Tényleg annyira félelmetes tárgy a matek?
n Van, aki kisujjból kirázza, mások csak sok szorgalommal tudnak jó jegyet szerezni belőle, míg vannak olyanok, akik teljesen reménytelennek érzik, hogy valaha is helyesen oldjanak meg egy feladatot. Nyilván a matematikáról van szó! Mitől lett sokak szemében „félelmetes” ez a tantárgy, változott-e valami az oktatás gyakorlatában, és tudnak-e a mai gyerekek fejben számolni?
– pP –
„Fejszámolás? Hát az egyre kevésbé megy!” – válaszolta érdeklődésünkre Gáspárné
Nagy Edit és Balogh Judit, a Belvárosi-iskola Dózsa-székhelyiskolájának két
tanára. Az alsó illetve felső tagozaton oktató két pedagógus szerint a
számológép, az okostelefonok és számítógép-használat rohamos terjedése miatt a
diákok nehézkesen tanulnak meg fejben műveleteket elvégezni, és sokszor nem is
értik, hogy miért kér tőlük ilyesmit a tanár. A szorzótáblát ugyan bemagolják,
mert muszáj, ám később el is felejtik, hiszen nem „fejben” használják.
A matematikát oktató pedagógusokkal a március elsején megrendezett határon túli
Zrínyi Ilona matematikaverseny apropóján beszélgetünk, melynek megyei fordulóját
a Dózsa-iskola szervezte, s az intézmény hét tanulója díjat is kapott a
megmérettetésen.
Szóval miért is félelmetes tárgy a matek? Gáspárné Nagy Edit úgy látja, hogy a
mai gyerekek szinte semmitől sem félnek, így a „félelmetes” kifejezés nem
feltétlenül állja meg a helyét. Inkább némi fenntartással viszonyulnak a
tantárgyhoz, s bizony nemcsak a gyerekek, hanem sokszor a szülők is.
Balogh Judit és Gáspárné Nagy Edit.
A diákok első osztályos korukban persze mindezt még nem érzik, hiszen akkor
játékos formában, sok színes képpel és rajzzal tanulják a matematikát. Bár, az
már az első hónapok után kiderül, hogy melyik gyereknek van nagyobb érzéke
hozzá. A tananyag bővülésével és bonyolódásával együtt aztán nőnek a kételyek
is, melyhez sokszor maguk a szülők adják az alapot. Balogh Judit szerint nagyon
gyakori, hogy egy-egy gyengébben teljesítő tanulónak otthon elnézik a
lemaradást, mondván: „Apának, Anyának sem ment a matek, tehát nem olyan nagy
baj, ha a gyerek se tudja.” Aki nem kap otthonról ösztönzést a folyamatos
készülésre, annak nehéz felzárkózni, hiszen még a legjobbaknak is szüksége van
gyakorlásra. Sajnos a tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a diákok nem
végzik el a házi feladatokat, és csak kevés szülő ellenőrzi, hogy tanul-e otthon
délutánonként a csemetéje.
A pedagógusok szerint az tény, hogy kell egyfajta készség és logikai gondolkodás
a matematika megértéséhez. Azonban szorgalommal és folyamatos tanulással igenis
be lehet gyakorolni úgy az egyes feladattípusokat, hogy jó eredménnyel zárja az
a tanuló is a félévet/évet, akinek nem a matek az erőssége. Aki persze
versenyekre jelentkezik, vagy komolyan kíván a tárggyal foglalkozni, a feladatok
mechanikus elvégzésén túl többre – kreativitásra, bonyolultabb összefüggések
felismerésére – is szüksége van.
Döntés a könyvtárigazgatóról – ingatlant kap a színház
n A zalaegerszegi közgyűlés múlt heti ülésén döntöttek a képviselők arról, hogy 2018. március 31-ig továbbra is Kiss Gábort bízzák meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatói teendőinek ellátásával. A testületi ülést követő sajtótájékoztatón e vezetői megbízatást emelte ki elsőként Gyutai Csaba.
A polgármester ezt követően a Hevesi Sándor Színház ingatlan- vagyonával
kapcsolatban elmondta: a teátrum ingatlanhoz jut az egy épülettömbben működő
szakszervezetek házában, mivel az LSZ-ALFA Kft. a színház által biztosított
fűtés ellenértékét nem fizette ki. Elhangzott még, hogy a színház tulajdonjogát
véglegesen tisztázni szeretnék.
A hulladékgazdálkodási törvény változása értelmében a lakossági szolgáltatást
nonprofit módon kell elvégezni, ezért az egyéb iparihulladék-gyűjtéstől le kell
választani. Gyutai Csaba utalt rá, ezért döntöttek úgy, hogy egy százszázalékos
önkormányzati vállalatot hoznak létre, a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-t,
melynek feladata a Zala Depo jelenlegi szolgáltatási területén a lakossági
hulladékgazdálkodás ellátása.
