Kultúra

Abból élek, hogy beszélek…!

Franci a személyes kapcsolatokban hisz

n Tízezertizennyolc. Ennyi bérletet adtak el az idei évadban a Hevesi Sándor Színházban. A teátrum évek óta szeretné átlépni a bűvös tízezres számot, ami most először sikerült. Az évadzáró társulati ülésen a szervezési osztály vezetője, Nagy Ferenc meglepetés-díjban is részesült: Vigh László országgyűlési képviselő díszoklevéllel és festménnyel jutalmazta a közönségszervezőt.

– pP –

A színház a nyári hónapok alatt zárva tart, a társulat a szabadságát tölti, a szervezés azonban ilyenkor sem áll le. Tárgyalások, szponzorok, plakátok, címlistafrissítés. Az osztályvezető azt vallja, hogy a közönséggel való kapcsolattartás – legyen az baráti beszélgetés, telefonhívás vagy személyes találkozó – folyamatos kell, hogy legyen. Lehet, hogy épp a strandon, vagy az esti kutyasétáltatás közben lel gazdára a következő évad egyik bérlete. Nagy Ferencet – vagy ahogy a városban mindenki ismeri, Francit – a szervezőmunkáról és a kapcsolatok megtartásáról kérdeztük. Hiszen nem elég elérni a tízezres számot, azt meg is kell tartani.
A színház egyik alapító tagjaként végigjárta a szamárlétrát. A nyolcvanas években volt kellékes, kelléktárvezető, majd 1991-ben a szervezési osztály átalakítása után szervezőtitkár lett. Két évvel később pedig osztályvezető. Mint meséli, véletlenül lett színházalapító. Leszerelő katonaként épp munkát keresett, és úgy érezte, hogy a Ruszt József köré szerveződő társulat izgalmas, és az akkori légkörben egy viszonylag szabad munkát jelentene. Jó döntés volt, azóta sem bánta meg!
– Bár sok embert ismertem, a ’90-es évek eleje a kapcsolatépítéssel telt. Város- és megyeszerte jártam az iskolákat, művelődési házakat, civileket, üzemeket, vállalatokat. Igyekeztem mindenkihez eljutni. Gyakorlatilag ez képezi a munka alapját, ma is ez a garancia ahhoz, hogy működjön a dolog – mondja.

Teljes mértékben a személyes kapcsolatokban hisz, ezért például számítógépet nem is használ. Persze a szervezési osztályon a kollégák igen, de érdekes módon az ő munkáját lassítja a gép.
– Hosszú idő kivárni, míg válasz jön az e-mailre. Olyan is előfordult, hogy valaki későn olvasta a levelet, vagy a sok egyéb üzenet között elveszett a színházi ajánló. Ennyi idő alatt egy tucat telefont el lehet intézni! Sőt, a személyes beszélgetés közben a bérleteladáson kívül akár a stúdiódarabokat, vagy a gyermekelőadásokat is tudom ajánlani a nézőknek. Sokkal közvetlenebb, mondhatni baráti kapcsolatokat lehet így kialakítani és fenntartani.
Persze a siker nem csak az ő érdeme, hiszen egy jól szervezett csapatmunkáról van itt szó. Szinte minden faluban, minden munkahelyen vagy egy-egy ember, aki segít nézőket toborozni. És az egész mögött ott van a társulat közös munkája, a jól kiválasztott darabok és rendezők, na meg az önkormányzat, aki támogatja az elképzeléseket.

Franci úgy látja, hogy az alapdolgok és a szervezési elvek nem változtak az elmúlt évtizedekben. A közönség összetétele és igénye viszont igen, s ehhez alkalmazkodniuk kell. A vidéki nyugdíjasoknak sajnos kevesebb pénzük van beutazni egy-egy előadásra, őket kedvezményekkel lehet megszólítani. Az egykori gyárak, üzemek dolgozóiból álló közönséget pedig sok esetben már magánszemélyként kell elérni. Több ezer telefonszám és ugyanennyi baráti kézfogás, de megéri, és működik. „Abból élek, hogy beszélek, beszélgetek. Nemcsak színházról, hanem érzésekről, gondolatokról, bármiről, ami érdekli az embereket, az ismerőseimet" – mondja.
Pozitívum az is, hogy az elmúlt években sokkal több diák és fiatal jár színházba. Köszönhető ez a pedagógusoknak, illetve a színház Tantermi deszka sorozatának, ami épp a tizenéves korosztály problémáival, életével foglalkozik.
Hogy mikor jut ideje megnézni az előadásokat? Megtehetné, hogy beles a próbákra, de inkább a közönséggel együtt jár színházba. Sőt, beül a különböző bérlettípusokra, csak hogy lássa, hogy reagál ugyanarra a darabra a más-más összetételű közönség. Előadás után pedig mindig lehet egy jót beszélgetni…

