Kultúra

A városvédők országos találkozójának résztvevőit, valamint az érdeklődőket kulturális program várta a Zsinagógában. A kiállítóteremben Németh János keramikus és Szerdahelyi Károly építész közös munkáiról készített fotókból láthattunk válogatást.

Szinte törvényszerű, hogy a tárlat megnyitóján egy szakmabéli, Jenei Lajos nyugdíjas építész méltatta az alkotók három évtizedes közös munkáját. Magyarországon nincsen építészeti kritika, így ritkán adatik meg egy kortársnak, hogy elmondhassa véleményét kollégáinak tevékenységéről. Jelen esetben két tehetséges embert ajánlott az érdeklődők figyelmébe, akiknek gondolat- és formai világa akkor is egymás mellé kívánkozik, ha sohasem találkoztak volna. Több százan nézték meg a tárlatot

Szerdahelyi Károly számára külön öröm és véletlen egybeesés volt, hogy aznap ünnepelte születésnapját. Ajándék számára az a 68 év, amíg eljutott odáig, hogy nemcsak tisztviselőként, hanem előadóként és persze nem utolsósorban építészként talált olyan partnerre, aki megértette az általa annyira kedvelt ősi, falusi építészetet. Ez egy olyan eleven, kiapadhatatlan forrás, ami most is élményt jelent a szemlélődőnek. Örül annak is, hogy igény van a templomépítésre, ami mindig megmozgatja a fantáziáját. A kedvenc építészeti anyagok, a cserép, a tégla őszinte visszhangra találtak Németh János munkáiban. A keramikus szerint az egymás művészetét kiegészítő harmóniának egyetlen titka van csak: együtt tudnak gondolkodni, együtt érzik a tiszta, szép felületek, plasztikák játékát. Talán nem véletlen, hogy ezt a csodálatos együttmunkálkodást más is észrevette. Százhalombatta városa őket is felkérte a Makovecz tervezte templom mellett felépítendő Csodaszarvas-legenda épületegyüttes elkészítésére.
M. E.

Az egerszegi református hívek 19 éven keresztül hallgatták a szószékről dr. Dékány Endre lelkész prédikációit, intelmeit. Tizenegy évvel ezelőtt vonult nyugdíjba, több mint négy évtizedet töltött el hivatalában. A lelkipásztori állomások így követték egymást: Középbogárd, Litér, Egyházasrádóc és Zalaegerszeg. Leginkább arra büszke, hogy 62 éves korában sikerült megírnia doktori disszertációját, amely a magyar református egyházat mutatja be Németh László életművének tükrében.

Dr. Dékány Endre Lepsényben született, ahova még most is visszavágyik. A lepsényi elemi iskola után a Székesfehérvári Ciszterci Rend Gimnáziuma következett, majd a Pápai Református Teológiai Akadémiára nyert felvételt.

Hálásan emlékezik vissza professzoraira, akik igazi gondolkodásra nevelték az ifjakat. Egyikükről, Trócsányi Dezsőről emlékkönyvet is szerkesztett két szerzőtársával együtt. Másik kiemelkedő irodalmi munkássága a pedagógus Kálvinról írott, 1987-ben megjelent könyve.
- Hetedikes gimnazista korom óta jelentek meg írásaim, ám nem is igazán a nyilvánosság volt a célom. Én mindig magamnak írtam - mondja a nyugalmazott lelkész. - Harminc éven keresztül, 1950 és 1980 között egyetlen sort sem publikálhattam. A nyolcvanas évek elejétől újra közölhettem cikkeket és tanulmányokat. 1984-ben elkészültem a Németh Lászlóról írott disszertációmmal, amit három évvel később adott ki a református zsinat. A disszertáció második, javított kiadása a közeljövőben jelenik majd meg a Kálvin Kiadó gondozásában.
- Miért éppen Németh Lászlót választotta a disszertáció témájául?
- Németh Lászlóról már fiatalon gyűjtöttem anyagot. Középbogárd volt első önálló lelkipásztori állomásom. Hiába keressük, nincsen rajta Magyarország térképén. Középbogárd egyike azoknak a pusztáknak, melyről Illyés Gyula is írt. A puszta dunántúli magyar nyelven a nagybirtok közepén épült, néha egész falunyi cselédlakás, istálló, fészer, magtárak együttesét jelentette. S ez a poros, sáros puszta ott van Németh László műveiben is. Földrajzilag az író szűkebb hazája, Mezőszilas mellett található. A rokonait ismertem, ám vele személyesen sohasem találkoztam. Csak kézírását őrzöm egy lapon, melyen "szíves üdvözletét" küldi. Műveivel egyébként pápai diákéveim alatt ismerkedtem meg, azóta is olvasom őket.
- Németh Lászlóról írott könyvét ismerik itt Zalaegerszegen?
- Nem hiszem, hogy sokan olvasták volna. Nincsen könyvesbolti forgalomban, legfeljebb a református parókiákon lehet megrendelni. A magyar irodalomban azért nem ismerik, mert egyházi jellegű írás, az egyházon belül pedig nem volt utána nagy érdeklődés. Persze ez érhető, hiszen ez a munka egy kicsit úttörő jellegű is. A könyvemben előtérbe helyeztem azt, ahogy egyházi önismeretre tanít az író. Azt szerettem volna bemutatni, hogy Németh László hogyan látta a református egyház helyzetét, ami iránt igencsak kritikus volt. Szerinte különbséget kell tenni az egyház és a vallás között, s ezzel az állásponttal én is egyetértek.
Dr. Dékány Endre ma sem unatkozik. Tagja a Teológiai Doktorok Kollégiuma egyháztörténeti szekciójának, ahol előadásokat tart. 1979-ben még püspöki szolgálatra is jelölte a dunántúli egyházkerület elnöksége, ám ehhez sem az egyházi, sem az állami illetékesek nem járultak hozzá. Egyáltalán nem bánja, hogy nem lett övé ez a méltóság, szívesebben tölti idejét könyvei, barátai között. Egyet sajnál csak. Titkos vágya volt, hogy teológiaprofesszor legyen, ám ezt a sors nem engedte. Mint mondja, nem volt fáklya az egyház életében, csupán egy kis mécses. Ám ez a mécses egy kis világnak a középpontja, fényforrása. S ez a fény leginkább talán éppen a puszták népe között világított a legfényesebben.
Mozsár Eszter

