Aktuális

Erdélyi fiatalok vendégségben

Kárpát-medencei ifjúsági tábor zalaegerszegen

n Először jár Zalaegerszegen, nagyon tetszik neki a város, a táj és azok a települések is, ahova ellátogattak már – mondja Lázár Kiss Fruzsina, aki Barótról érkezett a zalai megyeszékhelyre. Rajta kívül még huszonhat erdélyi diákot látott vendégül június 30-a és július 7-e között Zalaegerszeg önkormányzata, mely idén első alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei Ifjúsági Tábort. Barót mellett Marosvásárhelyről és Nyárádszeredáról is jöttek a fiatalok, akiket az önkormányzat vezetése is fogadott a városházán.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere elmondta, a város vezetése fontosnak tartja a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást, amit a testvérvárosi együttműködések is régóta szolgálnak. Az önkormányzat ezért mondott igent Sümegi László önkormányzati képviselő, a Városi Középiskolai Kollégium igazgatója ötletére, hogy szervezzenek tábort a határon túli magyar gyerekek részére azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a várossal és térségével, és barátságokat kössenek zalaegerszegi fiatalokkal.
Gecse Péter, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke, Botfa önkormányzati képviselője elmondta, településrészi sportklubjuk több mint ötéves kapcsolatot ápol Nyárádszereda sportegyesületével, és rendszeresen látogatják az erdélyi település rendezvényeit. Felidézte, hogy a közelmúltban Marosvásárhelyre utazott egy önkormányzati küldöttség, ekkor Barótot és Nyárádszeredát is felkeresték. Mint fogalmazott, reméli, hogy a sport, az oktatás és a kultúra területén meglévő együttműködések városi szintre emelkednek majd.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere a gyerekek kérdésére felidézte, hogyan alakítottak ki kapcsolatokat Marosvásárhellyel és más erdélyi településekkel. Beszélt arról is, hogy az eltelt évek alatt nemcsak az önkormányzatok, hanem az iskolák, óvodák, a tűzoltóság és a rendőrség között is együttműködések jöttek létre, illetve baráti társaságok létesültek, melyek önállóan szervezik már programjaikat. Megemlítette továbbá, hogy 2005-ben lehetővé tették, hogy a határon túl élő magyarok Zalaegerszeg tiszteletbeli polgára címet igényelhetnek. Végül kiemelte, nagyon fontos számukra, hogy a két országban élő, de egy anyanyelvet beszélő fiatalok megismerkedhessenek egymással: hogyan élnek településeiken, milyen képzésben részesülnek, hogyan szórakoznak, milyen céljaik, álmaik vannak. Az első Kárpát-medencei Ifjúsági Tábort tulajdonképpen ezzel a szándékkal hozták létre.

vissza az elejére

Támogatott képzések a TIT-nél

AKÁR 50 SZÁZALÉK KEDVEZMÉNY

n Öveges támogatói programot hirdetett a TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület, mely immár hat évtizede a megye egyik meghatározó felnőttképző intézménye.

Rózsás Csaba ügyvezető igazgató a részletekről elmondta, az Öveges program keretében OKJ-s szakmai tanfolyamaik árából akár 50 százalékos kedvezményt valamint részletfizetési lehetőséget is biztosítanak a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó munkanélküliek és a pályakezdő fiatalok számára. Az oktatást a hallgatók igényeihez alkalmazkodva szervezik meg. Az egyesület korlátozott anyagi lehetőségei miatt a támogatott képzéseken összesen 150 fő vehet részt, melyeket elsősorban Zalaegerszegen tartják, de igény esetén a megye más városaiban is szerveznek tanfolyamokat. A csoportok minimális létszáma 15 fő. Az első csoportot augusztus elsejével kívánják indítani Zalaegerszegen. Egyebek mellett motorfűrész-kezelő, targoncavezető, kazánkezelő, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó képzésekre várják az érdeklődőket. Jelentkezni folyamatosan lehet, a részletekről és a feltételekről az egyesület zalaegerszegi székházában kaphatnak felvilágosítást, valamint tájékozódhatnak a www. titzala.hu honlapon is.

A tehetséggondozás ugyancsak fontos feladata az egyesületnek. Rózsás Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, új kezdeményezésként július közepén a Zalaegerszegi Kosárlabdaklubbal együttműködve egyhetes kosárlabda, szabadidősport és ismeretterjesztő nyári napközis tábort szerveztek, melyen 18 általános iskolás vett részt a zalaegerszegi Ady-iskolában. A képzett edzők által irányított sportfoglalkozások mellett KRESZ- és környezetvédelmi előadásokat hallgathattak meg és múzeumlátogatáson vehettek részt a gyerekek.
Tanórán kívüli foglalkozások Zala megyében címmel TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-014 kódszámú projektjük első félévét sikerrel zárták. A tehetséggondozó programsorozat hét helyszínen (Páka, Pacsa, Alsónemesapáti, Gellénháza és Zalaegerszeg) zajlott a megyében. Az óvodásoktól a felsős általános iskolásokig, közel 300 gyermek különféle ismeretterjesztő foglalkozásokon, témaheteken vett részt. Az óvodásoknak például mesehetet hirdettek. Emellett szakköröket, versenyeket és vetélkedőket is tartottak. A következő tanévben folytatódik a tehetséggondozó programsorozat szintén közel 300 gyermek bevonásával.

vissza az elejére

Közös nyaralás

„Egyszülősök” egymás közt

n Egyszülős családok számára nyílt néhány napos kikapcsolódási lehetőség, a Zalai Mentálhigiénés Egyesület által elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően. A generációs együttműködésre és hagyományápolásra fókuszáló kikapcsolódást falusi turizmushoz kapcsolták a szervezők.

