Segítség az otthoni betegápolásban
újratemetési szertartás az andráshidai templomban
n Újratemették az andráshidai templom építtetőjét, „Fábián fia Andrást”. Bár teljes bizonyossággal nem állítható, ahogy a födém felirata is jelzi „hitünk szerint" e kő alatt a közel 800 évvel ezelőtt élt kegyúr maradványaira leltek az Árpád-kori templomban. A sírt novemberben tárták fel rekonstrukciós munkák során.
– B. K. –
A megye egyik legrégebbi, XIII. századbeli templomában a közelmúltban végzett
felújítási munkák során tárták fel a régészek az egykori kegyúr maradványait. A
régi szokások szerint a templomépíttetőt az oltár alá temették. Ezért remélték a
régészek, hogy ezúttal is találnak leletet, amikor az eredeti, anno „inkább
galambház, mint templom” méretű román stílusú épület oltárára bukkantak.
– A templom felújítási munkálatainak első üteme (falszigetelés, drain-csövezés,
vizesblokk-kialakítás, ablakok cseréje, mészkő burkolat és a kápolna megújítása)
befejeződött, s ezt kapcsoltuk össze az újratemetési szertartással – mondta
Zsombor ferences testvér, a mise celebrálója.
– Illőnek gondoltuk, hogy méltó módon helyezzük újra nyugalomba a megbolygatott
sírt rejtő halott maradványait. Ezért készült az új faláda s a kőfödém. Az
újratemetési szertartás során a hívők betekintést nyerhettek a felújítási munkák
állapotába. Reményeink szerint húsvétra vagy májusra újra birtokba vehetjük a
megszépült épületet. Dr. Veres András megyés püspök engedélyével Mindenszentek
helyett Szent Kereszt Felmagasztalása titulust és ezzel új búcsúnapot kap a
templom, melynek központi helyére keresztikon kerül. Kibővülnek a padsorok is,
mivel örvendetes módon elég sok hívő látogatja a vasárnaponkénti
istentiszteleteket, melyeknek átmenetileg az általános iskola biztosít helyet. A
továbbiakban a falazat felújítása mellett tetőhéjazat-cserére és a román kori
torony felújítására kerül sor, valamint a templom környezetének rendezésére.
Az újratemetési szertartáson részt vett Gyutai Csaba polgármester is.
Segítség az otthoni betegápolásban
Kiemelt ápolási díj, megemelt összegek
n Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik súlyosan beteg hozzátartozójukat gondozzák nap mint nap. Sokan közülük munkájuk feladására kényszerülnek, és bevételi forrásként az ápolási díj jöhet szóba. Az egész napos gondozás ugyanakkor sokba kerül. A hozzájuk hasonló családok támogatására vezette be a kormány januártól a kiemelt ápolási díjat.
– A. L. –
–
Eddig is lehetett alap és emelt összegű, valamint méltányossági ápolási díjat
igényelni. Ezeket a lehetőségeket bővíti a 2014. január elsejétől bevezetett
kiemelt ápolási díj, továbbá változás az is, hogy megemelték az emelt ápolási
díj összegét – mondja érdeklődésünkre dr. Egyed Péter, a Zala Megyei
Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője. – A támogatások
odaítélésében fontos kérdés a jogosultság. Alanyi jogon ápolási díjra – a jegyes
kivételével – az a hozzátartozó jogosult, aki tekintet nélkül az életkorra
súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását,
ápolását végzi. Hozzátartozónak minősül többek között az egyeneságbeli rokon,
szülő, gyermek, unoka, testvér, a házastárs, a házastárs testvére illetve a
testvér házastársa.
– Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj?
– A kiemelt ápolási díj annak a hozzátartozónak állapítható meg, aki a
legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagja gondozását végzi. Az
ilyen beteg segítség nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni,
öltözködni, illemhelyet használni, és lakáson belül segédeszközzel sem tud
közlekedni. Ez az „E" minőségi kategória, amit a rehabilitációs bizottság
állapít meg. Fontos tudni, hogy ez nem az egészségkárosodás mértékét, hanem az
egészségi állapotot jelenti. Tehát felnőttek esetében, akkor jár a kiemelt
ápolási díj, ha az ápoltat „E” minősítési kategóriába sorolják. Ha az előbb
említett feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll, akkor az ápolt
után csak az emelt összegű ápolási díj igényelhető.
