Közélet

Palota a királyi városban

Karoling-kori épület maradványait tárták fel

n A habarccsal kevert kõrétegek azok az alapfalmaradványok, azok a kövek, melyek között csak föld van, a falkibontás után visszadobált anyagok, melyekre nem volt szükség – magyarázza Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze. A Göcseji Múzeum szervezett sajtóbejárást az ez évre lezáruló zalavári ásatások helyszínén, ahol a 880-as években már álló Karoling-kori palota falmaradványait tárták fel az idén. Az eseményen részt vett dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum fõigazgatója is.

– A. L. –

– Húsz éve tart már az ásatás, így kimondottan ez évi szenzációról nem beszélhetünk, hiszen a feltárt leletek egymásra épülnek – vette át a szót Szõke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének fõmunkatársa, aki Ritoók Ágnessel irányítja a munkálatokat. – Már 2010-ben megtaláltuk a palota egy kisebb részét, s ahogy haladtunk elõre évrõl évre, úgy formálódott ki a kõépület alakja, melynek most már három falát ismerjük, amibõl a negyedik oldala is kikövetkeztethetõ.
Európai szemmel is jelentõs feltárás ez, mivel ilyen jó állapotban, teljes alaprajzzal feltárt palota csak Paderbornban található, amit Nagy Károly építtetett a 780-as években. A zalavári palotát száz évvel késõbb Karintiai Arnulf keleti frank király és császár építtette, tudtuk meg.
– A Karoling-birodalom legkeletibb tartománya volt Pannónia, melynek központja Mosaburg (Zalavár) volt. A palotát azért építették, hogy a királynak és más rangos személyiségnek megfelelõ színvonalú szállást biztosítsanak. Arnulf király 880 és 890 között sokat tartózkodott itt, ezt bizonyítják máig fennmaradt adománylevelei. Ezekben jól olvasható a dátum és a helyszín. Ebbõl a szempontból nagyon jelentõs, hogy az egyik oklevélben Mosaburg, mint regia civitas, vagyis királyi város van feltüntetve. A Karoling-kori palota régészeti feltárása ezt az írásos tényt támasztja alá.

Az alapterülete meghaladta a 15x8 métert, az alapfalak mérete arra enged következtetni, hogy egyszintes épület volt. A palota azonban nem sokáig állhatott. Arnulf király megállapodást kötött a magyarokkal, hogy ameddig él, az õ uradalmi területét nem bántják. 899-ben meghal, ami után a magyarok megszállják Pannónia nagy részét. Mosaburg vélhetõen csak a tizedik század elején esik el. Több olyan sírt is feltártak, ahol az áldozatok gerincébõl magyar nyilak állnak ki. Ezek már Árpád-kori leletek, ahogy a megtalált pipák és egy dobókocka.

Szõke Béla Miklós kérdésre válaszolva elmondta, a Nemzeti Múzeumban jövõ márciusban nyílik az a kiállítás, ahol a Zalaváron feltárt Karoling- és honfoglalás kori leleteket elõször tekintheti meg a nagyközönség. Emellett készítenek egy kiadványt, mely történetileg és régészetileg is bemutatja az ásatás eredményeit és jelentõségét. Arra a kérdésre, hogy helyben mindebbõl látható lesz-e valami, a következõt válaszolta: számítanak a megye segítségére annak érdekében, hogy az itt feltárt valamennyi építészeti érték látható legyen az érdeklõdõk számára, ahogy Hadrianus templomának maradványai. 2019-ben lesz a Szent Adorján bencés monostor alapításának ezeréves évfordulója, jó lenne addigra a már feltárt, de betemetett fatemplomot és kolostort is bemutathatóvá tenni. A zalavári történeti-régészeti park jelentõsége igen nagy, messzire viheti a megye és az ország hírnevét.

vissza az elejére

Tolerancia és szolidaritás

Magyar–izraeli baráti társaságok és körök iv. konferenciája zalaegerszegen

n Izrael Magyarország barátja volt és lesz, illetve Izrael mindent megtesz azért, hogy béke és biztonság legyen a Közel-Keleten és az egész világon – jelentette ki Izrael budapesti nagykövete vasárnap Zalaegerszegen.n

Ilan Mor Zalaegerszegen, a magyar–izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciáját megnyitva arról is beszélt: a 21. században „az antiszemitizmus és az antiizraelizmus majdnem karöltve jár”. A magyar–izraeli baráti társaságok tagjai is társak a küzdelemben „azon emberekkel és ordas eszmékkel" szemben, amelyek ezt szítják, ezért a találkozó üzenete a szolidaritás kell, hogy legyen – fogalmazott a nagykövet.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország és Izrael, a magyar emberek és az izraeli emberek között a kapcsolat kiváló. A következõ esztendõ pedig különleges év lesz a két ország kapcsolatában, illetve a magyarországi zsidók életében: a vészkorszak tragédiáinak 70. évfordulójára emlékezünk, valamint arra, hogy 25 évvel ezelõtt vette fel újra Izrael és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat – mondta.

A kétnapos zalaegerszegi konferencia megnyitóján – a meghívóban jelzettõl eltérõen – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja keretében mûködõ magyar–izraeli baráti tagozat elnöke más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni. Felolvasták viszont Fónagy János üdvözlõ levelét, amelyben az államtitkár egyebek mellett arra emlékeztetett: Magyarország a jelenlegitõl eltérõ társadalmi viszonyok között is az elsõk között ismerte el Izrael államát és építette ki a két törvényhozás közötti együttmûködést.

Fónagy János utalt arra, hogy Magyarország többször fogadott észak-amerikai csoportokat, izraeli diplomatákat, akik a magyarországi zsidóság mindennapjai iránt érdeklõdve „örömmel tapasztalták meg a magyarországi közösségek szervezeti, kulturális fejlõdését”, amelyben a magyar–izraeli kapcsolatoknak komoly jelentõsége volt és van.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke rövid köszöntõjében arról beszélt: a magyar és az izraeli nép között mindig volt egyfajta vonzódás, a történelem miatt „a két nép a múltban és a jövõben is igyekszik egymástól tanulni, egymással szimbiózisban élni, ami mind a két népnek a javára szolgál”. Mint elmondta: a kormány és az önkormányzatok oldaláról is támogatni kell a baráti társaságokat, ebben a Mazsihisznek is feladata van.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere szerint üzenetértéke van, hogy 1994, az elsõ konferencia után visszatért a városba ez az esemény. A zalai megyeszékhelynek – ahová a 18. században települtek be Rohoncról az elsõ zsidó emberek – olyan zsidó hagyományai vannak, amelyeket meg kell õrizni. Ma az a feladatunk, hogy a többségi társadalom és a zsidóság együtt jól mûködõ kulturális közösségi és hívõ hitközségi életet teremtsen – mondta a polgármester.

vissza az elejére