– B. K. –

– A Nemzeti Szociálpolitikai Intézet írta ki hátrányos helyzetűek számára a pályázatot, s én választottam célcsoportnak az egyszülős családokat. Az alapszabályunk is kimondja, hogy elsősorban a gyerekeket, a fiatalokat és a családokat támogassuk, s valahogy a gyerekeiket egyedül nevelők eddig kimaradtak a fókuszból. De nemcsak nálunk, hanem azt tapasztalom, hogy általában a társadalom is kevésbé támogató, más hátrányos helyzetű csoportokhoz képest – mondta Zaleczky Elza, a mentálhigiénés egyesület elnöke.
– Néhány nap alatt lehetett érdemi segítséget nyújtani?
– A program célja volt a figyelmet rájuk irányítani, valamint a generációs kapcsokat erősíteni, mert egész családok esetében is fontos a nagymama és a nagypapa, egyszülősöknél egyenesen nélkülözhetetlenek. A fizikális segítség mellett ők nyújthatnak mintát a gyerekek számára a teljes családról. Bár bizonyos esetekben a gyerekek szempontjából jobb, ha különválnak a szülők, mégiscsak az egész család az ideális a fél helyett.

vissza az elejére

Gábor Miklós utca

Sínáthelyezés, megszüntetett átjárók

n A július 1-től 14-ig megrendezett I. Zalaegerszegi KOrtárs Fesztivál keretében került sor a Zalaegerszegről elszármazott Gábor Miklós színművészről elnevezett utca avatására. A vendégeket, köztük Gábor Júliát, valamint a Hevesi Sándor Színház jelenlévő művészeit Gyutai Csaba polgármester köszöntötte.

Emlékeztetett: Gábor Miklós édesapja alapította az első mozit Zalaegerszegen, ebben a közegben nőtt fel a színészetet választó, töprengő, filozófus alkatú fiatalember. A Ruszt József vezette színház első évadnyitóján a Tragédia Luciferjeként láthatta a közönség Gábor Miklóst, legendás kalapjában és ballonkabátjában. E kellékeket azóta is őrzik.
Gábor Júlia arról mesélt, milyennek látta ő gyermekként édesapját. Mint kislány, amikor megkérdezte nagymamáját, mit csinálnak a szülei napközben, nem a szokásos választ kapta, hogy dolgoznak, hanem azt, hogy „játszanak”. Gábor Júlia köszönetet mondott az Együtt Zalaegerszegért Egyesület elnökének, dr. Kocsis Gyulának, aki a kezdeményezője volt, hogy az Eötvös köz a Gábor Miklós utca nevet kapja. Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták Gábor Miklós Mártírok úti domborművét.

vissza az elejére

A földtörvényről

Vigh lászló sajtóközleménye

n Az Országgyűlés 2013. június 21-i ülésén elfogadta az új földtörvényt, mely még épp időben, szinte az utolsó előtti pillanatban született meg azért, hogy megvédje a magyar földet, a magyar embereket attól a kiszolgáltatottságtól, amely 10 hónap múlva (2014. május) bekövetkezik, amikor vége lesz a külföldiek földvásárlási moratóriumának – fogalmazott többek között szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében Vigh László, a Fidesz zalaegerszegi választókerületének elnöke, országgyűlési képviselő.

Mint fogalmaz: a magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia, amely biztos védelmet nyújt a magyar földnek. Ez a törvény megfelel az uniós elvárásoknak, de megnehezíti azt, hogy a magyar föld külföldiek, illetve spekulánsok tulajdonába kerüljön. Cél a családi gazdaságok számának növelése és a nagybirtokok visszaszorítása.
Az új földtörvény garantálja azt, hogy a zöldbárók helyett magyar földművesek; a nagybirtokok helyett családi gazdaságok; a külföldi spekulánsok helyett magyar gazdák lesznek mostantól a fő kedvezményezettek. Ez az új földtörvény lényege. A törvény több mint egy éven keresztül széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésen ment át. A törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Külföldi csak akkor vehet majd földet, ha valóban földműveléssel foglalkozik, letelepedik Magyarországon, megvan a szükséges végzettsége, földet művel és a helyi földbizottság beleegyezését is megkapja. Csak magyar földműves tud majd magyar földet vásárolni. Emellett pedig a magyar földet egy kétharmados alaptörvény és egy kétharmados földtörvény védi. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad. Mostanáig mindenki vehetett földet, akár spekulációs céllal is. Mostantól csak életvitelszerűen mezőgazdaságból élő földművesek vásárolhatnak termőterületeket.

vissza az elejére