Gyermekek esetében akkor jár a kiemelt ápolási díj, ha számukra magasabb összegű
családi pótlékot folyósítanak a miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú
betegség vagy fogyatékosság miatt.
– Hogyan kell igényelni?
– Az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatalban,
vagy a kormányablakban kérelmet nyújt be a szükséges orvosi dokumentációkkal.
Amennyiben a komplex minősítésre vonatkozó okirat nem áll rendelkezésre, úgy az
orvosi dokumentumokat továbbítják a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervhez, ahol
a szükséges eljárást lefolytatják, és eredményét megküldik a járási hivatalnak,
amely ez alapján elbírálja a jogosultságot.
– A díjak mértéke változott?
– Az ápolási díj alapösszege nem változott, ez idén is havi bruttó 29.500
forint. Az emelt összegű ennek már a 150 százaléka, vagyis 44.250 forint. A
kiemelt ápolási díj pedig az alapösszeg 180 százaléka, azaz 53.100 forint. A
méltányossági ápolási díj az alapösszeg 80 százaléka, vagyis 23.600 forint.
Felhívnám a figyelmet, hogy a méltányossági ápolási díjat nem a járási hivatalok
állapítják meg, hanem a települési önkormányzatok, ha rendeletet alkotnak erről,
ami azonban nem kötelező.
Fontos tudni azt, hogy az ápolási díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak
le, ezért a folyósítás ideje szolgálati időnek minősül. Az ápolást végző személy
részmunkaidőben, vagy otthon dolgozhat, egyedül a heti negyvenórás főállású
elfoglaltság nem megengedett. Ha egyéb pénzbeli ellátásban részesül, akkor ezek
nem adódhatnak össze. Ebben az esetben az ápolási díj a megállapított összeg és
az egyéb pénzellátás összegének a különbözete. Ez biztosítja azt, hogy tényleg
csak azok részesüljenek ápolási díjban, akik idős vagy beteg hozzátartozójukat
otthon akarják ápolni.
Dr. Egyed Péter végül elmondta, januárban mintegy 60 kérelem érkezett be kiemelt
ápolási díjra a megyében, melyek többsége megfelelt a feltételeknek.
Zalaegerszeg a népszámlálás tükrében
n A 2011-es népszámlálás adataival tartott tükröt a megyeszékhelyről Szekeres Jánosné, a Központi Statisztikai Hivatal zalai képviselet vezetője az Együtt Zalaegerszegért Egyesület Lokálpatrióta Klubjának vendégeként.
– B. K. –
Mint mondta, nagyon kedveli ezeket a kimutatásokat, de elhamarkodott
véleményeket nem szabad alkotni. Az idő lesz az igazi mutató, és mindig a számok
mögé is kell tekinteni az igazság megismeréséhez. A beérkezett adatokat
sokrétűen, sok területen lehet felhasználni, és szintén sok olyan összetevő is
van, melyet csak ilyen felméréssel nem lehet mérni, az inkább a szociológia
feladata.
Az adatok sorát a népességszám alakulása nyitotta. Ebből kiderült, Zalaegerszeg
lakossága már nem éri el a 60 ezer fős határt, valamivel alatta marad. A
megyeszékhely népessége egyébként az 1990-es években volt a legmagasabb, majd
2001-től gyűrűzött be az országos tendencia, mely több halálozást, mint
születést jelent. Ezzel együtt nőtt az aktívkorúakra eső eltartottak száma,
valamint az úgynevezett öregedési index, mely adatot az egyre kevesebb
gyermekszületés is meghatározza. A házasságkötések száma csökkent, egy
háztartásban átlagosan 2,3 fő él együtt. Iskolázottság tekintetében a korábbi
(2001) népszámlásához képest közel 8 százalékkal nőtt az érettségizettek, és
közel 5 százalékkal a diplomások száma.
A lakások (kevesebb, mint 26 ezer) korösszetétele kedvező adat, 18 százalékuk
épült 1990–2011 között. Átlagosan 71 négyzetméteresek. Lakatlansági szám
viszonylag magas (9 százalék), de más városokhoz, illetve falvakhoz viszonyítva
szintén elfogadható arány. Kedvezőtlen statisztikát mutat a lakások fűtési
rendszere.