vissza az elejére

Szál, ami összeköt

Pécsi művészek a gönczi galériában

n Lovasi Andráshoz, illetve az ex-Kispál és a Borzhoz éppen nincs köze ennek a Pécsi Szálnak, maximum annyi, hogy ez esetben is pécsi kötődésű kortárs művészekről van szó. Azonban nem zenéről, hanem képzőművészetről. A Gönczi Galériában július 25-ig látogatható annak a tizennyolc (+1) alkotónak a tárlata, akik a Pécs-Baranya Művészeinek Társaságához (PBMT) tartoznak.

– pet –

A szervezetnek közel hatvan tagja van, közülük érkezett tizennyolc Zalaegerszegre. Az a bizonyos +1 pedig maga a szál, vagy inkább kapocs Zala és Baranya között; így aztán felejtsük is el gyorsan a fenti zárójelet. Horváth M. Zoltán képzőművészről van ugyanis szó, aki pécsi zalaegerszegiként nyitotta meg a kiállítást a Keresztury VMK galériájában. Részben, mint a PBMT elnöke, részben pedig, mint az egyik kiállító művész. Mint mondta: 2002-ben, a zalaegerszegi zsinagógában – az általa szervezett II. Albergo összművészeti fesztiválon – sor került már hasonló kiállításra, ahol pécsi művészek vettek részt. Itt ismerkedetett meg az akkor alakult PBMT tagjaival, akiknek ráadásul az Albergon volt az első közös bemutatkozásuk.
Azóta hosszú utat jártak be, s a gazdasági válság sem kedvezett éppen a művészeti egyesületeknek. A csapat azonban egyben maradt, sőt a 10. jubileumi évfordulón megerősítették, hogy továbbra is támogatják és segítik a tagokat, hogy tárlatokon, egyéni vagy csoportos bemutatókon vehessenek részt.

A Gönczi Galériában festmények, rajzok, fotók, szobrok, kerámiák, üveg- és textilalkotások egyaránt bekerültek a válogatásba. Nagyméretű absztrakt tájképek, visszafogott, játékos kompozíciók, hegesztett fémszobrok teszik változatossá a teret.
Horváth M. Zoltánon kívül más zalai vonatkozása is van a tárlatnak. A nagykanizsai születésű Ernszt András színes kompozíciói nem ismeretlenek a helyi közönség előtt. Somody Péter úton átugró szarvasokat imitáló alkotásai (Vadász anzix) pedig a gébárti művésztelepen készültek néhány évvel ezelőtt. Kuti László szobrászművész szintén járt Gébárton, sőt a munkásságát jelenleg is meghatározó kenyér és termés motívumok a zalaegerszegi tó partján alakultak és formálódtak.

vissza az elejére

Négy kontinensről érkeztek

Notre dame nővérek nemzetközi találkozója zalaegerszegen

n A francia alapítású és székhelyű Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend nővérei nemzetközi találkozót szerveztek a rend magyar központjában, Zalaegerszegen. Az immár második alkalommal megtartott több napos összejövetelre négy kontinensről érkeztek a vendégek. A program célja a rend és a külvilág közötti kapcsolat erősítése, kommunikáció, értékközvetítés.

B. K.

A rendezvény megnyitóján Gyutai Csaba polgármester megtiszteltetésnek nevezte, hogy Zalaegerszeg adhat otthont eme nemzetközi találkozónak. Majd ismertette a megyeszékhely történelmét, és válaszolt a vendégek kérdéseire.
Francoise Debeaupte, magyar rendházfőnök elmondta, a nemzetközi találkozóra most második alkalommal kerül sor, az első ilyen rendezvényt Brüsszelben tartották. A helyszínválasztás alapja, hogy aktív nővérek tevékenykedjenek az adott területen. Zalaegerszegen a rend által fenntartott Mindszenty-iskolában jelenleg hat nővér él, négy magyar és két francia. Valamint az iskola komplexitásával, a város barátságos légkörével is alkalmas a vendégek fogadására, akik jelen esetben Vietnamból, Kongóból, Brazíliából. Belgiumból. Franciaországból, a Zöldfoki-szigetekről, Angliából, Írországból, Németországból és Szlovákiából érkeztek.

