Aktuális

Felújítják az idősek otthonát

180 millió forintos beruházás indul a pózvai intézményben

n Európai uniós forrásból, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében nyílt lehetőség bentlakásos intézmények korszerűsítésére pályázatot benyújtani. A pályázat sikeres volt, így 180 millió forintos támogatásból felújításra kerül a pózvai idősek otthonának III-as számú telephelyén található, 1968-ban épült, korszerűtlen, rossz műszaki állapotú épülete.

A szociális intézmény a megye legnagyobb férőhelyszámmal (490 fő) működő bentlakásos intézménye.
A nyertes pályázatról, a zalai képviselők eredményes lobbitevékenységéről sajtótájékoztató keretében számoltak be. Vigh László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a pályázaton elnyert 180 millió forint száz százalékban fedezi a beruházás költségeit. Célja pedig, hogy a jelenleginél méltóbb körülményeket teremtsenek az idős emberek számára. A felújítás során a meglévő épület belső átalakítására kerül sor és a közösségi együttlétre szolgáló, jelenleg hiányzó helyiségek kialakítására és akadálymentesítésre.
Rigó Csaba kormánymegbízott arról beszélt, hogy az induló beruházás jól illeszkedik a kormány és a megye időspolitikájához, hiszen a pózvai idősek otthonába a megye egész területéről érkeznek az idős emberek. Utalt arra, míg megyei fenntartású volt az idősotthon, kétszer is sikertelenül pályáztak, most állami tulajdonban van az intézmény, egy sikeres pályázattal a háta mögött.

Maróti Istvánné, az integrált szociális intézmény igazgatója örömét fejezte ki a beruházás megvalósulásáért. Mint fogalmazott, az ellátottak körülményeinek javítása érdekében elengedhetetlen a felújítás.
Dr. Halász Gabriella, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségének igazgatója hozzátette: a következő hónapokban előkészítik a közbeszerzést, a kivitelezési munka jövő év márciusában kezdődhet. Pályázati tartaléklistán szerepel egy másik épületrész korszerűsítése is, szeretnék, ha annak a megvalósítása is sikeres lenne.

vissza az elejére

Katicainvázió

Furcsa pöttyös – megkérdeztük a biológust

n Mostanában mintha feltűnően sok lenne a katica. Mielőtt azonban gyermeki lelkesedéssel és örömmel fogadnánk a hírt, közelebbről is nézzük meg a rovarokat. A pöttyök és a szín terén mindjárt furcsaságok tűnhetnek fel. Akár narancssárga pötty nélküliek, akár fekete alapon piros pöttyösek is látótérbe kerülhetnek. Ezek bizony a harlekinkaticák ismertetőjegyei. Az Ázsiából származó, biológiai védelem okán mesterségesen felszaporított rovarok invazívvá váltak, s tömeges jelenlétük már Magyarországon is jellemző.

– B. K. –

– Levéltetvek elleni biológiai védekezés miatt kezdték a Kelet-Ázsiában honos harlekinkaticákat mesterségesen szaporítani laboratóriumban, majd kihelyezni az ültetvényekre. Először mindezt Amerikában alkalmazták 1916-ban. A gond itt is a kiszámíthatatlanság, vagyis hogy egy nem őshonos faj mikor kezd honosodni, s természetes ellenség híján kontrollálhatatlanul szaporodni. Amerikában ez a ’80-as években következett be, amikor Európában még csak kezdték szaporítani a harlekinkaticákat. S bár Magyarország nem vett részt ebben a programban, 2008-ban már itt is feltűntek az első Nyugat-Európából átrajzott egyedek, s mára már itt is tömegessé váltak – mondta dr. Illyés Zoltán biológus, akit e témával kapcsolatban kérdeztünk meg.
– Mi a fő probléma ezzel kapcsolatban?

– Mivel nem őshonos élőlény, a természetes ellensége (még) nincs jelen, tehát a honos populáció kárára szaporodik, szegényíti az itteni élővilágot. A harlekinkatica nemcsak a levéltetveket fogyasztja, hanem a honos katicák lárváit is, ezzel gyengítve a biológiai sokszínűséget, s ezzel kárt okoznak a természetben, s közvetve az embernek is. S balul ütött ki az is, hogy miközben biológiai védekezést kívántak megoldani, ami alapjában jó ötlet, hiszen a vegyszerhasználatot csökkenti, a harlekinkaticák a késői érésű szőlőbe is bújnak telelni, fogyasztásra alkalmatlanná téve azt. Az elhibázott biológiai védekezés iskolapéldájaként emlegetik ezeket a dolgokat. A biológiai védekezésnek nagyon specifikusnak kellene lenni, amire a legjobb megoldást a gombák jelentenék – teszi hozzá a szakember.

– Miért lenne baj, ha csak a harlekinek maradnának életben?
– Mert előbb-utóbb ideér a természetes kártevője, veszélyeztetője, megbetegítője is. Ez a mai globális világban csak idő kérdése. S ha csak egy faj maradt adott funkcióra és az legyengül, vagy kipusztul, akkor nincs, ami átvegye a helyét. Ezért jobb, hogy ma többféle honos katica van jelen, hogy szükség esetén egyik a másik helyét át tudja venni. Magyarországon leggyakoribb a hétpetytyes és a kétpettyes katica.

– Miért mostanában láthatók tömegesen a katicák?
– Betelelés időszaka van, amikor húzódnak le a lombkoronáról a falrepedésekbe, földbe.

– Mit lehet tenni az invázió ellen?
– Szinte minden országban projektek folynak, ami főleg monitorozást jelent. Magyarországon is van ilyen megfigyelő program, melynek éppen a zalaegerszegi székhelyű Domberdő Természetvédelmi Egyesület a társszervezője. Ennek a fokozott figyelemnek talán haszna lehet, hogy az emberek jobban megismerik a katicákat. Egyebet sajnos jelenleg nem lehet tenni. Meg kell barátkozni ezzel a jelenséggel és figyelni, hogy hova fogja magát elhelyezni az állatvilágban ez a faj. Folyik a meccs a természetben ezért a helyfoglalásért. Az biztos, hogy tömegesen vannak jelen ezek a ragadozó rovarok. Pontos számadatot nehéz lenne adni, de az előfordulást feltüntető térképeken rohamosan nő az elszíneződött részek nagysága.

vissza az elejére