A helyi zsidóság történetéről
Megkezdődött a holokauszt-emlékév
n „A
zalaegerszegi zsidóság és a holokauszt” címmel rendeztek konferenciát a
Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, a 2014-es Holokauszt-emlékév
zalaegerszegi eseményeinek nyitányaként. Az országos emlékévet a
miniszterelnökség által létrehozott Civil Alap–2014 támogatja.
Zalaegerszeg a pályázati programon 8,2 millió forintot nyert a
novemberig tartó eseménysorozat lebonyolítására.
– pet –
Hetven évvel
ezelőtt, 1944-ben közel 1200 zsidó vallású és származású embert gettósítottak,
majd deportáltak a megyeszékhelyről és a környező falvakból. A tudományos
konferencia nemcsak rájuk emlékezett, hanem felelevenítette a zsidóság városba
településének főbb momentumait, valamint a helyi társadalmi életben vállalt
szerepüket: kiemelve néhány jeles – és a maga korában jól ismert –
személyiséget, családot is.
A rendezvényen köszöntőt mondott Gyutai Csaba polgármester, aki szerint a
holokauszt fájó eseménye nem csak a zsidó honfitársaink sorstragédiája, hanem a
magyar történelem egyik tragikus fejezete is. Ez az esztendő egyrészt az
emlékezés éve, másrészt viszont szólnia kell a még megmaradt közösségről is;
annál is inkább, mert az emlékezés segíti a közösség újjáépítését.
Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetője nyitóbeszédében úgy
fogalmazott: nem az a gyilkos, aki lő, és nem is az, aki a lágerbe tereli a
foglyokat. A gyilkos az ezt megelőző bő három évtized – vagyis a Horthy-korszak
– a maga kirekesztő politikájával és zsidótörvényeivel. „Ha mindez nincs, akkor
ez az épület máig zsidó imaház, és éppen pészah-ra készülnénk” – mondta. A
néhány hete lezajlott országgyűlési választások eredményére utalva hozzátette:
aggasztónak tartja a Jobbik előrenyomulását, ám úgy látszik, ezt teszi a
gyűlölet és a történelemhamisítás. Az elnök szerint viszont örömteli, hogy
Zalaegerszegen a város rendezi az emlékévet, és a mostani tudományos konferencia
megszervezésében a könyvtár, a múzeum és a levéltár is szerepet vállalt.
A Kiss Gábor könyvtárigazgató által moderált konferencián az MNL Zala Megyei
Levéltárának és a Göcseji Múzeumnak a munkatársai (Béres Katalin, Megyeri Anna,
Kapiller Imre, dr. Paksy Zoltán), valamint a Mindszenty-iskola képviseletében
Csalló Gergely történelemtanár, és a Béke-Shalom Baráti Társaság tagja, Siklósi
Vilmosné tartott előadást.
A történeti részben a zsidó társadalom 18. századi betelepülésétől kezdve
egészen az 1944-es deportálásig bepillantást nyerhettünk a helyi zsidóság
kulturális és gazdasági életében, valamint a közéletben betöltött szerepükbe.
Megyeri Anna történész a Schütz kékfestő és kereskedőcsalád két generációjának
életét, Béres Katalin történész pedig a zalaegerszegi zsidóság két világháború
közötti kulturális életében betöltött szerepét vizsgálta. Siklósi Vilmosné az
1945-től napjainkig tartó helyzetet elemezte, kiemelve a hitélet alakulását.
Kapiller Imre levéltáros előadásából kiderült: az 1750-es évektől vizsgálta a
fokozatosan betelepülő zsidóság adatait, akik ekkor még főleg kereskedelemmel
foglalkoztak. A családok kilétének kutatását nehezítette az, hogy csak egy
1860-as törvény tette lehetővé számukra az állandó névhasználatot, 1840-ig pedig
anyakönyvezés sem volt. A betelepülés Bíró Márton püspök korlátozó tilalma miatt
az 1700-as évek közepén átmenetileg megtorpant. 1757-ben például a korábbi
kilenc háztartás mindössze kettőre csökkent. 1848-ra azonban már 11 háztartást
számlált, a számuk pedig a következő évtizedekben folyamatosan nőtt. A kezdetben
szinte csak kereskedéssel foglalkozó zsidóság társadalma a 19. század közepére
differenciálódott, az itt megtelepült családok pedig nagymértékben hozzájárultak
a város gazdasági és társadalmi fellendüléséhez.
A helyi zsidóság történetéről részletesen beszámol majd az a kötet, melyet az
emlékév zárásaként novemberben mutatnak be, szintén a zsinagógában. A Paksy
Zoltán és Kapiller Imre által írt és szerkesztett könyv a 18. századtól
napjainkig elemzi a város zsidóságának történetét.
vissza az elejére
Fidesz: Jó gazdálkodás
n A 12
milliárdra tervezett 2013-as költségvetési főösszeg az év végére 20
milliárdra ment fel, ami azt mutatja, hogy Zalaegerszeg az elmúlt évben
jól gazdálkodott, javult az érdekérvényesítő képessége a városnak –
fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Tóth László, a közgyűlés Fidesz–KDNP
frakciójának vezetője.
