Nem kell mindig Last Christmas
Nem kell mindig Last Christmas
Sínáthelyezés, megszüntetett átjárók
n Megkezdődött a karácsonyi készülődés és vele együtt a karácsonyi dalok időszaka is. Akarjuk vagy sem, a rádióból, tévéből és a bevásárlóközpontok hangszóróiból folyamatosan áradnak a karácsony ihlette zeneszámok. Többségük – valljuk be – egyáltalán nem igényes és ízléses, sokkal inkább giccses, és mintha a repertoár se nagyon változott volna az elmúlt évek, évtizedek alatt.
–
pánczélPetra –
Jingle Bells, Csendes éj, Last Christmas, Szent Karácsony éjjel… a sort még
hosszan lehetne sorolni. Talán nem is hinnénk, de ezek közül az elsőként
említett dal a legrégebbi, és ráadásul a legismertebb a világon. A Jingle Bells
ugyanis az 1850-es években íródott, eredetileg azonban nem karácsonyra, hanem az
amerikai hálaadási ünnepre készült. Persze azóta már világszerte számos
feldolgozás készült belőle.
De tényleg nincs új dal a nap alatt? És miért kell, hogy egy karácsonyi dal
túlontúl érzelgős, már-már „csöpögős” legyen? Kovács Kata énektanárral, a Városi
Vegyeskar karnagyával, és Kardos „Bozi” Endre zenésszel, a Hétrét együttes
frontemberével próbáltunk választ találni a kérdésre. Abban mindketten
egyetértettek, hogy a karácsonyi zenei kínálat minősége hagy némi kívánnivalót
maga után, különösen ami az üzletek, vásárok „slágerlistáját" illeti. A
hangszóróból áradó muzsikák és a polcokon található cédék között is nehéz
minőségi zenét találni.
Kovács Kata szerint azért létezik jó karácsonyi dal is. Ő például a klasszikusok híve: szinte mindent szívesen hallgat vagy énekeltet, ami klasszikus zenére épül. Szereti ezenkívül a jazz-es és szvinges karácsonyi zeneszámokat is, szerinte Michael Bublé dalai teljesen jók és vállalhatók. A problémát karnagyként inkább a repertoár szűkösségében látja. Mint meséli: tíz éve vezeti a vegyeskart, és minden évben nagy bajban van, hogy hogyan tudja változatossá tenni a karácsonyi koncerteket. Már januárban elkezd gondolni a témán és a tematikán, hogy ne váljon a dolog önmaga ismétlésévé. Idén például a koncert első fele klasszikus zeneművekre épül, a második részben viszont musical-ek lesznek. Tudja, hogy sokan ezt giccsesnek találják, ám a közönség jó része szereti; szóval nem könnyű minden igényt kielégíteni. Sajnálja, hogy manapság nem születnek új karácsonyi zeneművek. A népének-feldolgozások jórészt kimerültek, új, igényes szerzemények pedig nincsenek, és magyarázat se nagyon van rá, hogy miért.
Kardos „Bozi” Endre szerint a jó karácsonyi dal alapja a jó szöveg. Egy Nagy
László-, Zelk Zoltán- vagy Pilinszky János-versből igenis lehet értékes dalokat
írni. A baj inkább a közízléssel van, ami az olcsó popzenét preferálja, így a
karácsonyi zenék és a gyermekeknek szóló dalocskák is ezeket utánozzák. Attól
pedig még egy jó gyermekversből sem lesz jó dal, hogy a popslágerek mintájára
készül. Úgy érzi, hogy ezek főleg az eladhatóság érdekben íródnak, az
igényesség, művészi érték sokszor szóba se kerül.
