Cél
a biogáztermelés növelése Átadták az új hulladékfogadót és -kezelőt a zalavíz zrt.-nél
n Ünnepélyes keretek között került átadásra az a hulladékfogadó és -kezelő, amely a Zalavíz Zrt. zalaegerszegi szennyvíztisztító telepén előállított biogáz mennyiségének növelését szolgálja. A fejlesztésnek köszönhetően közel 20 százalék gáztöbblet keletkezik. A kapacitásbővítő beruházás avatásán Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elsőként gratulált a környezetbarát üzemanyag előállításához.
Mint elmondta, a Zalavíz Zrt. a 170 millió forintos önerős beruházás
eredményeként bármilyen szerves hulladékot képes fogadni és feldolgozni. A
keletkező CNG-gázzal üzemeltetik már ma is a cég járműveit, és már egy városi
autóbuszt is. Kulcskérdés, folytatta, hogy miből és mennyi energiát tudunk
előállítani, és milyen áron juttatjuk el a fogyasztókhoz. Egy ország biztonságos
ellátása arról is szól, hogy új, korábban nem ismert erőforrások legyenek
feltárva és hasznosítva. Az elnök elismeréssel szólt Zalaegerszeg ökováros
programjáról, amely a tisztább, élhetőbb, több munkahelyet teremtő várost
szolgálja.
Elhangzott: a jelenleg 284 dolgozót foglalkoztató Zalavíz Zrt. 80 település 112
ezer lakójának szolgáltat. Az új beruházás tízezer kilogramm szerves hulladék
feldolgozását teszi lehetővé. Dorkota Lajos szerint a Zalavíz Zrt.-nél a jövő
befektetése folyik, és az a cél, hogy az ilyen típusú beruházások, amikor
hulladékból energia állítható elő, elterjedjenek az egész országban.
Vigh László országgyűlési képviselő köszöntőjében arról beszélt, hogy a zalai
településeken a szervezett szemétszállítás megoldott, ugyanakkor a
szennyvízelvezetés kiépítése még nem olyan színvonalú, ezért a kormány
segítségét kérte a szennyvízelvezetés teljes kiépítettségére.
Gyutai Csaba polgármester felidézte az előzményeket: A Zalavíz Zrt. ellátási
területén 2005-ben kezdődött a Kohéziós Alap támogatásával a
csatornarekonstrukciós program, amely magában foglalta 42 település
csatornahálózatának és a zalaegerszegi szennyvíztisztító telep fejlesztését.
A projekt keretein belül, a szennyvíztisztító telepen megvalósult biogáztermelés
motiválta a társaságot és a várost, hogy Magyarországon elsőként alkalmazza a
biogázból – tisztítás és sűrítés után – előállított biometánt gépjárművek
üzemanyagaként. Ma már a Zalavíz 16 járműből álló flottája üzemel biogázzal, és
mint a polgármester fogalmazott, a jelenlegi egy helyi járat mellé a
közeljövőben még két CNG típusú buszt szeretnének forgalomba állítani. Ezáltal
csökkenne a környezeti terhelés és az üzemeltetés költsége is.
Elmondta: az ökováros fejlesztéssorozat része a szelektív hulladékgyűjtés, a
geotermikus energia kihasználása, és ehhez kapcsolódik a Zalavíz Zrt. mostani
beruházása is. Ezzel az előállított gáz mennyisége mintegy 25 százalékkal nő. A
polgármester távlati elképzeléseiről is beszélt, melyet németországi példával
erősített meg. Egy olyan városi vállalatrendszert szeretnének kiépíteni, amely
kiszolgálja Zalaegerszeget. Ennek része egy pénzügyi szolgáltató is, amely
rövidesen megkezdi működését.
Rigó Csaba kormánymegbízott a Zalavíz Zrt. innovatív hozzáállását méltatta
köszöntőjében. Mint mondta: közös szakmai szakértelem nélkül nem valósulhatott
volna meg a beruházás, amely egyedülálló az országban. Rugalmas a cég, megfelel
a kormányzati elvárásoknak. A kormánymegbízott utalt arra, hogy Zalaegerszeg
térségében 49,5 millió eurós beruházással korszerűsítették és bővítették a
csatornahálózatot. Ő maga, az előző ciklusban személyesen is részt vett a
munkában, mint a városi közgyűlés gazdasági bizottságának elnöke.
|
|
|
|
Gyutai Csaba, Dorkota Lajos, Vigh László és Rigó Csaba az ünnepélyes átadáson. |
Nagy András a frissen kapott működési engedéllyel. |
A beruházás részleteiről Böcskey Zsolt műszaki igazgató számolt be. Mint
fogalmazott, a 2010-ben átadott biogázüzembe a tervezetthez képest csupán
harmadannyi szennyvíziszap érkezett, tulajdonképpen ez indokolta a
feldolgozókapacitás szélesítését. Az újonnan épült folyékony és szilárd szerves
anyagok fogadóállomása a szennyvíztisztító telep északnyugati részén került
elhelyezésre. A létesítmény jóvoltából már bármilyen szerves hulladékot képesek
fogadni, feldolgozni. A kilenc hónapos próbaüzem alatt leginkább az
élelmiszer-feldolgozókból érkezett, hulladékként keletkező állatvérből
állítottak elő biogázt.