A polgármester beszámolt arról, hogy több, a város fejlődése szempontjából
fontos pályázatot nyújtanak be: így a szociális célú városrehabilitáció
kiírásra, valamint az andráshidai óvoda fejlesztésére is benyújt a város
pályázatot. Az öt csoportszobás óvoda építése tárgyú projekt összköltsége 210
millió forint, ebből 90 millió forint önrészt az önkormányzat biztosít. Az
óvodába sok kisgyermek jár, ugyanis az intézmény térségi szerepet tölt be.
Balaicz Zoltán alpolgármester elmondta, jól vizsgázott az új felsőoktatási
ösztöndíj, a „Befektetés a jövőbe", mely tavaly szeptemberben indult.
Tisztázásra került az a probléma, hogy a pályázatnál a szöveges értékelést
figyelembe tudják-e venni?
A közgyűlés úgy döntött, csak a számtani átlagot lehet figyelembe venni.
Kiemelte még a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület 2012. évi munkáját,
melyet fontosnak és dicséretre méltónak nevezett.
Dr. Kovács Gábor jegyző közterületek elnevezéséről szólt. Az Eötvös köz a
Millennium térig Gábor Miklósról lesz elnevezve, míg a Jégcsarnok és a
Sportcsarnok előtti tér Udvardy Ignác nevét veszi fel.
További döntések. Jóváhagyta a közgyűlés a Kisbucsa községgel történő
köznevelési szerződést, melynek értelmében óvodai nevelésben részesíti a
település óvodáskorú kicsinyeit. A szociális, egészségügyi és esélyegyenlőségi
bizottságba új tagot választottak Tóthné Ekler Hajnalka személyében, aki a
közgyűlésen letette az esküt.
Határoztak a képviselők arról is, hogy március 18-tól a Széchenyi tér 3–5. szám
alatti épület földszintjén található – eddig Iványi Ildikó által üzemeltetett –
üzlethelyiséget az Egerszegi Sport és Turizmus Kft. veszi bérbe Népművészeti és
Kézműves Bolt céljára.
Tumultus a zalaegerszegi standnál
n Szinte „kifosztották” Zalaegerszeg standját a látogatók a 36. alkalommal megrendezett Utazás Kiállításon: a városi prospektusok nagy tetszést arattak, olyannyira, hogy a kiadványok többsége el is fogyott a négynapos rendezvény során.
A turizmus képviselői idén február 28. és március 3. között „költöztek” ki a
Hungexpo budapesti vásárközpontjába, hogy bemutassák kínálatukat a közönségnek
és a szakmai partnereknek: az idegenforgalmi seregszemlén öt kontinens 30
országának közel ötszáz kiállítója várta az érdeklődőket. A külföldi díszvendég
Szlovákia volt, a belföldi pedig Nyíregyháza, míg kulturális díszvendégként
Kalocsa jelent meg.
– Irodánk immáron 15. alkalommal települt ki az Utazás Kiállításra, ahol a
Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság társkiállítójaként állítottunk
ki – tájékoztatta lapunkat Pereszteginé Szabó Júlia, a zalaegerszegi
Tourinform-iroda vezetője. – Ezúttal 16 négyzetméteres fejstandon kínáltuk a
városi prospektusokat, melyek nagy tetszést arattak a látogatók körében:
vasárnap délutánra szinte az összes kiadvány elfogyott, pedig több ezer
példánnyal utaztunk a fővárosba.
Mint az irodavezetőtől megtudtuk: a Tourinform-iroda a vásáron népi mesterség
bemutatóval – tojásfestés, szalmafonás – színesítette az attrakciók sorát, ebben
a Zala Megyei Népművészeti Egyesület segítségére számíthattak Mármarosi Mária
személyében.
Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan az iroda munkatársai idén is töltettek
ki kérdőívet az érdeklődőkkel. A felajánlásnak köszönhetően (a kitöltők egyike
kétszemélyes hosszú hétvégés üdülést nyer a megyeszékhelyi Göcsej Palatinus
Étterem és Panzióba, továbbá két belépőjegyet az AquaCitybe) ez a program is
sikerrel zárult, hiszen közel ötszázan tanulmányozták a város turizmusára
vonatkozó kérdéseket.
– Kedvezőek a visszajelzések: sokan hallottak az AquaCityről, a Fedett
Termálfürdőről, sőt, az érdeklődők jelentős része járt már a Gébárti
fürdőkörzetben. Számos látogató zalai születésűként volt kíváncsi, mennyit
fejlődött a város az elmúlt évtized, évtizedek alatt. A Göcseji Falumúzeum is
sokaknak ismerősen csengett. Nem volt meglepő, hogy a Göcsej környéki
kirándulásokról is többen kértek információt. A tapasztalatok is azt mutatják
tehát, hogy Zalaegerszeg jelen van az ország turisztikai térképén – fejezte be
Pereszteginé Szabó Júlia.