Augusztus elején városunk adott otthont a Város- és Faluvédők Szövetsége 18. országos találkozójának. A szakmai előadások mellett Zalaegerszeg, Észak-Zala építészeti és környezeti értékeivel ismerkedtek a résztvevők, valamint kulturális programokra várták a szakembereket.

A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban egymást érték az előadások, melyek idén az ember és az épített környezet kapcsolatáról szóltak. A településvédelem, a turizmus, az állampolgári elvárások, az épített környezet szakmai irányvonala mellett most először a mentálhigiénés szempontok is előtérbe kerültek. A településvédő tevékenység már a rendszerváltás előtt elindult, s a több mint 200 tagszervezetet egybefogó szövetségnek köszönhető, hogy a polgárok ma már tevékenyen is részt vehetnek lakókörnyezetük alakításában. A hozzászólásokból kiderült, az egyik legfőbb cél, hogy az emberek ne csak a történelmi értékeket, műemlékeket, hanem szűkebb környezetüket is tekintsék védelemre méltónak. Zalaegerszegen egyébként éppen tíz esztendővel ezelőtt alakult meg a Városvédő Egyesület. Dr. Vándor László elnökkel az előadások szünetében váltottunk szót.
- Nagy öröm számunkra, hogy a rendezvény egy kicsit városunkra irányította a figyelmet. Az előadók között találjuk többek között dr. Szaló Péter helyettes államtitkárt, Winkler Gábor egyetemi tanárt, meghívott építészeket, szakembereket, az országos szövetség elnökét, S. Hegedűs Lászlót, valamint az alelnököt, Ráday Mihályt. Az alelnök egyébként megjegyezte, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Egerváron járt, szomorúan tapasztalta, hogy Zalaegerszegen még nincs városvédő egyesület. Amint látja, a hiányt nem sokkal utána pótoltuk.
- Mennyi mindent tettek a városért az elmúlt évek alatt?
- A rendezvény elején átadtuk az egyesület által idén alapított "Városunkért" emlékplakettet. Ezt az erkölcsi elismerést elsőként alapító tagunknak, dr. Szilvás Rudolf főorvosnak ítéltük oda, aki ma is tevékenyen részt vesz munkánkban. Az egyesület igyekszik a város alakulásában építő kritikusként részt venni, szeretnénk megismertetni az embereket történelmi múltunkkal is. Munkáink közé tartozik a nagy összefogással létrejött Gasparich-emlékmű, a megyei bíróság épülete előtt, az egykori vár helyén állított emlékkő, emellett - az országban egyedülálló módon - az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban elhunyt zsidóknak is állítottunk emléket. Mi kezdtük el a Deák tér rendezését, a közeljövőben pedig a volt határőrlaktanya területén épülő áruház falára tesszük majd az egykori I. világháborús huszárlaktanya emléktábláját. A sorból nem maradhat majd ki az egykori kvártélyház, a volt járási tanács udvarának rendbetétele sem. A tervek szerint itt kisebb színházi előadásokat, kamararendezvényeket tarthatunk majd.
Dr. Vándor László még elmondta azt is, hogy az éves költségvetésük ritkán vagy alig éri el az egymillió forintot. Mindezek ellenére nem panaszkodnak, pedig Nagykanizsa tavaly 10-12 millió forinttal gazdálkodhatott. A vidéki helyzet talán mégsem olyan siralmas, hisz az országos szövetség tavaly csak 300 ezer forint központi támogatást kapott. Inkovics László főépítész szerint Zalaegerszeg nem arról híres, hogy sok műemléke, helyi védelemre méltó építészeti értéke van. A meglévőket azonban a lehető legjobb módon kell megőrizni az utókor számára. Mint mondja, jogszabályokkal nem lehet hatékony értékvédelmet elérni, mindazonáltal az önkormányzat mutasson jó példát a karbantartásokkal a tulajdonosoknak. Cél, hogy ne számítson hírnek, történésnek az, ami az élet természetes velejárója. Jelen esetben épített környezetünk védelme.
M. E.

