Tudják, hol a határ

n Nem a nyomukat, hanem a hátsó fertályukat ütötték bottal a húsvéti határjáró fiataloknak. Az egykor volt, és az ötvenes évek tájékán kivesző szokást igyekeznek újra feléleszteni a zalaegerszegi barantások. Képviselőik és a hozzájuk csatlakozók, nagyszombat éjszaka körbejárták a város határában lévő szent helyeket a közelgő ünnep tiszteletére, s a régi rituáléból a bottal verést sem hagyták a feledésbe veszni. – B. K. – Stróber László apátplébános áldotta meg a határjárókat a Mária Magdolna-templom előli késő éjszakai induláskor. Sebesen kellett aztán haladni, mert ahogy a szokás mondja, misétől miséig kellett bejárni a határt, jelen esetben közel 19 kilométeres távot, melynek végállomása az olai templomnál volt, a hajnali istentiszteletkor. – A belvárosból indulva a Kálvária, Jánkahegy, Kertváros, Egerszeghegy, Andráshida, Neszele és Ola kápolnáinak, templomainak, keresztjeinek érintésével járjuk körbe a határt. Minden állomáshelyen bottal, jelképesen meg kell ütögetni néhányszor egy fiatal fiút, hogy mikor felnőtt férfi lesz is emlékezzen rá, hol a határ. Szó szerint bele kell verni – mondta Zakács Örs, a Göcsej Baranta Haditorna Kör vezetője, a határjárás szervezője. – Már negyedik alkalommal tesszük meg ezt az utat, s szeretnénk, ha minél többen kapcsolódnának hozzánk, a hagyományok éltetése és közösségformálás miatt. A szokásnak több gyökere is hírlik. Egyik a török időkig nyúlik, győzelmi emlékként. Rítus jellege a tavaszi ünnepkörhöz kötődik, célja egyfajta mágikus védelem. S gyakorlatias múltja a középkorban a közigazgatási határok felülvizsgálata s a határpontok kijelölése. E célból a kiválasztott férfiak húsvét előtt körbejárták a birtokokat. Ekkor történt a képletes megveszszőzés, esetenként a legények félig földbe ásása, hogy életük végéig megjegyezzék ezen nevezetes helyeket.

vissza az elejére

Búcsú a 35 milliméterestől

Digitális fejlesztés az art moziban –„christivel”

n Új korszak kezdődik májustól a zalaegerszegi Art Mozi életében: véget ér a 35 milliméteres filmek korszaka. A filmtekercseket és a régi vetítési technikát itt is felváltja a digitális korszak. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Gyutai Csaba polgármester, Kondor Anita, a mozit is magába foglaló Keresztury VMK igazgatója, valamint Drávecz Szabolcs, az Art Mozi vezetője.

– pP –

Önkormányzati mozinak lennie kell egy városban! – indokolta tömören a polgármester, hogy miért tartották fontosnak a város régi vetítőhelyének fenntartását és támogatását. Ezek a mozik tűznek ugyanis műsorra igényes és értékes filmeket, ezért különösen fontos, hogy a multiplexek által vetített közönségfilmek mellett, igazi művészmozik is működjenek a nagyobb városokban – fogalmazott Gyutai Csaba. Mint mondta: a régi technika már valóban elavult, így rengeteg új filmről maradt le a helyi mozi. A probléma azonban nem egyedülálló: több vidéki város is küzdött hasonló problémával. A polgármester – aki országgyűlési képviselőként tagja volt a parlament kulturális bizottságának – több társával együtt kezdeményezte egy olyan pályázat létrehozását, mely segítheti digitalizálni a megmaradt önkormányzati mozik elavult technológiáját. A 2013-ban kiírt projekten Zalaegerszeg több mint 9 millió forint állami támogatást nyert, az önkormányzat pedig további 4,2 millió forinttal támogatta a fejlesztést.

Kondor Anita elmondta: az Art Mozinak a digitalizálással új szlogenje is született. A „Régi értékek, új technika… a Mi mozink” jelmondat utal arra, hogy ezután a minőségi filmek és a 21. század elvárásai találkoznak a megyeszékhely régi mozijában. A pályázat segítségével megújult a gépház, melyet digitális vetítővel és új klímával szereltek fel, de frissítették az elektronikai hálózatot, sőt új padlót is kapott a helyiség. A következő hetekben próbavetítések zajlanak, a hivatalos megnyitóra pedig május 6-án kerül sor.

