Teltházas koncertek, megható pillanatok
Ingatlanszerzések a Gébárti-tónál
Részlet a Népszabadság "A nagy zalaegerszegi telekbiznisz" című írásából
Kik kapjanak "Zalaegerszegért" díjat?
Szennyvízcsatorna épül Pózván és Nekeresden
A közgyűlés még 1999 januárjában hozott határozatában rögzítette, hogy
egyetért a Zalaegerszeg ÉK-i főgyűjtő regionális szennyvízvezeték
céltámogatással való megvalósításával.
Az elmúlt évben Zalaszentiván község önkormányzatának gesztorsága alatt és
további 12 település összefogásával a Belügyminisztérium elfogadta a
céltámogatási igénybejelentést és a következő három évre megítélte az
igényelt összeget.
Pózva és Nekeresd városrészeket érintő beruházás értéke 251.670 E Ft, ebből az
elnyert céltámogatás aránya: 74,5%.
A további pályázati lehetőségeket kihasználva, a közgyűlés az alábbi döntést
hozta:
- Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Zalaszentiván község
polgármesterét, Bödör Józsefet - mint a gesztor önkormányzat képviselőjét -,
hogy a Zalaegerszeg ÉK-i főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna-beruházás
érdekében a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz céljellegű decentralizált
támogatásra, valamint a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásra
pályázatot nyújtson be, lássa el a pályázattal kapcsolatos képviseletet és
ügyintézést.
- A közgyűlés a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtandó pályázat
érdekében saját forrásként 1999-2001. években összesen 50.342 E Ft-ot, a
Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásra benyújtandó pályázat
érdekében saját forrásként 1999-2001. években összesen 25.167 E Ft-ot az éves
költségvetési rendeletében biztosít.
A pécsi kollégiumi férőhelyekfelosztásáról
A benyújtott pályázatokat elbíráló ad hoc bizottság számolt be a
közgyűlésnek a pécsi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló zalaegerszegi
diákoknak alapított 10 kollégiumi férőhely elosztásáról.
A meghirdetett pályázatra 36-an adták be kérelmüket, ebből később 4 fő
visszavonta, két tanuló pályázata pedig nem felelt meg a feltételeknek.
A pályázók jövedelmi viszonyait a beadott kereseti és adóigazolások alapján
vizsgálták, mérlegelve azt is, hogy mennyi az eltartottak száma, van-e más
felsőfokú intézményben tanuló diák is a családban, milyen a család szociális
helyzete.
Az előző évek gyakorlatának megfelelően az önkormányzati férőhelyekre felvettek
névsora mellé tartalékokat jelöltek meg, akiket az esetlegesen felszabaduló helyekre
fel tudnak venni.
A bizottság a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény együttes mérlegelésével
egyenként név szerinti szavazással hozta meg döntését.
A közgyűlés a pécsi felsőfokú intézményekben tanuló zalaegerszegi fiataloknak
alapított kollégiumi férőhelyek felosztásáról szóló tájékoztatót tudomásul
vette.
Első lakáshoz jutók önkormányzati támogatása
Amint az ismeretes, az önkormányzat idevágó rendelete alapján az első, saját
tulajdonú lakásukat vásárló vagy építő pályázókat kamatmentes kölcsönben
részesítheti maximálisan 600.000 illetve 800.000 Ft összeghatárig.
A lakásügyi szakmai bizottság 1999. augusztus 9-i ülésén vizsgálta meg az addig
beérkezett 17 pályázatot és összeállította a támogatásban részesítendők
névjegyzékét.
Ennek alapján egy fő 155.000 Ft, egy fő 450.000 Ft, 3 fő 500.000 Ft, 9 fő 600.000 Ft
kamatmentes kölcsönben részesül. Három fő kérelmét - miután nem feleltek meg a
feltételeknek - a bizottság elutasította.
A közgyűlés az előterjesztésben foglalt első lakáshoz jutó támogatott és
elutasított pályázóinak (1999. évi III.) névjegyzékét elfogadta.
A marosvásárhelyi Carit-San Poliklinika támogatása
A testvérvárosunkban, Marosvásárhelyen működő Carit-San Poliklinika 500.000
forint értékű orvosi műszer beszerzésének támogatásáról egy korábbi
határozatában döntött a közgyűlés, mely támogatás a Diaconica Ecumencia
Alapítványon keresztül jutott volna az érintettekhez.
