Nem rossz, de...

A nívódíjas belgyógyász

Sportöltözőt avattak Botfán

Lesz munkahelyük


Értékelt az Együtt Zalaegerszegért Egyesület

Nem rossz, de...

A zalaegerszegi önkormányzat idei évi munkáját értékelte az Együtt Zalaegerszegért Egyesület vezetése. A sajtótájékoztatón Kugler László elnökön kívül jelen volt még Bánfalvi Péter, dr. Ribiczey Pál és Lackner László.

"Nem rossz, de nem vagyunk elájulva tőle" - fogalmazott Kugler László, és mint mondta, e jellemzést most Zalatnai Lászlótól kölcsönözte, aki a focira értendően fogalmazott így.
Az EZE elnöke szerint egy jó kezdés után, egy kicsit leült az önkormányzat teljesítménye, de minden esély megvan a színvonalas folytatásra.
- Sokan azt mondják, hogy ez az év a felkészülésé, sok-sok projekt előkészítése van soron. Ezt nagyjából el is fogadjuk azzal a megjegyzéssel, hogy a város szabadon lévő pénzeinek meglehetősen nagy hányadát használta fel ebben az évben Zalaegerszeg.
Kugler László megerősítette: az EZE egy lokálpatrióta szervezet, amely nem önmagáért, hanem a városért van. Nem ellenzéki szerepet vállalt, számukra elfogadhatatlan, ha a közgyűlés bármely része eleve valakik vagy valami ellen fordulva találja meg saját szerepét.
- Fontos eredménynek tartjuk, hogy döntés és lényeges előrehaladás született a gébárti idegenforgalmi fejlesztés ügyében. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy némi árnyék vetődik az ingatlanspekulációk kapcsán erre a fontos ügyre. Szeretnénk leszögezni: minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezt a programot sikerre vigyük. Eredménynek tartjuk azt is, hogy a közgyűlés már a ciklus elején elfogadta a város 2002-ig szóló gazdasági programját. Ennek elkészítésében lényeges szerepet vállaltunk. Ebben a programban benne van az EZE megalakulása óta végzett munkája. Szerepünk volt abban is - folytatta Kugler László -, hogy a feladatokra koncentráló munka folyt a testületben. Az utóbbi hetekben - bizonyos mértékig okkal, más tekintetben nem biztos, hogy okkal - teret nyert a botránypolitizálás. Reméljük, hogy a jövőben nem ezek emésztik fel a testület energiáit. Összességében azt mondhatjuk: bizalmat szavaztunk az új városvezetésnek, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a sok-sok ponton közös elképzelésünk megvalósuljon. A második legerősebb csoport vagyunk a közgyűlésben, nem fogjuk akadályozni saját programunk megvalósítását. Továbbra is tartjuk: mindegy, hogy kié a dicsőség, a városé a haszon.
Természetesen mindezek ellenére távolról sem tökéletes az új közgyűlés tevékenysége, fogalmazott az EZE elnöke. Mint mondta, az összteljesítmény komoly egyenetlenséget mutat. Az állami forrásokért folytatott küzdelemben több kudarc érte Zalaegerszeget. Az energiákat elsősorban a korábbi években megszerzett állami források megvédése köti le, míg az új próbálkozások nem vezettek sikerre. Egyértelművé vált, hogy nem elégséges feltétele a város sikeres lobbyzásának, hogy fideszes vezetése van. Ennél többre van szükség az eredményes lobbyzás érdekében.
- Elégedetlenek vagyunk a személyi kérdések kezelésével. Szeretnénk, ha több tere lenne a szakmaiságnak és kevesebb a politikainak.
A műszaki fejlesztés erőteljes, ugyanakkor az önkormányzati élet számos szektora szinte mozdulatlan. Nem látszik a minőségi előrelépést szolgáló koncepció az oktatásügyben, a kultúrában és az egészségügyben. Szeretnénk, ha jóval egyenletesebb lenne az önkormányzat teljesítménye.
V. Zs.

vissza az elejére


Gyakoriak a fekélyes megbetegedések

A nívódíjas belgyógyász

Rohanó és zaklatott életmód, bizonyos betegségek elleni gyógyszerek, stressz és már össze is gyűjt az ember egy kis gyomor- vagy nyombélfekélyt. Dr. Szenes Mária, a megyei kórház belgyógyásza legutóbb a nyombélfekély elsődleges rosszindulatú daganatáról írt tudományos publikációt, és a kiváló szakmai munkáért nívódíjban részesítették.