Azért Bozi is talál magának kedvére valót. Mint mondja – biztos életkoránál
fogva is – de neki főleg a régi Kaláka- és Szélkiáltó-nóták jönnek be, de vannak
olyan egyházi dalok és népdalok is, amiket szívesen hallgat, sőt amiket saját
zenéjükbe is beépít. A KisHétrét zenekarral pont most járják a várost és a
megyét a Mikulás-napi és karácsonyi műsorukkal, sőt a pózvai pszichiátriai
betegek otthonában is rendeztek jótékonysági koncertet.
A zenész úgy gondolja, hogy egy jó dalhoz nincs is mindig szükség teljes
hangszerelésre, néha a kevesebb több: egy-egy jól megválasztott hangszerrel
sokkal igényesebb, letisztultabb hatást lehet elérni. Hogy kell-e a túlzott
érzelgősség? Bozi szerint egyáltalán nem, inkább legyen vidám az ünnep! Az öröm,
a humor, a gyorsaság és a tempó nem hiányozhat a karácsony hangulatából sem.
A zenésszel egyetértve, ha már karácsonyról és humorról van szó,
fenyőfadíszítéshez pont ideális Rutkai Bori és a Specko Jedno Égősor című száma.
Sőt, jöhet Frank Sinatra-tól a Let it snow! is, de csak ha kapunk hozzá Bruce
Willist is véres trikóban.
Kézművesvásár, gasztronómiai kínálattal
n A stelázsi egy polcos állvány, ahol általában a télire eltett finomságokat szokás tárolni. A német eredetű szó ma már kevéssé ismert és használatos, leginkább a falvakban élő idősebb korosztály nyelvén él még. Kicsit a szó köztudatban tartását is szolgálja a Keresztury VMK hétvégi rendezvénye, a december 13–15. között megrendezésre kerülő Egyedi Kézművestermékek Hetedik Vására; és benne a Zalai Stelázsi.
– pet –
Cserpes Attila ötletgazda, az intézmény igazgatóhelyettese érdeklődésünkre
elmondta: hetedik éve szerveznek a karácsonyi készülődés időszakában
kézművesvásárt, melynek már jó híre van. Több mint 50 kiállító vesz majd részt a
háromnapos rendezvényen, akik jó része már visszatérő szereplő. A vásár
népszerűségének kulcsa, hogy egyedi készítésű, igényes és ötletes karácsonyi
ajándékokat vásárolhatnak a látogatók, sőt a készítőkkel is találkozhatnak és
beszélgethetnek közben.
Az esemény idén először kibővül a Zalai Stelázsi elnevezésű programmal, melyet a
volt Kisnapfény étteremben rendeznek a kézművesvásárral párhuzamosan. „Mivel az
étterem megszűnt, az üresen maradt teret a VMK kapta meg használatra” –
folytatta az igazgatóhelyettes. „Felmerült, hogy az immár hagyományos karácsonyi
vásár idején kerüljön fókuszba a gasztronómia is, hiszen ez idáig kimaradt a
repertoárból. Így jött az ötlet, hogy zalaegerszegi és környékbeli termelők
bevonásával mézet, lekvárt, savanyúságot, szörpöt, sőt sonkát is áruljunk.
Természetesen minden finomság házi készítésű lesz, helyi alapanyagokból.”
A vásár hivatalosan december 13-án 14 órakor nyitja meg kapuit. Szombaton 9–19 óráig, vasárnap pedig 9-től este 6-ig várják a vásárlókat és a közönséget. Idén először ugyanis ingyenes kulturális programokkal és gasztronómiai bemutatóval is készülnek. Szombat délután a Szamóca Bábszínház és a veszprémi Kabóca Bábszínház is fellép, valamint csokoládékóstolásra is sor kerül. Vasárnap Gryllus Vilmos műsorát tekinthetik meg kicsik és nagyok, a nap folyamán pedig Tóth Endre mesterszakács látványkonyhájába is be lehet kukkantani. A szakács azt mutatja majd be, hogy olyan tradicionális étkekből, mint a köles és a hajdina, milyen modern ételeket lehet készíteni.