Nagy lépésekkel előre a Flextronics B-ben

A cégépítés aktív szakaszában

Véletlenül került a gyár élére az igazgató

Nagy lépésekkel előre a Flextronics B-ben

Kezdetben egy hatalmas Flextronics-, vagy ahogy a köztudatban él, Philips-gyár működött városunkba, ám a gyors fejlődésnek köszönhetően ez év áprilisában újabb egységgel bővült a komplexum. A besenyői városrész határában felépült a B gyár is, melyben a másikhoz hasonlóan óriási termelés folyik.Az új gyárat a hivatalos átadás óta Szentes Péter igazgatja. Hogy ki is ő, és hogyan került e hatalmas cég élére, tudakoltuk az üzemben tett látogatásunk alkalmával.
- Hol is kezdjem a bemutatkozást? Budapesten végeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, majd tanulmányaim befejeztével rögtön Németországba utaztam, és ott kezdtem dolgozni - avat be életpályájába Szentes Péter. - Áprilisi hazatérésemig 31 évet éltem Münchenben. Két nagyobb vállalatnál dolgoztam ez idő alatt. 16 évig töltöttem be különböző funkciókat a Siemensnél, ahol a félvezetők, mikrochipek gyártásban tevékenykedtem. Majd átmentem, és voltam területi igazgató egy másik vállalatnál, amely amerikai cégeket képviselt a félvezetőgyártáshoz szükséges gépek eladásában. A Siemensnél módom volt megtanulni, hogyan gyártják a félvezetőket, ennél a vállalatnál pedig a másik oldallal ismerkedhettem meg, a chipekhez szükséges gépek paramétereivel.
- Miért döntött úgy, hogy feladja müncheni állását, és hazatér Magyarországra a Flextronics- gyár egyik igazgatójának?
- Mindez teljesen véletlen volt. Nem kerestem új állást, nem is gondoltam arra, hogy hazatelepülök és Magyarországon fogok dolgozni. Nagyon jól éreztem magam a munkahelyemen, egyáltalán nem akartam változtatni. Egy napon aztán felhívott Münchenben egy fejvadász cég - a mai napig nem tudom, hogy kerültem a látószögükbe, hiszen nem kerestem állást -, és kínáltak vezetői állást Magyarországon. Nem tudtam még akkor, hogy miről is van szó pontosan. Csupán egy új gyárat említettek, és vezetői pozíciót ajánlottak. A Flextronicsról akkor még csak nem is hallottam. Az első telefonra reagálva én rögtön nemet mondtam, nem állt szándékomban hazajönni, jól éreztem magam az akkori munkahelyemen. De hajthatatlanok voltak, többször megkerestek, mire én felajánlottam, hogy üljünk le beszélgetni a részletekről. Ezen a megbeszélésen jelen volt a Flextronics felsőbb vezetése is, ők tájékoztattak pontosan az ajánlatról. Olyan műszaki végzettségű embert kerestek, aki perfekt beszél németül és angolul, és döntő volt a meglévő tapasztalat, gyakorlat is. Sikerült felkelteniük az érdeklődésemet.
- Mikor határozott úgy, hogy elfogadja az állást?
- Január környékén utaztam először Zalaegerszegre, invitált a cég vezetése, hogy nézzem meg az itteni gyárat. Be kell vallanom, lenyűgözött a látvány. Az egész üzem, annak berendezése, felszereltsége, és az ott dolgozó emberek hozzáállása elhatározásra késztetett. Semmilyen differenciát nem láttam a Flextronics zalaegerszegi gyára és bármely jól működő nyugati cég között. Pedig - minden dicsekvés nélkül mondom - jól ismertem, bejáratos voltam a nagy nyugati elektronikai vállalatokhoz. Meg is lepett, hogy egy ilyen jó színvonalú gyárat találtam Zalaegerszegen, és tulajdonképpen ez vezetett engem ahhoz, hogy elfogadjam a felkínált állást. Olyan kihívás volt ez számomra, amit nem lehetett visszautasítani.
- A családjával együtt tért haza Magyarországra?
- Nem, a családom mindig is itt élt Budapesten. Münchenből ingáztam a család és a munkahely között.
- Most azért egyszerűbb a helyzet.
- Igen, bár a családom továbbra is Pesten maradt, így jóval kisebb a távolság. Hétvégente utazom hozzájuk, vagy ők látogatnak meg engem itt Zalaegerszegen.

