Kápolna a Kertvárosban

A Gébárti-tó helyzete

Röviden

Megmenekül a skanzen?

n Kisebb templom, kápolna építéséhez kérte a helyi szervek támogatását a szombathelyi püspök. Mind a megyei, mind a városi tanács illetékes szervei készségüket fejezték ki a szándék legjobb kivitelezése, megvalósítása érdekében.

Az egyház képviselői a mintegy 25 ezer lakosú Kertváros valamelyik beépítetlen telkére szeretnék felépíteni a kápolnát. A városi tanács szakemberei és tanulmányozták ennek a városnegyednek a rendezési tervét. Négy helyszínt jelöltek meg és javasoltak, a javaslatokat eljuttatták az egyház illetékes vezetőségéhez.
A döntés joga természetesen az egyházé, de az lenne a legjobb megoldás, ha valamilyen módon érdekeltté válnának mindazok az építészek, akiknek meghatározó szerepe volt és van a megyeszékhely arculatának kialakításában. Ennek érdekében a városi tanács meghívásos pályázatot hirdetne az épület tervezésére.

(Egerszeg, 1989. július 6.)

2004. november 28-án szentelték fel.

n A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén többek között a Gébárti-tó helyzetével foglalkozott. A több mint egy évtizede létrehozott tó és környéke kulturált pihenési, strandolási és sportlehetőséget biztosít a város lakosságának. Természetesen az üzemeltetés során gondok is felmerülnek, és a továbbfejlesztés lehetőségei szintén hangsúlyt kaptak.

A strand megközelítése Ságod irányából már nem problémamentes, kevés a parkolóhely. Ugyancsak hiányzik a strandon a kellékek elhelyezésére szolgáló üzemi épület. Telefon sincs. Csónakázásra a feltételek biztosítottak, de a kihasználtság csak közepes. A horgászok szemetelése viszont gondot okoz. A szörfözés széles körű űzéséhez a tó nem alkalmas. A tavon a strandolás a legkedveltebb.
A továbbfejlesztés szükségszerű – állapította meg a végrehajtó bizottság. Ennek programját már 1988 novemberében elkészítették. Megállapítást nyert, hogy van érdeklődés a néhány napos üdülés iránt. Felvetődött a sátorozás lehetősége is.
De kemping építésének támogatására eddig sem állami, sem pedig magánvállalkozó nem jelentkezett.

(Egerszeg, 1989. május 18.)

Részlet a beszélgetésből

– Hogyan látod: A Fidesz hangneme mennyire irritálja az embereket?
– Átfogó képet nem lehet adni erről, de az biztos, hogy a kommunista párton belül mindenkit irritál – a reformereket is. Ezt én meg is értem, nem is bánom. Ugyanakkor a nem kommunisták egy részét is irritálja a mi stílusunk. A fiatalságunk, a korunk önmagában kihívás lehet: kik ezek, hogy itt okoskodnak, hiszen a tojáshéj még a fenekükön van. Sokan pedig úgy gondolják, ma óvatosabban kellene haladni, és azzal, hogy mi túl radikálisak vagyunk, gyakorlatilag pont az ellenkező hatást érjük el. Veszélyt idézünk elő, semhogy előbbre vinnénk a dolgokat. Ezzel én nem értek egyet... Végül is azt hiszem, mi kedves, őszinte fiúk vagyunk: nem vagyunk erőszakosak, akcióink békések. Azt gondolom, eddig csak szimpatikus ügyekben mozdultunk meg – fogalmazott Orbán Viktor.

Az interjúban többek között beszélt még arról, hogy Oxfordba fog menni tanulni 9 hónapra. Azzal a kikötéssel kötötte meg a szerződést, hogy a választások előtt két hónappal hazajöhet, mert reszt kíván venni a kampányban és képviselőjelöltként is megméretteti magát.

(Egerszeg, 1989. szeptember 28.)

A zalaegerszegi izraelita közösség a városi tanács támogatásával 1989. június 11-én 11 órakor a volt zsinagógában, az egykori istentisztelet helyszínén emléktáblaavató ünnepséget tart a 45 évvel ezelőtt elhurcolt és a deportáláskor elhalálozott zalaegerszegi zsidók emlékére.

Ezután várhatóan 12 órakor az izraelita temetőben a mártírok emlékművénél koszorúzással fejeződik be az ünnepség.

(Egerszeg, 1989. május 25.)

Nézzük csak: hányan laktak a megyeszékhelyen 2 évvel ezelőtt, 1987-ben? A városi tanács nyilvántartása szerint pontosan 68 ezer 983-an voltunk, s közülük 7 ezer 797 volt az ideiglenes lakos. Az állandó és ideiglenes lakosok aránya 1988-ban sem változott lényegesen, azonban 529 fővel nőtt a lélekszám.

1989. május 31-én rögzítették a következő adatokat: az állandó lakosok száma 61 ezer 787, az ideiglenes lakosok száma 7 ezer 690 fő volt. Jelenleg tehát összesen 69 ezer 477-en élünk a városban.
De vajon mekkora területen? Zalaegerszeg teljes igazgatási területe a tanács műszaki osztályának adatai szerint 9 ezer 998 hektár. E területbe beleszámították még a szőlőterületeket és a szántókat is. Ebből a központi belterület – maga Egerszeg – 1300 hektár, az egyéb belterület – Ságod, Csács, Andráshida, Neszele stb. – még 828 hektár….

(Egerszeg, 1989. július 13.)

Hosszú idő után ismét kézművesvásár lesz Zalaegerszegen, a Dísz téren. Szeptember 15-én és 16-án, pénteken és szombaton az ország különböző részeiből ideérkező árusok és kereskedők kínálják eladásra portékájukat.

Mézeskalács, ötvös, bőrdíszműves éppúgy ott lesz a kirakodók között, mint kézimunka-készítő, lakásdíszítő. Amennyiben sikeresnek bizonyul a vásár, a szervezők szeretnék hagyományossá tenni.

(Egerszeg, 1989. szeptember 14.)

n Két évvel ezelőtt (1987-ben) vészharangot kongattak a zalaegerszegi skanzen felett. Az ok egyrészt az volt, hogy a talajvízszint emelkedett, másrészt a házak alulról nedvesedtek, ezért néhány épület súlyosan károsodott. Dr. Pintér Istvánt, a Göcseji Múzeum néprajzosát a jelenlegi állapotokról kérdeztük.

– Sikerült a talajvízszintet megfelelő szintre hoznunk, a skanzen műszaki állapota most jó. Idén a „sebeknek” a foltozása, kijavítása van hátra. Ezért zárva tartjuk az utolsó portát, valamint a csödei házat. Probléma lesz az idén a zsúpolás, a következő évek nagy feladata pedig a malom felújítása lesz – mondja.
– Nem lesz több ház a falumúzeumban?
– Belátható időn belül nem. A meglévőket kell olyan állapotba hoznunk, hogy a következő tíz-húsz évet biztosan megérjék. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek az épületek fából és más növényi eredetű anyagból készültek, s mint ilyeneknek, véges az életük. Mi lehetőségeink szerint fejlett technikával, vegyszerekkel próbáljuk megmenteni a házakat, most úgy tűnik, sikerült megállítani a romlást.

(Egerszeg, 1989. május 18.)