A román jogszabályok változása ugyanakkor most már lehetővé teszi, hogy
közvetlenül a klinikára juttassa el az önkormányzat a kért gyógyászati eszközt,
az EKG-berendezést.
A közgyűlés ennek értelmében módosította korábbi határozatát, s az
önkormányzat gondoskodik a kért műszer beszerzéséről és átadásáról.
Együttműködési megállapodás a Zalaegerszegi Orvosi Kamarával
A Zalaegerszegi Orvosi Kamara együttműködési megállapodás megkötését
kezdeményezte az önkormányzatnál.
A kamara célja, hogy a város egészségpolitikáját, az egészségügyi rendszert és
az orvosok széles körét érintő kérdésekben mint szakmai szervezet segítséget
nyújtson, illetve véleményezési jogot gyakorolva, a szakma képviselőinek érdekeit
képviselje.
Az együttműködési megállapodás tervezete többek között megfogalmazza, hogy
véleményezési jog illeti meg a kamarát a város egészségpolitikáját meghatározó
tervek, irányelvek, az egészségügyi ellátás megváltoztatását célzó
intézkedések meghozatalában, ugyanakkor a kamara vállalja, hogy felkérésre ingyenes
szakértői tevékenységet lát el. A megállapodás tervezete szól arról is, hogy a
felek évente legalább egy alkalommal sort kerítenek az érdekegyeztetésre.
A közgyűlés elfogadta a Zalaegerszegi Orvosi Kamarával kötendő együttműködési
megállapodás tervezetét, továbbá megbízta a polgármestert a megállapodás
aláírásával.
Munkacsoport létrehozása a piactér és környékének rendezésére
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a piactér és környéke rendezésével
kapcsolatos feladatok ellátására munkacsoportot hozott létre, mely tagjainak az
alábbi személyeket jelölte ki: Baján Antal, Bakosné Tolvaj Márta, Bali József,
Császár István, Kárászné dr. Rácz Lídia képviselők, Inkovics László városi
főépítész, Sziráki István műszaki osztályvezető
A rövid távú program elkészítésének határideje 1999. december 31., míg a hosszú
távú programot 2000. június 30-ig kell elkészíteni.
Alapítványok támogatása
A Zalaegerszeg, Ságodi út 92. szám alatt lévő épület egy részét ingyenes
használatra megkapta a Ságodért Alapítvány, másik részében az óvoda működik.
Jelenleg az épület beázik, a tetőszerkezet felújításra szorul. A felújítás
2.200.000 forintos összköltségéhez a költségvetés 1.300.000 forinttal, a
településrészi önkormányzat további 500.000 forinttal, az alapítvány 100.000
forinttal járul hozzá. A hiányzó 300.000 forintot kérte, és a közgyűlés döntése
alapján meg is kapta az alapítvány az önkormányzattól.
Az Egészséges és Derűs Kisgyermekekért Zalaegerszegi Bölcsődei Alapítvány
részére a Napsugár Úti Bölcsőde II. sz. részlegének két csoportszobája elé
árnyékoló kiépítéséhez 240.000.- Ft támogatást nyújt az önkormányzat.
Ivóvízellátás Nekeresden és Aranyoslap környékén
Elkészültek a kiviteli tervek a Virágzó mező út valamint Aranyoslap és
környéke vezetékes ivóvízzel történő ellátására, rendelkezésre állnak a
szükséges engedélyek is. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az önkormányzat
pályázatot nyújtson be a megvalósítás támogatására.
A pályázat útján elnyerhető támogatás összege maximum a beruházási költség
30%-a lehet, a további fedezetre az önkormányzatnak kell kötelezettséget vállalnia.
Az érintett lakosság évek óta igényli az ivóvízhálózat kiépítését,
létesítéséhez pénzügyileg is hozzájárul.
Mindezek ismeretében a közgyűlés úgy határozott, hogy egyetért
Zalaegerszeg-Nekeresd, Virágzó mező u. ivóvízellátásának mintegy 10.319 E Ft
összköltségű megvalósításával és saját forrásként 175 E Ft-ot az 1999. évi
költségvetés rendeletében biztosít. A közgyűlés további saját forrásként 7.049
E Ft-ot 2000. évi költségvetési rendeletében biztosítja.