Fiatalok munka közben

Kulturált környezetben folyik a gyártás

- Mi minden történt a B üzemben a hivatalos átadás óta?
- Nagy lépésekkel haladtunk és haladunk előre. Mindezt a statisztikai adatok is bizonyítják. A nyitáskor mindössze 40-en dolgoztunk a gyárban. A menedzsment mellett zömmel mérnökök alkották az induló magot, akiket kiképeztünk már a régi gyárban, illetve Ausztriában. Azóta folyamatosan vettünk fel embereket, jelenleg körülbelül 450-en vagyunk. Május közepe táján beindítottuk a termelést. Az első szalagsorunkon autórádió-előlapot gyártunk folyadékkristály-kijelzővel és a hozzá tartozó elektronikával. Elég nagy darabszámban kezdtük el gyártani ezeket az előlapokat, és szállítjuk őket Franciaországba egy nagy autógyárnak, és a Flextronics sárvári gyárába, ahol hozzáteszik az előlaphoz magát a magnót. Másik termékünk már jóval bonyolultabb előállítást igényel. Körülbelül két hónapja gyártjuk egy író-olvasó CD elektronikáját a Philips részére óriási darabszámban. Közel 600 féle alkatrészt építünk be az alaplapba ennél a CD-nél, ami nem könnyű feladat. A megrendelt nagy mennyiség teljesítése érdekében októberben beállítunk egy másik gépsort is, és egy ötödik szalag indítása is szóba került már. Ahhoz azonban, hogy produkálni tudjunk, még több emberre van szükségünk. Bízom benne, hogy az év végére eléri a foglalkoztatottak száma a 600 főt.
- Elsősorban milyen szakemberekből szenvednek hiányt?
- Nagy szükségünk lenne elektroműszerészekre, akik meg tudják javítani a hibás paneleket. Mindenkit felvettünk már a környékről, aki alkalmas volt, de kellene még ember, hiszen sorra indítjuk az újabb gépsorokat. És mérnökből is kevés van. Néhány hónapja Romániából kellett hozatnunk képzett mérnököket.
- Milyen tervei vannak a gyárat, valamint a magánéletét illetően?
- A jövő év első negyedében szeretnénk beindítani egy másik, még az eddigieknél is komplikáltabb termék gyártását. Egy ismert számítógépgyártó cég hordozható computerének alaplapját fogjuk előállítani, szintén hatalmas darabszámban. Ehhez természetesen újabb munkaerőre van szükségünk. Aztán folytatunk tárgyalásokat más termékekről is. Valószínű, elő tudunk rukkolni jövőre még egy újdonsággal. Egy-egy új termék beindítása azonban nagyon nehéz feladat, és nem szeretnénk túleröltetni magunkat. Ha ugyanis túl sok terméket veszünk át egyszerre, az a minőség rovására megy. Azt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
- Időközben megfeledkeztünk magánéleti terveiről.
- Valóban. Ami a magánéletemet illeti, szeretnék több szabadidőt, ha lehet, mostanában ugyanis híján vagyok annak. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor voltam Zalaegerszeg belvárosában mióta itt vagyok, április vége óta. Sajnos, nem volt még alkalmam megismerni a várost és környékét. Ha időm engedi, utazok Budapestre a családomhoz.
Frauenhoffer Márta

vissza az elejére

Hoffmann Építőipari Rt.