A magyar rendfőnök kérdésünkre válaszolva elmondta, jelenleg a nővérek utánpótlása kérdéses, Európában kevésbé jellemző napjainkban a hivatástudat, mint mondjuk Kongóban vagy Brazíliában. Viszont Európában 18 rendi iskola működik, mely biztosítja a lelkiséget.
Az egyhetes összejövetel programjai között szerepel budapesti, hévízi és balatoni kirándulás, csoportos foglalkozások, valamint Veres András szombathelyi megyés püspök előadása a magyar egyház helyzetéről, illetve nyilvános püspöki mise, valamint Szombathelyen, az egyik egykori zalaegerszegi mindszentys diákból lett pap újmiséjén való részvétel.

vissza az elejére

Mylord kávé- és teaház: újdonságok

Összhangban az átalakuló belvárossal

n Megújult a belváros egyik legismertebb és legkedveltebb kávéháza, a Mylord Kávé- és Teaház (Dísz tér 3.). Az eddigi játékos, ám visszafogott retró stílus helyett egy letisztultabb, elegánsabb, de a sok növény, a könyvespolc és a minimalista bútorok összhatása miatt egy otthonos enteriőrrel találkozhat a betérő.

A teaház a közelmúltban új tulajdonosra talált, többek között ez indokolta a változásokat. Az üzemeltető cég tulajdonosa, Burján Richárd elmondta: ráfért már egy kis fazonigazítás a helyre, hiszen négy-öt évvel ezelőtt volt utoljára komolyabb átalakítás. Célja az volt, hogy a minőségi tartalom (vagyis kínálat) összhangba kerüljön az enteriőrrel. Számos új ötlete is van, ám a régi jó dolgok ezután sem változnak: a páratlan teakínálat (hetvenféle szálas tea) valamint a kávék és kávés italok bő választéka.
„A minőségi gasztronómia híve vagyok, ezért is láttam fantáziát a Mylordban, ami már bizonyított az elmúlt tíz esztendőben is. 2009-ben az Év Kávéháza lett, a teakínálata pedig egyedülálló a régióban” – avatott be a részletekbe a tulajdonos. Hozzátette: a teákhoz és minőségi kávékhoz kézműves tortákat és egyéb édesipari termékeket is kínálnak, ezenkívül többféle szendvics is felkerült a menülapra. Ősztől kulturális programokat – író-olvasó találkozókat, előadói esteket, könyvbemutatókat – is szeretnének szervezni a kávézóba. Sőt, a rendezvényeikkel illeszkedni szeretnének a város fesztiváljaihoz (Egerszeg Fesztivál, B-vitamin Napok, Belvárosi Szüret) is. Mint azt Burján Richárd elmondta: kiváló rendezvények vannak a város szívében, így szeretnék a kávéház és a terasz programjait az eseményekhez hangolni. A tervek között szerepel az is, hogy a hamarosan megszépülő Dísz tér új lehetőségeihez és elvárásaihoz igazítsák a kínálatot.

A Mylord új enteriőre továbbra is alkalmas baráti beszélgetésekre, kisgyermekes családoknak délutáni vagy hétvégi kikapcsolódásra. Sőt, az sem érzi kényelmetlenül magát, aki egyedül ül be egy kávéra vagy teára, hiszen kedves kiszolgálást, családias hangulatot talál, annál is inkább, mert az üzlet vezetője továbbra is Slezák Anikó maradt. Cél az is, hogy a gazdasági élet szereplőit is megszólítsák: a boxokat úgy alakították ki, hogy hétköznapokon üzleti tárgyalásokat is le lehet bonyolítani.
A kávézóba újságok, könyvek, gyermekjátékok és wifi is várja a betérőt. Aki pedig laptoppal érkezik, egy magasított munkapult mellett is elfogyaszthatja kedvenc kávéját vagy teáját. Vágyjunk akár vidám baráti találkozóra vagy csendes magányra, készüljünk üzleti megbeszélésre, a Mylord Kávé- és Teaházban otthonos hangulat, minőségi ital- és ételkínálat vár.

vissza az elejére