Hozzátette: jelentős pénzeszközöket sikerült lehívni, amihez sikeres
pályázatok útján is jöttek pénzek. Továbbra is prioritást élveznek a város
munkahelyteremtő beruházásai, az ipari park fejlesztése, és külön öröm, hogy
működik a városi bank is, amely segíti a kis- és középvállalkozások erősebbé
tételét. Nőtt az iparűzésiadó-bevétel is, a jelek szerint az idén közel
négymilliárddal számolhat a város. A munkahelyteremtés mellett dr. Tóth László
fontosnak tartja a város életében meghatározó infrastrukturális fejlesztéseket.
A peremkerületekben az utak, járdák, közösségi terek felújítását, a civil
szervezetek támogatását.
A frakcióvezető szólt még a folytatódó belvárosi rehabilitációs programról, az
intézmények fejlesztéséről. Ez utóbbiak kapcsán megjegyezte: elfogadható szinten
tudja működtetni a város a közintézményeit. Bár minden igényt nem tudnak
kielégíteni, és minden, amit szeretnének, nem tudnak megvalósítani, de a város
működése stabil, gazdálkodása kiegyensúlyozott.
vissza az elejére
Eze:
döntésekről
n A város
jól gazdálkodott, működése biztosított, fejlesztésekre kellene többet
fordítani – foglalta össze sajtótájékoztatóján a 2013. évi zárszámadást
dr. Kocsis Gyula, az EZE önkormányzati képviselője.
Nem tartotta méltónak, hogy a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. fiatal
ügyvezetőjének bérét alacsonyan kívánta megállapítani a közgyűlés, ami végül is
változott, és sikerült bruttó 250 ezer forintban megállapítani a bért. A város
elfogadott ifjúsági koncepciójáról azt mondta: „nagyon szépet alkottak, de ez
nem találkozik a fiatalok elképzeléseivel. Egy felmérés szerint a megkérdezett
fiatalok 58 százaléka nem Zalaegerszegen képzeli el a jövőjét. A koncepció
hatékonyságát rontja ez a szám.
A város közbiztonsági helyzetéről szóló rendőrkapitányi beszámoló a statisztikai
adatok alapján pozitív kicsengésű volt, ezért javasolták, hogy a városi
közgyűlés határozatban nyilvánítsa ki elégedettségét a rendőrség munkája iránt –
fogalmazott Kocsis Gyula.
Az andráshidai reptér üzemeltetésének pályázatáról elmondta: egy pályázó volt, a
pályázat alapján a reptér jelenlegi helyzetét konzerválja a város, nem jelent
előrelépést Zalaegerszeg gazdasági helyzetében, hogy van egy nyilvános
kereskedelmi reptere.
vissza az elejére
MSZP: Értékelések
n Az
országgyűlési képviselő-választások végleges eredményének ismeretében
értékelte a zalai, zalaegerszegi eredményeket Major Gábor, a párt helyi
elnöke, aki az 1-es számú választókerületben indult az Összefogás
színeiben.
Mint sajtótájékoztatóján fogalmazott, a kormányváltók nem egyenlő feltételekkel
indultak, komoly ellenszélben kellett dolgozniuk a kampányban. „Nem örülünk
annak, hogy a Jobbik megerősödött a megyében, annak viszont igen, hogy
Zalaegerszegen az MSZP megelőzte a radikális pártot.” Úgy érzi, ha egy országban
erősödik egy radikális párt, akkor nincs valami rendben a társadalomban, elég,
ha hithű a lakosság nagy része. Sajnálják, hogy nem tudtak programokat,
elképzeléseket ütköztetni, nem volt rá módjuk. Az sem számított Zalaegerszegen,
hogy egy választókerületen kívüli, „külsős” jelöltet segítettek a győzelemhez.
Major Gábor elmondta, Zalaegerszegen jól szerepeltek, 30 százalék feletti
eredményt értek el, a négy évvel ezelőttihez képest 50 százalékkal nőtt a
támogatóik száma. Ugyanakkor a peremkerületekben még van tennivalójuk, ott
erősíteni szeretnék a párt jelenlétét.
* * *
A legutóbbi közgyűlést követően az MSZP frakcióvezetője, Kiss Ferenc értékelte a
2013-as zárszámadást. Mint fogalmazott, „nagyobb fogást” nem találtak benne,
számszakilag rendben van. Ugyanakkor a Fidesz realizálta azt, hogyan kell
kétéves költségvetést készíteni, készülve az önkormányzati választásokra.
Jelentős pénzeszközöket tartalékoltak, több mint kétmilliárd forint „szabad
felhasználású” a keret, így sok szalagot lehet majd ünnepélyesen átvágni. Az
MSZP frakciója ebből a pénzből juttatott volna a közintézmények fizikai
dolgozóinak.
Major Gábor a belső ellenőrzésről szólt. Mint mondta, látszik, hogy a csoport
megfeszített erővel dolgozik. Szerinte kevés a létszám a feladathoz, bár így is
sok szabálytalanságot, hiányosságokat tártak fel a városi tulajdonú cégeknél,
intézményeknél. Javasolja, hogy legalább egy fővel emeljék az ellenőrzési
csoport létszámát.
vissza az elejére