A cégépítés aktív szakaszában

Talán nem érdektelen röviden felidézni, hogyan értek el idáig.
A társaság első jogelődje a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat munkavállalóiból létrejött vállalati gazdasági munkaközösség volt. A kis munkaszervezet dinamikus fejlődése 1990-ben indult meg, amikor önálló gazdasági munkaközösséggé alakultak át. Amikor 1995. január 1-vel, 50 millió forintos alaptőkével létrejött a meghatározó tulajdonos nevét viselő Hoffmann Építőipari Részvénytársaság, már 300-an dolgoztak itt.
- A Hoffmann Rt. olyan vegyes profilú építőipari vállalkozás, amely ma már fő tevékenysége valamennyi üzletágában rugalmasan képes igazodni a piac állandóan változó igényeihez - mondja Hajba László ügyvezető igazgató.
A részvénytársaság alapvetően a Dunántúlon tevékenykedik, de jelen van Nógrád, Pest és Bács-Kiskun megyékben is.
- A piaci tevékenység irányítását, a gazdálkodás, a koordináció és kontroll megfelelő színvonalát a területi illetékességű irányító szervezetek és a központi funkcionális egységek biztosítják - folytatja Hajba László. - A termelő szervezeti egységek közül az út-, a vasút- és mélyépítő feladatokat végzők a területi elv alapján működnek, a hírközlési hálózat-építő, a magasépítő és a kertépítő szervezetek korlátozás nélkül, a működési terület egészén folytathatják tevékenységüket. Az állandó működési területen kívüli nagyobb piacokon a megpályázott és elnyert munkák lebonyolítását ún. projektszervezetek végzik.
Az Észak-dunántúli Területi Igazgatósághoz tartozik Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom, Baranya és Vas nagyobbik része, a Dél-dunántúli, Területi Igazgatósághoz Zala, Somogy, Tolna, Fejér és Vas déli része. A Dél-Dunántúli Területi Igazgatóságon belül működik a nagykanizsai és a székesfehérvári főépítésvezetőség, az Észak-dunántúli Területi Igazgatósághoz tartozik a szombathelyi főépítésvezetőség, valamint mindkettőhöz több építésvezetőség, illetve üzletág.
- Tevékenységünk mintegy 60 százaléka jelenleg ismét az út- és mélyépítéshez kapcsolódik, a fennmaradó részt a többi szakmai egység hozza össze - tájékoztat Barabás Miklós területi igazgató. - Új színfolt a palettán a magasépítési tevékenység, amely idén mintegy 300 millió forintos teljesítménnyel járul hozzá éves produktumunkhoz. Mozgásterünket, lehetőségeinket jelentősen javítja, hogy a cég menedzsmentje az idei év elején jelentősen kibővült, több főépítésvezető, építésvezető és művezető nyert felvételt cégünkhöz. A fizikai állományunk csak kisebb mértékben növekedett, elsősorban a jelentős gépi fejlesztésekhez kapcsolódóan. Mint Barabás Miklós elmondja, Zala megyében az idei évben a korábbiaknál több megrendelést sikerült kapniuk, így például ők végezték Zalaegerszegen a Flextronics-csarnok, valamint az Interspar Áruház külső munkáinak jelentős részét, dolgoznak a Gartner-Intertrans Kft. telephelyén Pózva határában, és még számos kisebb-nagyobb beruházás, felújítás végzésében vettek részt. Csak ezekből a munkákból idén több mint egymilliárd forintos árbevétel realizálódik a zalai területen. Emellett Zalaegerszegen, de teljes Zala megyében, valamint Marcali térségében és az év végén Szombathely kivételével egész Vas megyében ők végzik a Matáv megbízásából a telefonbekötési és hálózatépítési munkákat, de a Kögáz megbízásából gázvezeték-szerelést is végeznek több zalai faluban, fővállalkozásban pedig rövidesen megkezdik Egerszegen a Penny Market kivitelezését, és még folytathatnánk a felsorolást... S ami a közeljövő szempontjából nagyon fontos:
- Egy konzorcium nevében a legkedvezőbb pénzügyi ajánlatot tettük az egerszegi hulladék- depo építésére, bízunk a mielőbbi kedvező döntésben - teszi hozzá Barabás Miklós.
- Az eredmények mellett persze számos kudarc is ért bennünket az építési piacon - veszi vissza a szót Hajba László. - Úgy tartanak számon minket, mint nagy ajánlatgyártókat, azonban el kell mondanunk, hogy a pályázataink összesített végösszegéhez képest 8 százalék alatt van az az érték, amit végül sikerül elnyernünk.
Hajba László megfogalmazása szerint a cégépítés aktív szakaszában van a Hoffmann Rt., amely során a fő céljuk, hogy a saját termelés 30 százalékos részarányát tartva, fokozott ütemű fejlesztéssel igen dinamikus teljesítménynövekedést produkáljanak még jó néhány éven keresztül. Az elmúlt évek 2,2-2,4 milliárdos árbevételét közel 4 milliárdra növelik - a stagnálás időszakát maguk mögött hagyva. Mindez a termelési szerkezet jelentős változása mellett következik be. Míg az 1995-97-es években a hírközlési hálózatépítés volt a meghatározó, egy átmeneti év után idén már az út-, vasút- és mélyépítés teljesen átvette ezt a szerepet, feltehetőleg hosszabb távra. Reményeik szerint ugyanis a közeli jövőben már üzemelni fog két aszfaltgyártó üzemük, Bakon az egyik a próbaüzemelés időszakában van, a másik Polgárdiban most áll kivitelezés alatt. Jövőre ezek teljesítményét is figyelembe véve további, mintegy 1,5 milliárd forintos bevételnövekedés várható az útépítés területén.
A növekedés, a saját munka részarányának optimális szinten tartása azonban nem kevés pénzbe kerül, csupán idén közel 600 millió forintot költöttek beruházásra, fejlesztésre, s ez a folyamat jövőre folytatódik.
- A piacon történő térnyerés igazán komoly pénzügyi, technikai és személyi hátteret igényel. A szerencsére egyre korrektebb versenyben csak így tudunk eredményesen helytállni a multikkal és más vállalkozókkal szemben - mondta végezetül Hajba László ügyvezető igazgató.

vissza az elejére