Ugyancsak egyetértve Aranyoslap és környéke ivóvízellátásának 82.584 E Ft
összköltségű megvalósulásával, saját forrásként 574 E Ft-ot az 1999. évi
költségvetési rendeletében 28.904 E Ft-ot a 2000. évi, 28.330 E Ft-ot a 2001. évi
költségvetési rendeletében biztosítja.
A Városi Fiúkórus finnországi vendégszerepléséről
Teltházas koncertek, megható pillanatok
| Az immár nyolcéves kórus vezetését közel egy esztendeje vette át Kovács Kata, akivel most a Zalaegerszeg testvérvárosában, Varkausban szervezett vendégszereplés eseményeit, élményeit idézzük fel. |
- Ez volt az első külföldi szereplésünk, amióta átvettem a kórus vezetését,
ezért számomra különösen nagy megtiszteltetést és egyben nagy felelősséget is
jelentett ez a bemutatkozási lehetőség, amely Varkaus város és a Finn-Magyar Baráti
Társaság meghívása alapján szerveződött, akiknek ezért ismételten köszönettel
tartozunk. Itthon több sikeres fellépésünk volt az eltelt egy év alatt, így
például a karácsonyi koncert, a március 15-i, a húsvéti, az augusztus 20-i
szereplés és természetesen az évadzáró koncert. Ezek a bemutatkozások segítettek a
karnagyi rutin megszerzésében, de egy külföldi turné mindig egyben a város, és
talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar kultúra képviseletét is jelenti,
ezért erre minden eddiginél nagyobb izgalommal készültünk. Nem volt könnyű az
utazás anyagi feltételeit megteremteni, hiszen mintegy 1 millió 800 ezer forintot
kellett összegyűjtenünk. Ez úton is szeretném megköszönni valamennyi
támogatónknak, hogy lehetővé tették számunkra ezt az utazást.
- Amint azt a sok-sok fénykép is bizonyítja, a néhány nap alatt meglehetősen
sűrű programot bonyolítottak le. Melyek voltak mégis a legemlékezetesebb pillanatok?
- Még mindannyian ennek a különlegesen szép útnak a hatása alatt vagyunk, de azért
megpróbálok néhányat kiragadni a sok-sok emlék közül. Feltétlenül emlékezetes
marad számunkra maga a repülőút, annál is inkább, mert szemben az országokon belül
megtett 4-4 órás buszozással, repülőgépen alig két és fél óra alatt
Finnországban voltunk. Megérkezésünk után a varkausi városházán fogadtak
bennünket, majd ismerkedve a város nevezetességeivel, meglátogattuk a papírgyárat
és este már adtunk is egy koncertet Kuntorantában, egy idősek otthonában, ahol
megható szeretettel vettek körül bennünket. Családoknál laktunk, s ez sokat
segített abban, hogy közelebb kerüljünk az itt élő emberekhez, megismerkedjünk
életükkel, szokásaikkal. Fellépéseink sorában szerepelt egy Varkaustól 80 km-re
fekvő városka, Kuopio Szent János templomában adott koncert, ahol - amint ezt a
fénykép is bizonyítja - telt ház és lelkes közönség előtt énekelhettünk. A
fellépések között természetesen tovább ismerkedtünk a számunkra különleges
élményt nyújtó látnivalókkal. A Kuopioban lévő kilátótoronyból megcsodálhattuk
a város látképét, s feltárult előttünk a tavak világa, amely így
madártávlatból hihetetlenül szép volt. De tettünk látogatást egy iskolában is,
ahol a kórus tagjai korosztályuknak megfelelően vettek részt tanítási órán,
megkóstolhattuk a tiszteletünkre finn módra készült magyar palacsintát és volt
részünk hajókirándulásban Linnasaari szigetére, sőt néhányunknak motorcsónak
túrában is, a kis szigetekkel szabdalt tóvidéken. Visszaúton Helsinkiben is
szerveztek számunkra egy autóbuszos városnézést, melynek különösen örültünk.
- A koncertek közül melyiket emelné ki?