Augusztus elején tartotta meg a ferences Mária-tartomány a soron következő gyűlését Budapesten, és a választások eredményeként a zalaegerszegi Jézus Szíve plébánián jelentős változások következtek be. Bánk atyát tartományfőnöknek és budapesti házfőnöknek választották, ami azt jelenti, hogy év végével elbúcsúzik a zalaegerszegi plébániától. A zalaegerszegi ferences házfőnök Kelemen atya (Bezzegh Kelemen testvér) lett, januártól pedig plébánosként Pius atya (Rácz Pius) végzi a teendőket. Hamarosan, szeptember elején egy fiatal atya, Diósi Marcell érkezik még szolgálatra a ferences házba.

A Hevesi Sándor Színházban lázas munkálatok folynak a nyári időszakban. Az ide betérő egyelőre csak nagy felfordulást, sürgés-forgást és kopácsolást tapasztal. Az igazgatóságon sem kisebb a rendetlenség, az egyik szobában éppen egy polccal birkóznak, ami sehogy sem akar beférni az újonnan kiszemelt helyre. Az igazgatói szobát még nem érte el a "lakberendezési" láz, így nyugodtan tudunk beszélgetni a jövő évadról és a felújítási munkálatokról.

- Két nyári időszakra terveztük az átalakítást, az első szakasz az évadnyitóra már befejeződik - mondja Stefán Gábor igazgató. - Az az igazság, hogy 17 év alatt nagyon elhasználódtak a berendezéseink, így vált szükségessé, hogy renováljunk, újítsunk egy kicsit. Az épület külsejének csinosítása már megkezdődött, és a házban is változások mennek végbe. Az irodák új, forró vizes fűtőtesteket kaptak, felújítjuk a kazánházat s idővel hűtött levegőt fújunk majd a nézőtérre, ezzel is megoldva a klimatizálást. A színészek is örülhetnek, hiszen a próbaterem új padlózatot kapott. Az egyik legnagyobb beruházás a fénytechnikai berendezések cseréje lesz. Az eddigi 99 lámpa helyett közel kétszázat tudunk majd szabályozni. Ez nagyban megkönnyíti a munkát, hiszen az egymást követő darabok között nem kell annyi berendezést megmozgatni, átállítani. Lesz 40 darab új reflektor és egy új fénykeverő pult is. Ezek a "kisebb átalakítások" bizony több tíz millió forintba kerültek.
- A színház zavartalan működéséhez biztosított a pénzügyi fedezet?
- Előreláthatólag nincs gond ebben az évben. Mi nem évadban, hanem pénzügyi évben gondolkodunk. Az idei esztendőt tudjuk teljesíteni, 2000-re pedig terveink vannak. A megyei önkormányzattól legutóbb jelentős támogatást kaptunk, ez megkönnyítette a munkánkat. Ami egy kicsit zavar, hogy a színészeink bére bizony még mindig szégyentelenül alacsony az ország más teátrumaihoz viszonyítva.