Drávecz Szabolcs a felújítás szükségszerűségével kapcsolatban elmondta: sokat látott már az egykori gépterem. Hajdanán 16 milliméteres, majd 35 milliméteres filmeket vetítettek itt. Mikor lejárt a klasszikus celluloid filmszalagok ideje, próbáltak kisebb fejlesztéseket eszközölni: csatlakoztak a magyar e-cinema rendszerhez, illetve a blu-ray technológia került fókuszba, ám mára már ez is elavultnak látszik. A mostani pályázattal egy Christi márkájú, digitális, szoláris vetítő került a gépterembe, így 2K-s képminőségben élvezheti a közönség a filmeket. Ez nagyobb felbontású, mint a full HD minőség. A hangtechnika is megfelel a mai kor elvárásainak: digitális, 5.1-es hang leadására képes az új berendezés. Az Art Mozi a fejlesztéssel ismét versenyképes lesz, hiszen újra tudnak premierfilmeket vetíteni, ami azt is jelenti, hogy visszatérnek a hagyományos hétnapos nyitvatartási időhöz. A filmvetítéseken kívül pedig más programokkal is várják az érdeklődőket.
A jövőben szeretnék a külső vitrineket is felújítani, a homlokzatra pedig nemrég kikerült az Art Mozi felirat. Mindehhez új dizájn és új plakátok is társulnak.

Drávecz Szabolcs lapunk érdeklődésére elmondta: a zalaegerszegi mozi ismét art-besorolású lett; vagyis hivatalosan is újra művészmozivá vált. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 50 százalékban európai és amerikai művészfilmeket, illetve magyar alkotásokat kell vetíteniük. Művészfilmnek számít szinte minden, ami részt vett valamelyik bejegyzett filmfesztiválon, és ide tartoznak a hazai, valamint a közép-európai és ázsiai filmek is.

vissza az elejére

Ősi világból Régészeti rajzok és üvegfestés n Meglehetősen ritka foglalkozású alkotót köszönthettek a ZVMK kiállítótermében rendezett tárlaton. Ambrus Edit szakmáját tekintve régészeti rajzoló, mely munkakörrel járó grafikai tehetségét önképzéssel, üvegfestő tudománnyal egészítette ki. Így a rég volt világ motívumai keverednek a fantáziavilággal a szemet és lelket gyönyörködtető képeken. – B. K. – A tárlatot, az egykori kolléga, dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, régész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Elmondta, csak kivételes alkalmakkor vállalkozik ilyen feladatra, s ez a mostani éppen ilyen. – Ambrus Edit a magyar régészet legjelesebb korszakában dolgozott Zala és Somogy megyében, olyan feltárásokon is, melyek világszenzációnak számítanak, s olyan tárgyak kerültek a kezébe, melyek senki másnak – utalt a szakmai vonulatra – A régészeti rajzoló aprólékos realitását egészítette ki az üvegfestés nagyon más technikájával, mely a kísérletező művész én-t hozta ki az alkotóból. Az ősi világból megismert motívumok átértelmezve, továbbgondolva, színezve jelennek meg a szürrealisztikus vagy éppen meseszerű üvegképeken. Újabb ötlete, a textilek megjelenítése a felületeken, is látható ezen a kiállításon. Munkája az egykor volt világ olyan szintű átvezetése a XXI. századba, melyre tudomásom szerint csak ő képes – köszöntötte e szavakkal a bemutatón dr. Vándor László.

vissza az elejére

Épül az új kiállítótér

Május végére befejeződik az átépítés

n Nagy erőkkel folyik a munka a Göcseji Múzeum épületében, ahol a következő hetekben teljesen megújul az intézmény fogadótere és a Kisfaludi Strobl Zsigmond Gyűjtemény kiállítóhelye. Az építkezést sajtóbejárás keretében tekintette meg Gyutai Csaba polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő és Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető.