Dr. Szenes Mária adjunktus négy esetet dolgozott fel és értékelt munkájában. Ezt a ritkán előforduló, ám súlyos betegséget egymás után négy embernél is észlelték a kórházban, ezért is fordult az orvosnő figyelme az esetek felé. A nyombél körül egyébként több rosszindulatú daganat fordulhat elő, mégis kevés azok száma, amikor magából a nyombélből indul ki a betegség. Az adjunktus által regisztrált betegséget már az 1700-as évek óta ismerik, aDr. Szenes Mária világon eddig 800 esetet regisztráltak, ebből négyet Zalában.
- Az első betegünk egy fiatalember volt, ebben az időszakban ismerkedtem behatóbban az endoscopiával - kezdi a beszélgetést Dr. Szenes Mária. - Ez az eset tanított meg arra, hogy minél mélyebben vizsgáljuk meg a nyombelet, legyünk nagyon alaposak és lelkiismeretek. Az írásomnak egyébként éppen az az egyik legfőbb célja, hogy fókuszba kerüljenek a ritka betegségek felfedezésének nehézségei. Ilyenkor nagyon sok mindenre kell odafigyelni, a beteg gyógyulása múlik azon, hogy mennyire tágítjuk ismereteinket, eddig szerzett tapasztalatainkat, milyen mélységekben böngésszük a szakirodalmat. Az orvosi szaklapban is megjelent írásomat kis lépésnek tartom az orvostudomány életében. Nem olyan jelentős dolog, mint például a penicillin felfedezése, de ugyanakkor felhívja a figyelmet erre a betegségre.
- Mennyire súlyos ez a betegség?
- Eléggé súlyos, egyetlen esetben sem tudtunk gyógyulást elérni. A legfiatalabb betegünknek három évvel hosszabbítottuk meg az életét, emberileg ennyit tehettünk érte. Azt azért még hozzá kell tennem, hogy ritka betegségről van szó, és ha időben észreveszik az orvosok, akkor műtéttel gyógyítható, kezelhető. Egy kicsit nehezen felismerhető, hiszen nem produkál jellegzetes tüneteket. A nyombélnek egyébként sokkal gyakoribb betegsége például a fekély, a ráterjedő hasnyálmirigy vagy a környékén kialakuló jóindulatú daganatok.
- Hazánkban gyakoriak a fekélyes megbetegedések?
- Igen, gyakoriak a fekélyek, illetve a nyelőcsőbetegségek, Magyarországon szinte minden tizedik embert érint ez a betegség. Életmódváltozásra lenne szükség, és arra, hogy minél szélesebb körben terjedjen el a felvilágosító munka. Így nagyon sok emberben oldani tudnák a feszültséget, felkészülve és kevésbé izgatott állapotban jönnének a vizsgálatokra. Amúgy is nehéz a mostani orvosok helyzete, hiszen a szakrendelések percre pontosan be vannak osztva. Nekünk már ránézésre meg kell állapítani, hogyan tudunk a legegyszerűbben segíteni.  
- Milyen problémákkal küzd a belgyógyászati osztály?  
- Dr. Tárnok Ferenc a vezető főorvosunk, vele nagyon jól együtt tudunk működni, segített a cikk megírásában is . El kell még mondani azt is, hogy ezeket a betegségeket a többi kollégával együtt fedeztük fel, én csak összegeztem a tapasztalatokat. Az osztály egyik specialitása a gastroenteorológia, ezenkívül cukor- és vesebetegekkel foglalkozunk.A legnagyobb gond az, ha egy új eljárást ismerünk meg, sajátítunk el. Ilyenkor a legjobb eszközökkel szeretnénk végezni a munkát. A betegnek is könnyebb, ha minél hamarabb kiderül a baj. A nagy értékű orvosi eszközöknek magas az amortizációs költsége, néha nem a legkitűnőbb eszközökkel vizsgálunk, s mi is izgulunk, hogy jól diagnosztizálunk-e. Ezek a legnagyobb nehézségek.
Dr. Szenes Mária fontosnak tartja, hogy az orvos mindig tovább képezze magát. Ő maga is gastroenteorológiai szakképesítést szerzett. Jelenleg is tanul egy-két új eljárást, valamint az egy napig tartó PH-mérést tanulmányozza mostanában. Ezek mellett természetesen marad ideje szűkebb környezetére is, hiszen mint mondja, egy nőnek fontos összetartó ereje és szerepe van a családban. És ilyenkor teljesen mindegy, hogy mi a foglalkozása.
M. E.

vissza az elejére


Sportöltözőt avattak Botfán

Szeptember 12-én nemcsak búcsút tartottak Botfán és nemcsak a Máriákat köszöntötték a településrész lakói, hanem ünnepélyes keretek között avatták fel a sportöltözőt. A négymillió forint értékű új létesítményt három évvel ezelőtt kezdték el építeni társadalmi összefogással a helyiek. A sportöltözőt Vendrő György apát és Kapássy Ferenc plébános szentelte fel.

