Ruhagyár
az óvoda helyén?Történetek a kosztolányi térről
n Ötvenéves a Kosztolányi Téri Óvoda, 1963 szeptemberében nyitotta meg kapuit November 7. téri Óvoda néven. De egyáltalán hogyan és mikor alakult térré a belváros ezen területe? Belváros volt ez akkor egyáltalán? Röviden a válasz: részben, hiszen még csak alakulóban, épülőben volt ez a lakónegyed.
– pánczélPetra –
Az óvoda felépülése előtt bő tíz esztendővel például még teljesen beépítetlen
volt a mai Kosztolányi tér. Olyannyira, hogy mikor 1950-ben helyet kerestek a
ruhagyár épületei számára, ezt a területet szemelték ki elsőnek. Káli Csaba
„Zalaegerszeg az ötvenes években 1947–1956” című könyvéből (Zalaegerszegi
Füzetek 9.) kiderül, hogy a felépítendő ruhagyár lehetséges telephelyei közül a
Kosztolányi – Berzsenyi – Bíró Márton – Petőfi utcák által határol tömböt nézte
ki elsőnek az akkori városvezetés. Ez volt ugyanis az egyik legnagyobb, még
jórészt beépítetlen, de már a városközponthoz integrált területe a városnak. A
talajmechanikai vizsgálatok eredményei (magas talajvízszint) miatt végül
elvetették az ötletet, s lassan megkezdődött a tömb más célú hasznosítása.
Az iparosítás és a népességszám emelkedése miatt lakáshiány alakult ki a
városban, így az évtized végétől bérlakásokat kezdtek építeni ezen a részen,
mely 1957-ben kapta a November 7. tér nevet. Az új lakóövezet további bővítése
szerepelt az 1960-as és ’61-es városfejlesztési tervben is. (Zalaegerszeg –
Dokumentumok a város történetéből 1985.) Nátrán János tanácselnök 1958 végén azt
nyilatkozta a Népszavának, hogy a
Kosztolányi úttal szomszédos téren egy új település épül. 1960-ban át is adtak
újabb 18 lakást, ezenkívül elkezdődött a SZOT (szakszervezeti) székház és a
művelődési központ (ma színház) építése is. Ez a többfunkciós épületkomplexum
1962-re készült el teljesen, ifj. dr. Kotsis Iván tervei alapján.
A November 7-e téren, a művelődési ház előtt, 1961-től már állt a Fekvő férfi
szobra, és erre az évre tehető a környék közvilágításának kiépítése is. Felépült
– a későbbi óvoda szomszédságában – a transzformátorház, a Kosztolányi utca
keleti oldalát, a Petőfi utcát és a November 7. teret pedig aszfaltburkolattal
is ellátták. 1962-ben aztán megindult az ötven férőhelyes óvoda építése, mely
végül hetvenöt férőhelyesre bővült, s 1963 augusztusában készült el.
Mint az a megyei napilap korabeli tudósításából kiderül: az építkezés jórészt
télen zajlott, így sok minden akadályozta a munkát és a műszaki átadást. A jó
idő beálltával újra kellett parkettázni a helyiségeket, mert a burkolat a
hidegben felpúposodott. További érdekesség, hogy a szeptemberi tanévkezdésre az
udvar még nem készült el. A feltöltéséhez szükséges 1500 köbméter földet ugyanis
csak később hozták át az Arany Bárány Hotel mellől, mikor a szálló új szárnyának
alapozása megkezdődött.
A cikkből az is kiderül, hogy az első óvodások egyike Hardubé Judit – az
önkormányzat szociális és igazgatási osztályának jelenlegi vezetője – volt.
Ráadásul ő volt a hetes is (Németh Magdolnával együtt) az első óvodahéten. Mikor
az újságírók ott jártak, épp ebédhez terített…
– Ismerem ezt a tudósítást, hiszen a szüleim sokat emlegették – válaszolta
érdeklődésünkre. Hogy mire emlékszem még? Például arra, hogy kötényt kellett
hordani, amit nagyon szerettem. A téliszalámit viszont nem, így amikor ezt
kaptunk uzsonnára, mindig levettem a kenyérről, és a zsebembe tettem. Ennek már
nem örültek annyira a szüleim.
Az osztályvezető és családja akkoriban a November 7. téren lakott, így – mint
meséli – az ovi udvarából rálátott az ablakukra, és ez mindig megnyugtatta,
főleg hogy édesanyja sziluettje is feltűnt néha. Sokat játszottak óvodán kívül
is a környéken. Kedvenc helyük a művelődési ház előtti tér volt, azon belül is a
Fekvő férfi szobor környéke. Akkoriban még nem volt ennyire forgalmas ez a
városrész, és sokkal inkább térszerűnek hatott.
A rendszerváltozás aztán új nevet adott a térnek, és így az óvodának is, mely a
szomszédos utca után a Kosztolányi Dezső nevet kapta. Hogy miért nem erre
keresztelték mindjárt az elején? Valószínűleg akkor nem a logika volt a mérvadó.
Nem kizárt, hogy amikor 1957–58 tájékán elhatározták, hogy a fokozatosan kiépülő
térnek nevet adnak, épp a nagy októberi szocialista forradalom 40. évfordulója
környékén jártunk.
Tudományos konferencia zalaegerszegen
n Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében címmel, Deák születésének 210. évfordulója tiszteletére október 16-án tudományos konferenciára kerül sor a Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében.