- Valamennyi fellépésünk nagy tetszést aratott, de igazán jelentősnek számít a
Warkaus-Sali-ban, egy a mi Városi Hangverseny- és Kiállítótermünkhöz hasonló
épületben, két előadásban adott koncert. Nem szégyellem bevallani, hogy nem tudtam
könnyek nélkül fogadni azt az őszinte elismerést, amit ott kaptunk az előadást
követően. Műsorunkban egyébként az egyes magyar történelmi korokat, a magyar
népzenei hagyományokat idéző csokrok valamint a spirituálék mellett finn nyelven,
finn dalokat is énekeltünk, amelyekkel érthető módon nagy sikert arattunk. Amennyire
néhány nap alatt sikerült az ott élő emberekről képet alkotni, az a benyomásom,
hogy rendkívül nyugodtak, kedvelik a természetet és a csendet, megkapóan
érzelemgazdagok, őszinte szeretettel és barátsággal vettek körül bennünket.
- Melyek a közeljövő tervei?
- Készülünk egy alapítványi Katalin-bál megszervezésére, ahol - bízunk benne -
további lelkes hívekre találunk, hiszen minden tervünk megvalósulásához
szükségünk van a tevékenységünket elismerő és azt anyagilag is segíteni tudó
támogatókra. Tavasszal szeretnénk részt venni Szolnokon a fiúkórusok
találkozóján, és van már meghívásunk a Belgiumban megrendezésre kerülő
kórustalálkozóra is. Természetesen továbbra is várjuk kórusunkba az énekelni
szerető fiúkat 14 éves korig, elsősorban a szoprán és az alt szólamok várnak
erősítésre. Jelentkezni lehet nálam kedden és pénteken négytől hatig a Városi
Hangverseny- és Kiállítóteremben.
A képviselő szóvá tette
Ingatlanszerzések a Gébárti-tónál
| Herbert Ferenc képviselő a gébárti termálprogrammal kapcsolatos ingatlanvételek ügyében interpellált. A témában illetékes Tombi Lajos alpolgármesternek címzett felvetései között a következők szerepeltek: Nem tartja-e szükségesnek, hogy konkrét formában ismertesse a szerződéseket a közgyűléssel vagy legalábbis azok kivonatát a szerződő fél, a helyrajzi szám, a négyzetméter, a fajlagos négyzetméter, illetve az összbekerülési összeg ismertetésével, mivel az ilyen ügyletekhez a közgyűlés tudomásulvételét kell kérni. Azt is kérdezte, hogy készültek-e szakértői becslések, ki végezte a vásárlásokat, ki vezette a tárgyalásokat, ki kötötte a szerződéseket. Kedvező-e a 462 Ft/m2-es telekár; volt-e felhatalmazás a keleti parton történő fejlesztésre?Az interpellációra adott választ ez alkalommal teljes terjedelmében közzé tesszük: |
A Gébárti-tó környékének fejlesztésére a
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 1999. I. 21-i közgyűlése 4/1999. (I. 22.) sz.
rendelete azaz az 1999. évi költségvetés a felhalmozási célú kiadások között
45.000.000 + 5.000.000 Ft-ot, míg az 1999. évi költségvetési rendelet I. félévi
módosításával stratégiai fontosságú területek megszerzésére 90.000.000 Ft-ot
különített el. A város jelenleg is érvényes rendezési terve a keleti partra
tervezte a projektet, így az ott történő fejlesztés várható és köztudott is volt.
A termálfürdőt érintő területvásárlásoknak a forrás oldalát a költségvetés
biztosította.
A közgyűlést követően kapott felhatalmazás szerint kezdtem meg a hivatal
szakembereivel együtt a program előkészítését, tervezését, az
ingatlanvásárlásokat, az engedélyeztetéseket, rendezési terv készítését stb.
Többször egyeztettem és tárgyaltam előzetesen Inkovics László főépítésszel, a
rendezési tervi munkarészek elkészíttetését illetően Nédár Györggyel, a műszaki
osztály magasépítési csoportvezetőjével, akitől a fürdő és a kút építési
engedélyeztetésének meggyorsítást kértem, Torma Tiborral és az ingatlanok
tulajdonosaival a területek megvétele ügyében tárgyaltam.
