| Dr. Marx Gyula az egyik jelölt | Éjszaka a nyomdában | |
|
|
| 1989 | 2014 | |||
Dr. Marx Gyula az egyik jelölt
Dr. Marx
Gyula a kampány során arról beszélt, „a választásoktól függetlenül is vállaltam,
hogy a Magyar Demokrata Fórum országos programjából a helyi viszonyokra
adaptáljak néhány olyan kérdést, amely a szakmámat, a gyógyítást érinti.
Korszerű, szervezett egészségügyi ellátásban reménykedem, és kialakulásához magam is hozzá akarok majd a választóim segítségével járulni. Szorgalmaznám például a magántőke harmonikus beépülését az állami ellátási rendszerbe. Fontos, hogy a társadalombiztosítás területén lényeges elmozdulás történjen. Tisztességes elszámolási rendszerre és nem a kellemetlen, borravalós világ továbbélésére van szükség… Ha bizalmat kapok, arra szeretném ösztönözni az Országgyűlést, hogy jobban fordítsa figyelmét a családok felé…”
Az időközi országgyűlési választásokon valamivel több mint 65 százalékos részvétel mellett győzött dr. Marx Gyula (Ellenzéki Választási Koalíció) a szavazatok 59,12 százalékával. A másik két jelölt Győrffy István (MSZMP–Reformkör–Népért, Nemzetért Választási Szövetség) 31,75 százalékot szerzett, míg dr. Schein István (Szociáldemokrata Párt) 8 százalékot.
„Ez a győzelem csak megerősít abban, hogy össze kell fogni a konstruktív ellenzékkel. Félre kell tenni a személyi ellentéteket, együtt kell dolgozni, és szerintem az emberek is ezt várják tőlünk. Az úgynevezett »közöny« csalóka dolog, valamifajta félelmet takar mindig: s ha ennek a félelemnek a gátjait sikerül áttörni, akkor az emberek készek kiállni egy ügy mellett”.
(Egerszeg, 1989. szeptember 21.)
Változások a nyelvoktatásban
n A nyelvoktatás helyzetéről Bogár Imre írt értekezést. Mint fogalmazott, „az iskolai nyelvoktatás gyengeségét bizonyítja a megjegyzések: nyolc évig tanultam oroszul (itt talán bármelyik nyelv helyettesíthető), de nem tudok egy pohár vizet kérni. Ez a vád oly régi, hogy már a ’30-as években is arról panaszkodik egy szakíró: tanulóink nem tudnak jól franciául, mert az iskolai óraszám nem elegendő a nyelv elsajátításához.”
A ’60-as évek közepén szlogenné vált „Tanuljunk könnyen, gyorsan nyelveket”
mondat legfőbb bűne, hogy propagandasztikus alapot teremtett az oktatásügy
irányításának ahhoz, hogy elhitesse, gyermekeink az iskolában könnyen, gyorsan
elsajátíthatnak nyelveket. A jelszó legalább olyan abszurd, mintha azt
mondanánk, „tanuljon könnyen, gyorsan hegedülni, operálni...”
A városi tanács 1989. február közepén megvizsgálta az idegen nyelvek oktatásának
helyzetét Zalaegerszegen az óvodáskortól a középiskoláig. Az anyagból kiderül,
hogy a város 6 óvodájában 135 kisgyermek tanul angol, német vagy orosz nyelvet.
Fejlődés van az általános iskolákban, az orosz tagozatok mellett német és
szakosított angol nyelv tanítása is folyik. A VB anyag azt is megállapítja, hogy
„csökkenőben van az igény az orosz nyelv tanulásában”. Mi lesz veled orosz
nyelv? Mi lesz az évek óta nagy számban képzett s még ma is ugyanilyen számban
végző orosz szakos tanárokkal?
Megismétlődnek-e az ötvenes évek, amikor latin, német, francia szakos tanárok
tömege képezte át magát orosz szakra. Jó lenne elkerülni az akkori hibákat. A
gyorstalpaló tanfolyamok hallgatói esetenként kétes sikerrel oktatták az orosz
nyelvet.
Az orosz nyelv kötelező voltának megszüntetése azonban nem oldja meg a
nyelvtanítás jelenlegi gondjait. A korszerűtlenségen túl kell lépni –
fogalmazott a szerző, megjegyezve: – a Puskin-életrajz nem pótolja a köznapi
beszéd hiányát.
(Egerszeg, 1989. április 27.)
|
n Az
Egerszeg újság létrehozásában részt vevők közül többen is eljöttek az első
példányok nyomtatásakor. |
|
|
|
|
|
Kováts Flórián, Szendrői Gábor, Vadas Zsuzsa. |
Frimmel Gyula grafikus, aki a lap arculatának kialakításában vett részt. |
Zalaegerszegi
látkép – 2014.