Aktuális

Új fazont, új külsőt kapott a csipke passzázs

Nemet mondtak a panelre

Városképváltozás a hetvenes években

n Miért nem épült Zalaegerszegen panelház? Mennyire kaptak szabad kezet az építészek a ’70-es években, és ki döntött a belváros szerkezetének átalakításáról? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre a Göcseji Múzeumban, ahol az „Előre a szocializmus útján…” Így éltünk a hetvenes években címû kiállításhoz kapcsolódó beszélgetéssorozat ezúttal a korszak építészetét járta körül.

– pP –

Baránka József és Inkovics László építészekkel, valamint a ZÁÉV nyugalmazott vezérigazgatójával, Baksa Attilával, Béres Katalin történész beszélgetett. A meghívott előadók a hetvenes években kezdték pályafutásukat Zalaegerszegen. Baksa Attila épp 1970-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre, és a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalathoz került (mely 4500 főt foglalkoztatott akkoriban), Baránka József 1968-ban a Műegyetem ösztöndíjasaként került a ZÁÉV tervezési osztályára. Inkovics László itt született, majd orvosnak készült, de nem bírta a vért, így az építészet felé fordult a figyelme. Az egyetem elvégzése után, 1976-ban került vissza szülővárosába, ahol egy felpezsdülő városi élettel szembesült.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a hetvenes évek egy élénk, sok változással járó időszak volt a város életében. Jelentősen átalakult a városkép, emeletes lakóházak, gyárak, üzemek épültek, a korábbihoz képest hatalmasra duzzadt a lakosságszám is. Volt olyan év, amikor emiatt ezer új lakás épült.

Hogy sikerült megúszni a panelt? A hiedelmekkel ellentétben ugyanis Zalaegerszegen nem épültek panelházak, a legtöbb épület esetében az alagútzsalus eljárást alkalmazták. Baránka József szerint azért nem épült itt panellakás, mert az drága volt, és a ZÁÉV akkori vezetése sem támogatta ezt a fajta építési eljárást. Nyilván a domborzati viszonyaink is segítettek ebben, mert dombvidékeken sokkal nehezebb az előre gyártott panelelemeket mozgatni.
Baksa Attila úgy emlékszik, hogy az 1970-ben induló tizenöt éves lakásépítési programhoz iparosított technológiát kerestek. A házgyár, vagyis a panel logikusnak tûnt volna, mégis inkább az alagútzsalus megoldás mellett döntöttek, melyet egy francia cég fejlesztett ki.
Nemcsak lakótelep-építés zajlott a hetvenes években, hanem a belváros képe is jelentősen megváltozott. Béres Katalin kérdésére, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik régi ház megy és melyik marad, Inkovics László azt felelte: sajnos egy rossz korszellem is uralkodott akkoriban. Emiatt sok olyan polgári ház és egyéb épület vált az átalakulás áldozatává, ami ma már megtartásra érdemes lenne. Volt azonban akkoriban „egy szabadulni a régitől, mert az nem modern” szemlélet, ami sok elhibázott döntést szült.

Baránka József elmondta: hatalmas szerepe volt az átalakulásban a rendezési terveknek, melyekről azonban nem a helyi tanácselnökök, hanem a központi VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) döntött. Itt készült ugyanis az országos településhálózat-fejlesztési keretterv. A helyi építészeknek nem sok beleszólásuk volt a dolgokba. Nem volt mód kreatív tervezésre, sokkal inkább a végrehajtás volt a feladatuk. A város szerkezetébe durva beavatkozás történt, ez üt vissza ma is. De a rendezési tervek mindenhatóak voltak.
Inkovics László hozzátette: akkoriban is voltak divathullámok. Ilyen volt például a szalagház. A városok szinte versengtek egymással, hogy ki tud nagyobb, illetve hosszabb szalagházat építeni. Így került a Kossuth Lajos utcára is egy, de az ország más városaiban ennél lényegesen nagyobbak is vannak.
Az építészek szerint sajnos egy össznépi igénytelenség is uralkodott a hetvenes években, a lehető legkevesebb építőanyagból igyekezett mindenki gazdálkodni. Többek között ez a szemlélet hívta életre a falvak jellegzetes családi házait, a kockaházakat is.

vissza az elejére

Nyitott szemmel, őszintén

Kiállítások és futás a föld napja alkalmából

n A tudósok szerint 4,5 milliárd évre tehető a Föld kora, s a felszín 29,2 százalékát alkotó szárazföldön ezalatt 107 milliárd ember élt, s él ma 7 milliárd, akiknek a dolga a csodálatos kék bolygó megóvása. Külön napja is van égitestünknek. A gyorsan nemzetközivé vált mozgalomnak Magyarországon 23 éve van hagyománya – hangzott el többek között a zalaegerszegi Apáczai ÁMK-ban ez alkalomból tartott kiállítás megnyitóján.

