Több funkciót a Vizslaparknak | Kisgyermekeket nevelnek | ||
Ötletpályázat és civil összefogás a szebb környezetért
n Kertépítészeti ötletpályázatot hirdetett a város a Vizslapark megújítására. A részleteket Bertók Sándor főépítész a Városesztétikai Társaság (Vártár) múlt heti ülésén ismertette. Három (köztük egy budapesti, egy nemesbüki és egy tapolcai) kertépítészeti cég készített fejlesztési koncepciót a park kihasználtságának javítása érdekében.
– pet –
Bertók Sándor elmondta: Zalaegerszeg szerencsésnek mondhatja magát, hiszen kevés
település büszkélkedhet azzal, hogy ilyen kiváló adottságokkal rendelkező parkja
van a város közepén. A főépítész azonban úgy látja, hogy a park nem tölti be
funkcióját, sokan csak áthaladnak rajta, ahelyett, hogy megállnának, és
pihennének itt egy kicsit. A város ezért a jövőben szeretné megtalálni azokat a
funkciókat, amikkel ide tudják vonzani az embereket, így neves cégektől kértek
terveket.
Az ötletpályázat során komplex kertépítészeti és közlekedési felülvizsgálat is
történt, a cégektől pedig azt kérték, hogy néhány konkrét funkciót helyezzenek
el a térben. Szeretnék ugyanis, ha a jövő Vizslaparkjában helyet kaphatna gyerek
és felnőtt játszótér, kutyafuttató, sportpálya, színpad, valamint egy olyan tér,
ahol a kortárs művészeti irányzatok is lehetőséghez jutnak. Bertók Sándor úgy
látja, hogy egy ekkora méretű park elképzelhetetlen szabadtéri vendéglátóegység
nélkül, hiszen fontos, hogy le lehessen ülni egy kávéra, üdítőre vagy
süteményre.
A főépítész azt is leszögezte: nem egy új parkot szeretnének kialakítani, hanem
a mostanit kívánják fejleszteni, tökéletesíteni. Erre a következő (2015–2020-as)
európai uniós tervezési ciklusban lesz is lehetősége a városnak.
A városvédők jó ötletnek tartják a Vizslapark fejlesztését, hiszen ők is úgy
érzik, hogy nem tölti be funkcióját a terület. Agg Ferenc építész szerint
mindenképpen a gyerekekre és a fiatalokra kell koncentrálni a tervezésénél.
Németh Miklós nyugalmazott főkertész és dr. Kostyál László művészettörténész
arra volt kíváncsi, hogy a címerház a IV. Béla-szobor körüli résszel mi lesz;
elkészül-e valaha a tervezett szoborpark.
A főépítész elmondta: a meglévő értékekre kívánnak alapozni. Tennivaló azonban
bőven van a két említett objektum körül; elég csak arra gondolni, hogy a néhai
Lenin-szoborhoz vezető lépcsősor maradványai még mindig ott vannak.
A tervezők különböző funkcionális egységeket alakítanának ki a parkban, ahol
fiatalok és idősek egyaránt találnának pihenési, szórakozási vagy sportolási
lehetőséget. Az ötletek között szerepelt többek között gördeszkapálya, külső és
belső sétány, szerelmesek fája, futókör és party-tér is.
A Vártár ülésén szóba kerültek a város bevásárlóközpontjainak parkolói is. Boda László, a szervezet ügyvivője elmondta: a szupermarketek környezete sivár állapotban van. Kevés a zöldfelület, vagy a meglévő nincs gondozva. Egy olyan szabályzat kialakítását szorgalmazzák, amit a hatóság be tud tartatni a tulajdonosokkal. Bertók Sándor szerint a probléma főleg abból ered, hogy ezek az üzletek és a hozzájuk kapcsolódó területek magántulajdonban vannak, és jelenleg nincs olyan jogszabály, ami alapján a hatóság lépni tudna, ha elhanyagolják a környezetet. Agg Ferenc úgy látja: elsősorban nem szabályokra, hanem szemléletváltásra lenne szükség. Ha a város mindenhol szép és rendezett lenne, a magánházaktól kezdve a városi terekig, akkor a multik sem tehetnék meg, hogy rendetlenül hagyják üzleteik környezetét. A civilek szerint gond, hogy nincs főkertész a városban, és nincs az egyes városrészeknek kertészeti képviselője, akit hívni lehetne probléma esetén. Ezekre kérdésekre a jövőben megoldást szeretnének találni.