Fotó: Zavilla András

- Optimizmussal tekint a jövő elé, nincsenek félelmei?
- Jövő nyáron szeretnénk folytatni a felújításokat, a hangtechnikát és a nézőteret alakítjuk át. Mindenki tudja, hogy nagy álmunk a páholysor kialakítása. Ezek a munkálatok több száz millió forintba kerülnek majd, ezért a minisztérium segítségét is kértük. Eddig csak telefonon kaptunk értesítést, ami nem volt valami biztató. A támogatás egyrészt függ az ország gazdasági helyzetétől, másfelől, ha címzett támogatáshoz jutunk, azt lehet, hogy csak 2-3 év múlva kapjuk meg. Minden követ megmozgatunk, hogy jövőre együtt induljanak meg a tervezett felújítások, nincs értelme minden évben elbontani, átalakítani a nézőteret. A nagyobb zalai cégek, vállalkozók már így is sokat segítettek, ám az ő támogatásuk is kevés még. Ha nem kapunk pénzt az államtól, akkor utolsó mentsvárként a polgárok jóindulatára, összefogására tudunk számítani.
- A jövő évi munkálatok mennyiben befolyásolják az előadások menetét?
- A nézőtér átalakítása miatt ebben az évadban eggyel kevesebb bemutatónk lesz. A műsorstruktúrán azonban nem változtattunk, közönségdarabokat láthat majd minden színházrajongó. A gyerekeknek Illyés Gyula Szélkötő Kalamona című meséjét ajánljuk. A következő előadás egy székely népi játék lesz Énekes madár címmel. A közönség láthat még operettet, a Csókos asszonyt, majd a Katharina Blum elveszett tisztessége című drámát adjuk elő. Heinrich Böll izgalmas regényét Bereményi Géza dolgozta át. Lesz egy vígjáték Tizedes meg a többiek címmel, majd évadzáróként egy világhírű musicalt, a Hegedűs a háztetőnt visszük színre. A nagyszínpad mellett természetesen a Csillagvizsgálóban és a Landorhegyi Színházban is folytatjuk az előadásokat. Idei újdonságunk a faluszínház elnevezésű programunk. A falu rossza című vígjátékot a zalai településeken adjuk elő. Az ingyenes előadással a vidékieknek szeretnénk kedveskedni.
Mozsár Eszter

Mint azt az arra járók tapasztalhatják, megkezdődött a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem külső homlokzatának felújítása. Az egykori zsinagóga a század elején, 1902-ben épült. Zalaegerszeg önkormányzata 16 évvel ezelőtt felújíttatta, azóta azonban nem történt nagyobb felújítás az épület homlokzatán. Az idő vasfoga bizony nyomott hagyott az épületen.

- Málik le a vakolat, nedvesedések jelentkeztek. A tetőszerkezet ugyan rendben van, de a bádogrészek nagyon tönkrementek, és a vízelvezetése is rossz az épületnek - sorolja a hibákat Szalai Annamária, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem igazgatója. - Belül még, amennyire tudtuk, karbantartottuk az épületet. Éppen ezért a Zsinagóga még ma is a város legreprezentatívabb terme, a külseje azonban az évek során egyre rosszabb állapotba került. Szerencsére augusztus elején megkezdődhetett a rekonstrukció, melyre városunk két éven keresztül összesen negyvenmillió forintot áldoz. A felújítás a déli homlokzaton indult, és remélhetőleg jövő év tavaszán már újra régi pompájában várja a látogatókat a hangverseny- és kiállítóterem. Én titokban reménykedem, hogy mire százéves lesz ez az épület, egy belső felújítás is megvalósulhat.
- Melyik cég végzi a munkát?
- A közbeszerzési pályázatot a Záév Rt. nyerte meg. A kivitelezés a déli homlokzaton kezdődött, és várhatóan még az idei évben befejeződnek a munkálatok ezen az oldalon. Ezzel párhuzamosan folyik a munka a tetőn, és végzik a szakemberek a szigetelési munkákat. A következő, azaz az északi oldal várhatóan jövő évben készül. Bízunk benne, és eddig minden jel arra mutat, hogy az ütemet tartani tudjuk, és jövő év tavaszára befejeződik a felújítás, megszűnik körülöttünk ez a nem éppen szemet gyönyörködtető kerítés. Szívem szerint ezeket a plakátokat is valamivel szebbé tenném. A szemben lévő Ady-iskola képzőművészeti tanulóival kellene lefestetni a reklámtáblákat, jelezvén azt a funkciót, amit betöltünk.
- Mely részek felújítására lenne szükséges az épület belsejében?
- Igazából komoly beruházásra ott nincs szükség. Szeretném, ha előbb-utóbb sor kerülne az egész belső rész kifestésére. Túl vagyunk egy nagytakarításon, ameddig az erőnkből futotta, a szükséges tisztasági festéseket elvégeztük. Ki kellene cserélni a bútorzatot, a székeink ugyan nagyon szépek, ám fokozatosan újakra lenne szükség. Szeretnénk egy új zongorát is, és az öltözőt, valamint a kiszolgálóhelyiségeket kellene a kornak megfelelővé tenni.
- frau -