Gecse László, a Botfai Településrészi Önkormányzat vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, a településrész futballcsapata négy évvel ezelőtt nyert először bajnokságot, azóta töretlenül fejlődtek a helyi focisták. Megfelelő feltételek híján azonban egy kiszuperált öreg buszban tudtak csak öltözni a sportolók, azért úgy döntöttek a botfaiak, hogy felépítik a kétöltözős, zuhanyzós, játékvezetői szobával ellátott létesítményt. A helyi és egerszegi vállalkozóknak, vállalatoknak és magánszemélyeknek köszönhetően, valamint a településrész támogatásával készült el három év alatt a sportöltöző. Dr. Gyimesi Endre polgármester arról biztosította a botfaiakat, hogy Zalaegerszeg önkormányzata arányos városfejlesztésben gondolkodik, így egyre több segítséget szeretnének biztosítani a peremkerületeknek. S hogy még nagyobb legyen a helyiek öröme, a sportbizottság új mezekkel lepte meg a botfai focistákat.

vissza az elejére


Levelezősök az egészségbiztosítási szakon

Lesz munkahelyük

1997-ben hozta létre egészségbiztosítási szakát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara. A képzés azóta Pécsett és Zalaegerszegen nappali és levelező formában történik. A zalaegerszegi tagozat egészségbiztosítási levelező szakára idén ötven hallgatót vettek fel, akik szeptember 15-én tettek ünnepélyes fogadalmat.

Az eskütételen az Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Tagozatának oktatási főigazgató-helyettese köszöntötte az elsőéveseket. Dr. Mészáros Lajos érdeklődésünkre elmondta, az egészségbiztosítási szak beindítása és folyamatos bővülése új távlatokat jelent a főiskola életében.
- A biztosítást, mint új ellátási ágazatot, a nyugati országokban már régóta külön szakmaként jegyzik, és mára Magyarországon is önállóan preferált területté vált - fogalmazott a főigazgató-helyettes. - Egészségbiztosítási szakembereket 1997 előtt nem képeztek az országban. Nagy szerencsénkre intézményünk kapta meg, illetve harcolta ki a lehetőséget, hogy beindíthassuk egészségbiztosítási képzésünket a POTE főiskolai karán belül.
- Mekkora az érdeklődés ez iránt a szak iránt?
- Örömmel mondhatom, hogy nagy. Általában 5-6-szoros a túljelentkezés az egészségbiztosítási szakra.    
Ellátogatott az elsőévesek fogadalomtételére dr. Tahin Tamás, a POTE Egészségügyi Főiskolai Karának új főigazgatója is.   
Az ünnepélyes pillanatokat dr. Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának előadása követe, aki szintén meghívást kapott az eseményre. Lampé Zsolt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár struktúrájáról, funkciójáról és a tervezett szervezet-átalakításról számolt be. Az új vezetés elképzelései szerint a jövő év elejétől regionális irodákban folyik majd a munka, melyhez nagy szükség van jól képzett szakemberekre.
- Komoly fejlődés előtt áll az egészségbiztosítás, ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy az egészségbiztosítással kapcsolatos képzés mindinkább előtérbe kerüljön - fogalmazott az OEP új főigazgatója. - Feltétlenül szükség lesz jól képzett szakemberekre, abban az esetben, ha a Magyarországon jelenleg működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár nagyobb szerepet kap a biztosítási funkció terén. Márpedig köszönhetően annak, hogy a járulékbeszedés ez évtől az APEH hatáskörébe került, ez várható.
- Hogyan látja Ön, lesz elhelyezkedési lehetőségük a főiskoláról kikerülő szakembereknek Zala megyében?
- Úgy gondolom, mind Zala megyében, mind az egész országban el tudnak majd helyezkedni a végzett főiskolások, hiszen, mint már többször említettem, nagy szükség lesz a jól képzett, az egészségbiztosításban jártas munkaerőre.
F. M.

vissza az elejére