 – pet –

Kaján Imre múzeumigazgató elmondta: tulajdonképpen két keskeny helyiség olvad össze egy egységes térré, mely az elavult vizesblokk felszámolásával nagyobbá is vált. A munkálatok végeztével a múzeum recepciója is új helyre kerül, amit videóinstallációval is felszerelnek. Az átalakítást követően a Kisfaludi-gyűjtemény mintegy kétszer akkora térben kap helyet; a kiállítás modern világítást és új, a 21. századi kívánalmaknak megfelelő elrendezést és posztamenseket is kap.
A bejárás idején épp a kiállítóhely álmennyezetét szerelték a szakemberek. A tervek szerint a felújítás május végén befejeződik, és a júniusi Múzeumok éjszakáján már a megújult fogadótér és kiállítóhely várja a látogatókat.

Gyutai Csaba fontos lépésnek tartja, hogy egy modern kiállítóhely kerül kialakításra a Göcseji Múzeumban, ami akár turisztikai vonzerőt is jelenthet a jövőben. Kisfaludi neve – és a születésének 130. évfordulójára meghirdetett Kisfaludi-év – ugyanis egy olyan kulturális brand-je lehet Zalaegerszegnek, mint amilyen Rippl-Rónai alakja Kaposvárnak – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: a Kisfaludi-program keretében mintegy 30 millió forintból újulhat meg a kiállítótér és a fogadótér, az év folyamán azonban még más érdekes programokkal is megemlékeznek a szobrászművészről.

Vigh László szintén örömtelinek tartja a fejlesztést, s mint mondta, a város érdekeit képviselve igyekeznek minden olyan pályázati forrást felkutatni, mellyel még jobban elő lehet segíteni az intézmény fejlődését.

A Kisfaludi-év további elemeként hamarosan elkészül a szobrászművész életét összefoglaló monográfia, és egy vándorkiállítás is útnak indul, mely a leghíresebb alkotásait mutatja be több településen a közönségnek.

vissza az elejére

Színek bűvöletében Legközelebb bécsben lesz kiállítás

n Vollein Ferenc, Zalaegerszeg legfiatalabb művésze, aki 15 éves korára immár 24. önálló tárlatán van túl. Eddigi munkáiból ad válogatást a „Színek bűvöletében” című könyv, melyet a közelmúltban mutattak be a József Attila Tagkönyvtárban.  – B. K. – A könyvbemutatón részt vett és a fiatal alkotó munkásságát méltatta Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész, valamint a kötet szerkesztője, Péntek Imre, József Attila-díjas költő és Szemes Péter esztéta. Az utóbbiak ajánlást írtak a négy részre tagolt kiadványban, mely a korai gyerekkori képek mellett a mesék, népmesék ihlette alkotásokat, valamint a kedvenc Balatont és egyéb tájképeket, illetve bibliai témájú festményeket rendez csokrokba. A szakrális vonulat kapcsán ajánlotta a kamasz művész a kötetet I. Ferenc pápának. Ferenc, aki jelenleg a Landorhegyi-iskola nyolcadikos tanulója, évek óta elnyerte a MOL tehetséggondozó alapítványának támogatását, valamint Zalaegerszeg város művészeti ösztöndíját. A jelen könyvet többek között Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is pártolta. S, hogy a méltatás jogosságát érzékeltessük, Ferenc a 24. kiállításán is túl van, van túl, s immár átlépték tárlatai az országhatárt is. Ezzel kapcsolatos tervekről fő mentora, menedzsere, édesapja, Vollein József nyilatkozott. Elmondta, fiának 2015-ben Bécsben lesz önálló kiállítása, melynek szervezése folyamatban van. Németh János a gyermekkorból kinövő fiú munkásságát nem világmegváltó, hanem igaz művészetként értékelte, melyben a nem lekicsinylő értelmű naivitás tárja fel a lelket, kiemelten a színek használatával. Ennek a tisztaságnak a megőrzésére, az aktuális divat ellenében, biztatta a tehetséges kamaszt. Péntek Imre a zalaegerszegi művészvilág korosztályilag két távoli ágához tartozó alkotó együttes jelenlétét és elismertségét a város kulturális színvonalának mutatójaként hozta fel. A bemutatón szót kapott a kamasz művész, aki többek között elemezte az eseményre kiállított, két különböző hangulatú, Balatont ábrázoló festményét. Szót kell ejteni Ferenc művésztanárairól és mentorairól, akik eddigi pályáját segítették. A legutóbbi időszakban Korner László művész-tanár, Németh Miklós grafikusművész, Péntek Imre és Szemes Péter, a Pannon Tükör kulturális folyóirat szerkesztői. Korábban Budaházi Tibor festőművész és Weiner Sennyey Tibor író.

vissza az elejére