– B. K. –

A zalaegerszegi középiskolások 137 alkotásából választották ki a legszebb hatvan felvételt, mely a természetes környezet növény- és állatvilágát, a tájat, vagy természetvédelmi témát örökít meg. A megnyitó a fenti szavakkal Bogdán Marianna igazgató tisztje volt, az elbírálást Karner László mûvésztanár és Pezzetta Umberto végezte. A díjakat Kincses Attila fényképész adta át a nyerteseknek. A kiállításmegnyitó után az Alsóerdőre vezető futással tisztelegtek a diákok a Föld előtt. A rendezvényen, mely a zalaegerszegi Ökováros program részeként valósult meg, részt vett Balaicz Zoltán alpolgármester is.

Szintén kiállításmegnyitóval ünnepeltek az andráshidai Öveges ÁMK-ban, Pál Judit természetfotós első tárlatával. A szerző elmondta, csak a természetet szereti fényképezni, ezen belül is kedvenc témája a szarvasok és az őzek, melyeket lakóhelyéhez közel szokott lencsevégre kapni. Számos képe közül úgy válogatott, hogy minél többféle állatot és növényt be tudjon bemutatni az érdeklődőknek. A kiállítást dr. Kun Edit festőművész nyitotta meg, mindenkit arra biztatva, hogy nyitott szemmel, harmonikus lélekkel és természetszeretettel a szívben éljen.

vissza az elejére

Új fazont, új külsőt kapott a Csipke passzázs

Nemcsak üzletház, találkozási pont is

n Befejeződött a Csipke passzázs kereskedelmi és szolgáltató üzletház építése. A Csipkeház alatti megújult „árkádot" ünnepélyes keretek között április 24-én adták át a város közönségének. Az átépítés a zalaegerszegi belváros-rehabilitációs projekt keretén belül, magánberuházásban valósult meg, a terveket Pelényi Gyula készítette.

A munkálatok során megújult a Kossuth Lajos utca–Tüttössy utca–Petőfi utca–Dísz tér által körülhatárolt tömbbelső. A közlekedőfelületek új díszburkolatot kaptak. A passzázs felső részét acélszerkezettel és bevilágító üvegfelülettel fedték le. A tetőre vezető lepusztult lépcsőket elbontották. A Csipkeház alatti üzletek is teljesen megújultak, sőt tizenhét új is létesült. Összesen mintegy 700 négyzetméter alapterületen rendezték egy vonalba az üzletportálokat az áttekinthetőség érdekében. Kialakításra került továbbá egy központi vizesblokk is.
Az átadáson Gyutai Csaba polgármester felelevenítette a Csipkeház építésének néhány momentumát, illetve utalt arra, hogy a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején milyen országos visszhangot váltott ki a Vadász György építész által megálmodott egyedi épület. Mint mondta a tervező a hagyományos népi építészet elemeit (kontyos házak) ötvözte az akkori kor kihívásaival. „Büszkék voltunk erre az épületre, ám az évtizedek elmúltával már nem voltunk büszkék az árkád állapotára. Valamit tenni kellett, valahogy át kellett építeni, meg kellett újítani” – fogalmazott.

Az új fazont és külsőt kapott passzázsról elmondta: a beruházás a városrehabilitációs projekt keretében zajlott, ám egy kiváló partnert is találtak Varga Attila, a Csipke Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetőjének személyében, aki fantáziát látott ezekben a belső terekben. Azt gondolta, hogy a terület alkalmas arra, hogy ne csak egy üzletház, hanem egy találkozási pont jöjjön létre. Egy város ugyanis nemcsak üzletek sorozata és házak halmaza, hanem olyan hely, ahol az emberek szívesen találkoznak és beszélgetnek egymással, vagyis közösséget alkotnak. A mostani passzázs pedig egy ilyen barátságos, élhető hely lett. Ráadásul az Ökováros programhoz illeszkedve zöld szigeteket is kialakítottak.
A megújult passzázst Varga Attila jelentette készre. Mint fogalmazott: mindenkinek köszönet jár, aki szerepet vállalt a mostani arculat kialakításában. Külön köszöni ezenkívül az itt élőknek, hogy egy éven keresztül elviselték, tûrték a bontással és felújítással járó kellemetlenségeket.
Az üzletházat szalagátvágással Gyutai Csaba, Varga Attila, valamint Vigh László országgyűlési képviselő adta át a közönségnek, majd a résztvevők közösen bejárták a megújult tereket.
A projekt összköltsége meghaladta a 200 millió forintot. Az üzletekbe hamarosan beköltöznek a bérlők, már csak három üzlethelyiség vár gazdára.

vissza az elejére