Közélet

Finn vendégek városnézőben

Testvérvárosi küldöttség varkausból

n Zalaegerszeg 1977-ben létesített a finnországi Varkaussal testvérvárosi kapcsolatot, ami tavaly volt 35 éves. Ezen évforduló kapcsán érkezett most delegáció Varkausból, melynek tagjai látogatást tettek a technológiai központban, a finn testvérvárosról elnevezett téren található Liszt Ferenc-iskolában, majd megtekintették a falumúzeumot.

– AL –

Gyutai Csaba polgármester a városházán fogadta a vendégeket, felidézte a két város kapcsolatának történetét, többek között megemlítve azt, hogy a zalaegerszegi inkubátorház létesítésének alapötlete Varkausból származik. Beszélt arról, hogy mindkét városban az iparszerkezet átalakulása zajlik. Az innovációra épülő finn gazdaság több jó gyakorlattal bír ezen a téren, melyből lehet tanulni Zalaegerszegnek is, jegyezte meg.

Hannu Tsupari, Varkaus polgármestere városuk gazdaságát bemutatva a munkahelyteremtés fontosságát emelte ki. Elmondta, a faipar fejlesztése mellett célként határozták meg az élelmiszeripar megteremtését városukban. Ezért nemrég tőkehaltenyésztésbe és kaviár-előállításba fogtak, a megépített üzem az ötödik legnagyobb Európában. A közeljövőben egy hulladékfeldolgozó üzemet létesítenek, ami egész Kelet-Finnországot látja el majd, új munkahelyeket is létrehozva a térségben. Mint fogalmazott, nem minden beruházásuk végződött szerencsésen, akkumulátorgyáruk tönkrement és most új befektetőket várnak a további működtetésére. A termelőgazdaság mellett turisztikai fejlesztésekben is gondolkodnak, kihasználva a fokozódó orosz érdeklődést országuk iránt.
A finn polgármester végül beszélt arról az uniós projektjükről is, mely testvérvárosi kapcsolataikat hivatott erősíteni, főleg a sport területén. Decemberben rendeznek egy konferenciát Varkausban, melyre Zalaegerszegről is várnak küldöttséget.

A vendégek városnézése a Göcseji Falumúzeumban ért véget, ahol Marx Mária etnográfus vezetésével megtekintették a finnugor néprajzi park épületeit is. Itt egy finn zsellérház is található, melynek építése Zalaegerszeg és Varkaus kulturális együttműködése keretében valósult meg.

vissza az elejére

Megemlékezés

Az aradi vértanúkról

n Az 1848–49-es szabadságharc a magyar történelem 1956-ig terjedő időszakának legcsodálatosabb nemzeti megmozdulása – jelentette ki gróf dr. Bethlen István külügyminisztériumi megbízott, a Magyar Páneurópa Unió elnöke az aradi vértanúk október 6-i emléknapja alkalmából tartott megemlékező ünnepségen, Zalaegerszegen, Csány László-szobránál.

Ebben a csodálatos megmozdulásban a ma élők déd- és ükszülei közül sokan részt vettek, ahogy az ő esetében is, a magyar történelem e dicső fejezete, része családja történetének is. Mint mondta, 21 Bethlen fogott fegyvert a szabadságharcban, melynek előkészítője dédapja, Wesselényi Miklós volt, akinek munkája az áprilisi törvényekben csúcsosodott ki, és aki a reformkorban Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost a politika mezejére vezette.
Bethlen István kitért arra, hogy Haynau sohasem válhatott volna népszerűvé, ami megtörtént 1956 után Kádár János esetében, miután a ’48–49-es szabadságharc megtorlását sokszorosan túllépő kádári terror névadóját sokan még most is tiszteletre méltónak tartják. Hangsúlyozta, „azért kell emlékezni, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, a szívünkbe zárt hősök emlékművet kapjanak, és a gyilkosok megneveztessenek.”

Bethlen István beszédében méltatta Zalaegerszeg fejlődését, majd kiemelte, hogy a további eredmények érdekében új csatákat kell megvívni ebben a városban és az egész országban is, de nem fegyverrel, hanem rengeteg munkával és tanulással.
– Vissza kell szereznünk gazdasági függetlenségünket, újra kell építenünk a globális piacszerzők által lerombolt iparunkat, az olcsó nyersanyagszállítóvá silányított mezőgazdaságunkat, valamint új munkahelyeket kell teremtenünk – hangsúlyozta.

Koszorúzással és főhajtással ért véget a megemlékezés, melyen közreműködött Karáth Anita, a Zala Zenekar valamint a Városi Fúvószenekar.

vissza az elejére

Temetőkert-gondozás

Lakossági összefogással

n Mindenszentek ünnepéhez közeledve a helyi lakosság és a településrészi önkormányzat kezdeményezésére és összefogásával rendezettebbé tették a ságodi temetőkertet.

A Városgazdálkodási Kft. munkatársai Horváth István ügyvezetővel az élen, a településrészi önkormányzat képviselői és az önkéntességet vállaló lakosok vettek részt a munkálatokban. Ilyen jellegű összefogásra első alkalommal került sor. Terepegyengetés, fák és sövény felnyírása, fűnyírás, növénypótlás, a gyalogos bejárást segítő kavicsfelhordás és az elhanyagolt régi sírok ápoltabbá tétele szerepelt a feladatok között. Herczeg András, a Városgazdálkodási Kft. kegyeleti ágazatvezetője elmondta, bár alapjában rendezett a temető, a mostani köztisztasági jellegű munkának van helye, és reméli, ez precedens lesz a továbbiakban is. A növényzet gondozása közben az enyészettől mentettek meg egy több mint 200 éves síremléket is, mely ritkaságnak számít a temetőben. Az emlékhely múltjának és a hozzátartozóknak a felkutatása jövőbeli feladat lesz.
Dr. Tóth László önkormányzati képviselő elégedett volt az összefogással, és reméli, a most kialakított, rendezett állapotot sikerül fenntartani a továbbiakban is.

vissza az elejére

Jobbik: a devizahitelesekért

n A devizahitelesek kérdésére sem a kormánypártoknak, sem pedig a baloldalnak nincsenek válaszai. »Egymás „marásával” van elfoglalva a két harácsoló társaság”« – fogalmazott a Jobbik sajtótájékoztatóján Pete Róbert, a helyi szervezet elnöke. Hozzátette: a Jobbik az egyetlen olyan politikai erő, amelyik kész az emberek gondjaival foglalkozni.

Volner János országgyűlési képviselő, a párt alelnöke a Jobbik javaslatairól szólt, mellyel segítenék a devizahitelesek problémáit. A PSZÁF adatait sorolta, miszerint az egyéb devizakategóriába sorolt hiteleknek – svájci frank – csak egyötöde mögött van devizafedezet. A politikus szerint a devizahiteleket a felvételkor érvényes árfolyamon kell forintra váltani, ugyanakkor a bankok teljes törlesztőrészletet kérnek, és még 10 százalék körüli kamatot is.
Elmondta: a Jobbik „devizahiteles kerekasztalt” hívott össze a devizahiteles szervezetek részvételével, szeretnének közös álláspontot kialakítani és kikényszeríteni egy végső megoldást. Jelenleg Magyarországon 150 ezer család nem tudja fizetni a törlesztőrészletét. „Ez nemzeti katasztrófa” – fogalmazott Volner János, és hozzátette: mindez gátja a magyar gazdaság fejlődésének, a középosztály fennmaradásának.

vissza az elejére