| 25 éves a városi újság |  |
 |
A 301-es parcella |
|
| 1989 | 2014 | |||
n Mit vállal az Egerszeg? – ezt a kérdést tettük fel az 1989. április 27-én megjelenő városi hetilap első számának 1-es oldalán. És a válasz? Egyáltalán nem volt természetes a pártállami rendszer utolsó évében. „Demokratikus helyi közéletet szeretnénk, a választópolgárokkal való minél közvetlenebb kapcsolatot, a valamennyiünket érintő információk házhoz szállítását. Mert tudjuk, közélet csak ott van, ahol közügyek is vannak”.
És a folytatásban… „Közügyek pedig ott, ahol a közösségek maguk dönthetnek a saját ügyeikben. A döntéshez azonban ismeretek kellenek, vagyis nyilvánosság kell.” Az újság azzal a szándékkal született, hogy pontosan, tárgyilagosan tudósítson azokról az eseményekről, melyek az embereket érintik, hogy tükrözze a különböző érdeklődésűek gondolatait. 1989-ben nem volt könnyű az eligazodás. Pártok, mozgalmak, egyesületek születtek, és a véleményt nyilvánítani akarók száma is a sokszorosára nőtt. A rendszerváltók és a városi újság egyszerre nőtt fel. Minden irányzat, minden vélemény megjelenhetett a lap hasábjain.
25 évvel ezelőtt történelmi események zajlottak Zalaegerszegen, melyek megelőzték az országos történéseket. 1989-ben a júliusi pártértekezlettel megkezdődött az MSZMP lebontása és egy új struktúra kialakítása, még a párton belül. A szocialisták reformköri mozgalma erősebb volt helyben, mint az országban. (Nem véletlenül utazott azon a júliusi éjszakán Zalaegerszegre Fejti György, az MSZMP KB egyik titkára, hogy hajnalban sajtótájékoztatót tartson, és kifejezze egyet nem értését a pártértekezleten történtek miatt). Az ellenzéki kerekasztal is előbb alakult meg, mint Budapesten, és az MDF, Fidesz, SZDSZ közösen indított országgyűlési képviselőjelöltet a ’89-es időközi választásokon dr. Marx Gyula személyében, aki meg is nyerte a választásokat.
A zalai megyeszékhelyen volt tehát az első többpárti kampány is. Az akkori ellenzéki mozgalmak közösen léptek fel, de velük szemben már az úgynevezett „baloldali rendszerváltók” álltak. (Az MSZP csak hónapokkal később, ősszel alakult meg.) Izgalmas hónapok következtek. Az Egerszeg komoly közéleti szerepet töltött be azzal, hogy felvállalta és kiállt a rendszerváltók mellett. Az újságban az akkori közéleti szereplők szinte mindegyike megjelent írásával és előfordult, hogy a lap hasábjain vitatkoztak, milyen jövője legyen Magyarországnak. Örültünk ennek, hiszen ez volt a cél: ütköztetni a különböző véleményeket. Izgalmas pillanat volt Csengey Dénes (költő, MDF-es politikus) és Kárászné dr. Rácz Lídia (reformköri mozgalom) kézfogása a Dísz téren, miután Csengey elmondta kampánybeszédét Marx Gyula mellett. Igen, mindenki kíváncsi volt mindenkire és az egyet nem értés is kulturált hangnemben zajlott.
Ugyanakkor többről volt szó, mint egyszerűen arról, hogy született egy újság, hiszen jöttek létre lapok Zalaegerszegen az elmúlt 120 évben is. Talán a legsikeresebb az 1900-ban született Magyar Pajzs, melynek szellemi vezére Borbély György főgimnáziumi tanár volt. Az 1917-ig megjelenő helyi újság a legnagyobb propagálója volt Csány László kultuszának, a szobor felállításához szükséges összeg előteremtésének.
Zalaegerszegen 1948-ig több helyi lap is megjelent (esetenként három is egyszerre), 1948 után azonban már csak egyetlen újság, a megyei napilap, mely az MSZMP lapja volt. Aztán 1989-ben országszerte jelentek meg városi lapok az Egerszeggel egy időben. Csak néhány példa: Rege (Veszprém), Térkép (Szombathely), Helyzet (Pécs). Ezek a lapok már régóta nincsenek a „piacon”. A város hetilapja a ZalaEgerszeG sem azonos már a 25 évvel ezelőttivel, hiszen tulajdonos- és arculatváltáson ment keresztül. Az Egerszeget kiadó Egerszeg Kft. az első két évben volt gazdája az újságnak. Érdekessége a vállalkozásnak, hogy a tulajdonosok között, akik összeadták az induló tőkét, a városi tanácson és a VMK-n kívül ott volt a Zalai Nyomda, a SZÜV és a Hevesi Sándor Színház is. A teátrum akkori gazdasági igazgatója, Wettstein Tibor sok jó ötlettel segítette a lapkiadást és a felelős kiadó dr. Kováts Flórián munkáját. (A ZalaEgerszeG-et a Zala-Lap Kiadói Kft. adja ki, tulajdonosai pedig a lap felelős kiadója (Lukácsffy Dénes) és felelős szerkesztője (Vadas Zsuzsa).