Az egész napos rendezvényt dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár
főigazgatója nyitja meg, és a témában számos előadást hallgathatnak meg az
érdeklődők. Így szó lesz Deák és a nők viszonyáról az anekdoták tükrében,
Hertelendy Annáról, Deák apai nagyanyjáról, Deák Kláráról, a nővéréről és
nőrokonairól.
Milyen volt a kapcsolata keresztlányával Dőry Franciskával, Batthyány Lajosné
Zichy Antónia grófnővel és gyámleányával, Vörösmarty Ilonával? Ezekre is választ
kaphatnak a rendezvény előadásaiból.
Koncertek és színes programok fiataloknak
n Hétvégén kerül sor a Keresztury VMK-ban a Diák-sziget After című kétnapos rendezvénysorozatra, mely egy kétéves, TÁMOP által támogatott, fiatalokat célzó program zárása is egyben.
Október 18–19-én változatos programokkal várják a közép- és főiskolás
korosztályt a VMK-ba, de a harminc-negyven évesek is találhatnak kedvükre való
elemet a kínálatból. Gángó Zsuzsanna szervező lapunknak elmondta: a 24 hónapos
projekt méltó zárásaként igyekeztek olyan előadókat meghívni, és olyan
műsorszámokat összeállítani, amik egyrészt érdekesek lehetnek az érintett
korosztálynak, másrészt pedig kuriózumnak számítanak Zalaegerszegen. A városba
érkezik például a Láthatatlan kiállítás, mellyel mindenki megtapasztalhatja egy
rövid időre, hogy hogyan élnek meg a vakok egy-egy élethelyzetet. A szombati
Dumaszínház előtt pedig Slam Poetry-verseny lesz, ami a kreativitást, a
véleménynyilvánítás és verselés képességét egyaránt fejleszti.
A délelőttől késő estig zajló ingyenes rendezvényen helyi zenekarok és
országosan ismert előadók is fellépnek. Itt lesz többek között a The Idoru, az
Óriás, valamint Müller Péter Sziámi legújabb formációjával, a Müller Péter And
Friends-sel. Szombaton pedig a Mary Popkids, Kardos Horváth János (KAFKAZ) és
Odett zárja az estet.
A szervező elmondta: a szórakoztató programok mellett különféle
műhelyfoglalkozások is lesznek (média, csillagászat, pszichológia, drogprevenció),
hiszen fontos, hogy a fiatalok tanuljanak, és hasznos ismereteket szerezzenek
egy-egy témában – például a másság és a fogyatékkal élők elfogadásában,
tiszteletében.
Jó hír, hogy a projekt zárását követően a Kvártélyház egyik pincehelyiségéből
kialakított ifjúsági klub továbbra is megmarad. Pályázati forrásokból és civil
támogatással tudják a népszerű helyet fenntartani.
Könyvtári napok országszerte
n Kiállítással vette kezdetét október 7-én az egy hétig tartó Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozat. A Deák Ferenc Megyei Könyvtárban Gyenes Júlia Boróka festményeiből és Sebestyén Kristóf fotóiból nyílt tárlat. A Kettős hangzat – Fény és ecset című kiállítást Monok Balázs művésztanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
Mint mondta, a fényképészet történeténél fogva szervesen kapcsolódik a festészethez. Kezdetben ugyanis a festők fáradoztak azon, hogy megörökítsék a pillanatot vásznaikon. A fotográfia elterjedése után a festészetnek új irányt kellett keresnie, a korabeli elvek és látásmódok ugyanis megkérdőjeleződtek. A két műfaj kölcsönösen hatott egymásra, hiszen a festészet új utakat talált, a mesterek pedig arra inspirálták a fényképészeket, hogy művészi módon ábrázoljanak embereket, jelenségeket. Mindezek ismeretében nem furcsa, hogy két pályakezdő alkotó – egy festő és egy fotográfus – egy térben találkozik.
Gyenes Júlia Boróka idén érettségizett az Ady-iskola művészeti tagozatán,
jelenleg az Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskola tanulója, Sebestény Kristóf
pedig a Kölcsey-gimnázium tizenegyedik osztályos tanulója.
Kiss Gábor, a könyvtár igazgatója az egyhetes megyei rendezvénysorozattal
kapcsolatban elmondta: minden évben megrendezésre kerül az Országos Könyvtári
Napok, mely a szakma és a könyvtárak ünnepe is egyben. Szinte alig van olyan
település az országban, ahol nincs könyvtár – Zalában csak Iborfián és Sényén
nincs. A szolgáltatások rengeteget változtak; ma már nemcsak a kölcsönzésen van
a hangsúly, hanem közösségi és kulturális terekké is váltak a könyvtárak, az
informatikai kínálatról már nem is beszélve. A megyei könyvtár az idei évben
NKA-s pályázati keretből, illetve a kistelepülési könyvtárak támogatási
forrásából tudja fedezni a programsorozat költségeit.
Zalaegerszegen az egy hét alatt számos program várta az érdeklődőket mind a Deák Ferenc-, mind pedig a József Attila-könyvtárban. Fellépett többek között Dinnyés József daltulajdonos, az Énekmondó Együttes a Kilencek költőcsoport megzenésített verseivel, de előadások, gyermekprogramok, jóga és író-olvasó találkozó (Schäffer Erzsébettel) is várta a közönséget. A Könyves Vasárnap délelőtti foglalkozásán pedig őszi díszek is készültek.