A Zalavíz Zrt. a kedvező tapasztalatok után 2013. július 26-án
kapta kézhez a hulladékfogadó üzemelésére vonatkozó engedélyt.
A beruházást átadó ünnepség végén a részvevőket Delacasse László
szennyvízágazat-vezető kalauzolta a szennyvíztisztító telepen és mutatta be az
új hulladékfogadót.
* * *
Nagy András vezérigazgató elmondta: ismét bebizonyosodott, hogy a tudatos
vállalati tervezés és fejlesztés csak hosszú távon hozhatja meg az eredményt. A
hulladékfogadó átadása ennek ékes példája. A továbbiakban is minden változásban,
ami a víziközmű-ágazatot érinti, a Zalavíz Zrt. vezető szerepre törekszik. Ez
azt jelenti, hogy a rezsicsökkentésben is partnerként tevékenykedik, eddig is a
nonprofitság volt az elsődleges, illetve a képződő hasznot mindig a
technológiai, műszaki fejlesztésre fordították vissza. Ez ahhoz vezet, hogy a
víz és szennyvíz árát alacsonyabban tudjuk tartani, tette hozzá a vezérigazgató.
Mint elmondta, 2013 május 31-ig kellett leadni valamennyi viziközmű működési
engedélyéhez szükséges kérelmeket, ez mintegy négyszáz szolgáltatót érintett. Az
engedélykérelmet 84-en tudták beadni, közülük október
7-én Budapesten mindössze tizennégy szolgáltató kapta meg a határozatlan időre
szóló engedélyt, köztük első körben a Zalavíz Zrt. is. Nagy András úgy véli, ez
a tudatos építkezésnek, a munkatársak tevékenységének az elismerése is egyben.
Harmincéves a hangversenyterem
n Harmincéves a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Az egykori zsinagóga épületét – melyet 1904-ben vehetett birtokába az akkori izraelita hitközség – hosszú, hányattatott sors után, 1981-ben kezdték el felújítani. A korabeli lapok híradásai szerint ekkor született döntés arról, hogy hangversenyteremmé alakítják a kommunizmus évtizedei alatt főleg raktárként funkcionáló, erősen leromlott állagú épületet.
– pet –
Különféle vizsgálatok már ezt megelőzően bebizonyították, hogy a zsinagógának
kitűnő az akusztikája, és a helyszín – koncertek szervezésén túl – alkalmas
kiállítások rendezésére is. A beruházás tizenkétmillió forintba került, s két
éven át folyt a munka. A felújítás nem érintette az épület egyedülálló bizánci
stílusát, ám a környezete jelentősen változott. Kerítése eltűnt, az épület
előtti részt térré alakították. Ekkor került a néhai imaház hátsó részéhez a két
hagymakupola-szerű toldás, mely a fellépők öltözőhelyéül szolgál, de itt
kerültek kialakításra a kulturális intézményhez tartozó irodák is. A Városi
Hangverseny- és Kiállítótermet 1983. szeptember 23-án adták át a közönségnek. Az
avatáson Kocsis Zoltán zongoraművész is részt vett. Ahogy az 2003-ban, a 20.
születésnapi ünnepségen elhangzott: a ház azóta a kultúra temploma. Több száz
fellépő és több tucat kiállító művész fordult már meg a falak között az elmúlt
évtizedekben. Közben több más esemény is történt: 2000-ben sor került egy újabb
felújításra, az intézményi összevonások miatt pedig a ház 2007-ben a Keresztury
VMK-hoz (akkor még ÁMK) került.
Október elsején – a zene világnapján – a harmincadik jubileumot is méltóképpen
ünnepelték. Felszólat többek között Balaicz Zoltán alpolgármester és Kondor
Anita, a hangversenytermet működtető intézmény igazgatója, aki korábban
művészeti vezetője, majd igazgatója volt a háznak. Megemlékeztek továbbá a
korábbi vezetők – dr. Kováts Flórián, Kiss Ferencné, Gombos Judit, Jagasics
Béla, Szalay Annamária és Farkasi Csilla – eredményes munkájáról, és az itt
megfordult országos, sőt világhírű művészekről is.
Az estet ünnepi koncert zárta, melyen fellépett a Canterina Kamarakórus, a
Városi Vegyeskar, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és a Városi Fúvószenekar.