Szakmai találkozó és díjátadó ünnepség a bölcsődék napján
n A kisgyermeknevelők nem csupán felügyelik a kicsiket, hanem tudatos, átgondolt nevelői munkát végeznek – hangzott el a bölcsődék napja alkalmából tartott szakmai napon és ünnepségen az Űrhajós úti tagintézményben, melyen a négy zalaegerszegi bölcsőde dolgozói vettek részt a gondozásnélküli munkanapon.
– A. L. –
Prenner Zsuzsanna, az Egyesített Bölcsődék intézményvezetője elmondta, 1852.
április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten, mely évfordulóhoz
kapcsolódóan ünneplik a magyarországi bölcsődék napját. Zalaegerszegen immár
negyedik alkalommal szerveztek ünnepséget, melyet az önkormányzat szociális és
sportbizottsága támogatott. Tavaly határozták el, hogy minden évben más lesz a
helyszín, így az idei ünnepségnek, melyet először szerveztek egynaposra, az
Űrhajós Úti Tagbölcsőde adott otthont.
Gáspár Zoltánné, a Napsugár Úti Bölcsőde vezetője mondott köszöntőt, melyben a
kisgyermeknevelők és technikai dolgozók áldozatos munkáját emelte ki. Mint
fogalmazott, a szeretet, a biztonság, a bizalmi kapcsolat egyaránt fontos
szerepet tölt be a nevelésben, a gondoskodásban, ezért rendkívül meghatározó a
kisgyermekekkel foglalkozók személye.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere beszédében a bizalom, az őszinte szereteten alapuló felelősség jelentőségét emelte ki. Úgy fogalmazott, a bölcsődék egy nagy családot alkotnak, ahol az előbb említett szemléleten alapul a szülők, nevelők és a gyermekek közti kapcsolat. Elmondta, a négy bölcsőde összesen 396 férőhelyet biztosít. Ez a 0–3 éves korosztály (szám szerint 2036 fő) húsz százaléka, ami országosan kiemelkedő az ellátás biztosítása és nem különben minősége tekintetében. Szólt az elmúlt évek fejlesztéseiről, és mint mondta, bízik abban, hogy újabb pályázati lehetőséggel tovább korszerűsíthetik és bővíthetik a bölcsődéket.
Az ünnepségen Prenner Zsuzsanna méltatta a díjazottak tevékenységét. Az
elismeréseket Gyutai Csaba polgármester és Balaicz Zoltán alpolgármester adta
át. Megköszönték munkáját a negyven illetve közel negyven éve dolgozóknak, így
Bolla Mária (Cseperedő Bölcsőde), Fehér Tiborné (Napsugár Úti Bölcsőde), Németh
Tamásné (Tipegő Bölcsőde) kisgyermeknevelőknek, valamint Barki Attiláné (Űrhajós
Úti Bölcsőde) kisegítőnek.
Az Év Technikai Dolgozója cím Arany Tünde konyhavezetőt illette. Az Év Szakmai
Dolgozója díjjal Krokker Ferencnét, az Űrhajós Úti Bölcsőde csoportvezetőjét
tüntették ki, aki érdeklődésünkre elmondta, a szakma, amelyért mindig is
lelkesedett, immár harminckét éve határozza meg mindennapjait. Gyógypedagógiai
végzettsége révén közel tíz éve foglalkozik sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelésével, fejlesztésével. Emellett bölcsődei tereptanárként részt vesz a
csecsemő- és kisgyermeknevelők gyakorlati képzésében.
A díjátadással és kötetlen beszélgetéssel zárult a rendezvény, melyen a
bölcsődék munkatársai szakmai előadásokat hallgattak meg, s akik között szakmai
vetélkedőt is hirdettek.