Az elmúlt negyedszázadban a városi hetilap is sokat változott, formálódott együtt a várossal. Szellemiségében igyekeztünk folytatni az előd Egerszeget. Hiteles, korrekt tájékoztatást adni, bemutatni Zalaegerszeg sokszínűségét, és helyet biztosítani a közélet szereplőinek (pártkötődéstől függetlenül). Mert így szólhat egy városi hetilap Mindenkihez. Ezért érzik a zalaegerszegiek a magukénak, ezért van ott minden család asztalán, ezért szól a szerkesztőségben a telefon, ha valaki nem a megszokott napon kapja a postaládájába.
Mindez köszönhető természetesen a városi önkormányzatnak, amely a kezdetektől
támogatja az újság kiadását. Köszönhető a város piaci szereplőinek, a
vállalkozásoknak, akik évtizedek óta velünk vannak, hiszen ők is, és mi is helyi
vállalkozásként végezzük a munkánkat, dolgozunk a zalaegerszegiekért.
1989 a rendszerváltozás kezdete, új lapok születésének az éve volt. 2014 a
visszaemlékezésé, az események felidézéséé. Honnan indultunk és hová jutottunk a
25 év alatt? Milyen sikereket értünk el, és milyen kudarcokat éltünk meg. Mert
mindkettőről szóltak a helyi krónikások, köztük az Egerszeg és a ZalaEgerszeG
felelős szerkesztője is:
Vadas Zsuzsa
n Az Egerszeg szerkesztősége rövid bemutatkozásra kérte 1989 áprilisában a városban működő politikai szervezeteket. Az alábbiakban a beérkező anyagokból adunk rövid ízelítőt.
Fiatal Demokraták
1989. február 3-án 10 fővel megalakult a Zalaegerszegi Fidesz Csoport.
Egyetértettek a Fiatal Demokraták Szövetségének alapelveivel… „Elő kívánjuk
segíteni a radikális reformnemzedékek kibontakozását, az országos politika új
alapokra helyezését. Elítélünk a hatalom monopolizálására irányuló minden
törekvést és gyakorlatot. Célunk a mindenkit egyaránt megillető, minél teljesebb
egyéni szabadság biztosítása…
Tevékenységünket klub formájában rendszeresen folytatjuk. Öszszejöveteleink
helyszíne a Számviteli Főiskola, ahol kéthetente, szombatonként 19 órától
különböző programokkal jelentkezünk. Árusítjuk a Fidesz-Híreket, a Fidesz-Presst.
A Magyar Demokrata Fórummal közösen megszerveztük a március 15-i ünnepségeket”.
Magyar Demokrata Fórum
Az MDF Zalaegerszegen 1988. november 23-án alakult meg a Városi Művelődési
Központban. A tagság létszáma 100 körül mozog. „Alapvetően két dolgot akarunk:
független Magyarországot és demokráciát. Országunk életképes működését a
többpártrendszerrel kívánjuk elérni. Feladatunk, hogy megszabadítsuk az
embereket a félelemtől, a közömbösségtől, mert történelmünk legnagyobb
válságából csak úgy juthatunk ki, ha minden magyar tettére igényt tartunk…”
Az MDF rendszeresen tart fórumokat a városban, melyeken országos vezetőik
tartanak előadásokat.
Magyar Szocialista Munkáspárt
A városi pártbizottság irányításával tevékenykedik 285 alapszervezet 7 ezer 82
párttaggal. „Testületünknek elhatározott szándéka a gazdaság stabilizációját
szolgáló gazdasági folyamatok segítése, az itt élő lakosság életszínvonalát,
közérzetét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők feltárása. ..
Az MSZMP demokratikusabbá, nyíltabbá tette döntés-előkészítési és döntéshozatali
gyakorlatát. Nyitottak vagyunk minden olyan gondolat iránt, amely nem a
pártunkban született. Nyitni szeretnénk már áramlatok felé, építkezni azok
értékes elképzeléseiből, együttműködni velük… Munkánkban visszahúzó jelenség a
bizalomvesztés. Harcolunk az önzés, az egoizmus és a harácsolás ellen.”
KISZ helyett DEMISZ
Milyen ifjúsági szervezetet szeretnénk? Olyant, amely a tagok érdekeinek
aktívabb képviseletére helyezi a hangsúlyt, vállalja a nyílt vitát, és támogatja
a szabad szerveződést… „A kor sürgeti szövetségünk radikális megújítását. Ma
legfontosabb célunk az, hogy szervezetek szövetségét hozzuk létre. Változnunk
kell, hogy változtassunk.
A KISZ városi küldöttgyűlése döntése alapján elkezdtünk szervezni egy baloldali
demokratikus ifjúsági szervezetet, amibe hívunk minden olyan fiatalt, aki
programunkat elfogadja, tenni akar jövőnk alakulásáért.”
Szociáldemokrata Párt
Az MSZDP megyei szervezete 1989. március 28-án tartotta alakuló ülését.
„Céljaink elérése érdekében szövetséget javaslunk minden olyan erőnek, mely
valóban az ország, a megye javát akarja. Úgy gondoljuk, hogy csírázó
demokráciánkra a legnagyobb veszélyt a szélsőségek jelentik…”
Alapelvünk a teljes nyíltság. Elvetjük a demokratikus centralizmuson alapuló
szerződési elveket. Pártunk a szellemi szabadság otthona, a különböző
gondolkodású emberek közössége. Az MSZDP tiszteletben tartja az emberek
lelkiismereti szabadságát.