A munka elindítása előtt közel 1000 db tulajdoni lapot vizsgáltunk át,
rendszereztük és írtuk össze a fejlesztés során esetleg igénybeveendő területek
tulajdonviszonyait. A rendezéssel 778 tulajdonost kellett nyilvántartanunk, majd a
fürdő helyének véglegesítését követően 45-70 közötti tulajdonosi egyeztetésre
került sor.
A térségben a legnagyobb tulajdonosok Gergály Gyula és
Kisrómay Antalné voltak, előbbi ajánlatunkra közölte, hogy területe nem eladó,
utóbbi felajánlotta területét. Miután az nem a célterület támadáspontjában volt,
nem fogadtuk el. Mindkét esetben közöltem, hogy nem lehet a programot egy-két hektár
terület vásárlásával elkezdeni, legalább 15 hektár összefüggő területtel kell
indítani. Ezt az elvet a későbbiek igazolták is.
A konkrét területvételek - felkérésemre - 1999. február 22-től kezdődtek meg a
földnyelven és a keleti parton egy időben, a mellékelt kimutatás szerint 153
Ft/m2-től 555 Ft/m2-ig. A legnagyobb eladó Kisrómay Antalné volt, 15 ha 0871 m2, 477
Ft/m2 fajlagos áron.
A rendezési terv készítői előzetesen értékbecslési
javaslatot adtak le és ingatlanvételárként a 300 Ft/m2-től - 1.300 Ft/m2-ig
terjedhető fajlagos árat javasoltak. Ezt megelőzően már 1996. október 7-én a
hivatal adócsoportja olyan adó és értékbizonyítványt adott ki, ahol a gébárti
szántóterületek 963 Ft/m2-től 986 Ft/m2-ig terjedhető fajlagos árat képviseltek.
Természetesen készült szakértői vélemény is, az 1998. június 2-i keltezéssel a
SCET Magyarország és a HUNGAROGEO '90 Zalai Földmérő és Földrendező Kft. által
jegyzett "szakvéleményből" idézek:
"A fejlesztési területen az Illetékhivatallal történt egyeztetés szerint a
föld jelenlegi becsült forgalmi értéke (a fejlesztési akció során a fejlesztési
terület megszerzésének költsége) 1.500-2.000 Ft/m2."
Anélkül, hogy az önkormányzatnak több mint 6 millió forintos költséget jelentő
tanulmányban foglaltakat minősíteném, a lezajlott területvásárlások az
önkormányzatnak jelentős megtakarítást jelentettek. Ha nem alakul ki a fürdővel
kapcsolatos sajtópolémia, akkor valószínűsíthetően még nagyobb területet, még
kedvezőbb áron sikerül megszerezni.
Tudomásul kell venni, hogy az ingatlanvásárlás egy speciális és a más
közbeszerzésekkel össze nem hasonlítható eljárás, melynek különlegességét maga
a törvény akceptálja.
Összehasonlító adatként állt rendelkezésünkre a 74. fkl. utat érintően a
megvalósult adásvételek 293 Ft/m2-től 920 Ft/m2-es fajlagos árai.
Az építési engedély megérkezését követően és a
Zalaegerszeg újság 8. számában megjelent termál-cikk hatására az
ingatlantulajdonosokkal még nehezebb volt megegyezni a vételárat illetően, hisz
490-500 Ft/m2 - 650 Ft/m2 illetve a közvetlen parti sávon 900 Ft/m2 árat
érvényesítettek a tulajdonosok.
A Zalai Hírlap 1999. június 23-i száma részletesen ismertette az elkészült
szabályozási tervet, ezzel még nehezebbé vált az érintett területek "olcsón
történő" megvásárlása.
A fentiek lényegét érintően már 1999. június 16-án készítettem egy feljegyzést a
vagyonkezelő kollégák segítségével, amelyet részletesen ismertettem az 1999.
június 17-i közgyűlés egyebek napirendje keretében. Ezen feljegyzést mellékeltem az
interpellációs válaszhoz, de nálam és az iktatott ügyiratban azt bárki
megtekintheti. Az adás-vételi és az előszerződések a Jogi Irodánál bárki
számára elérhetőek.
Összesítve, 179.135 m2 (mintegy 18 ha) terület került az önkormányzat tulajdonába
78.229.800 Ft vételárért, amely így 436,7 Ft/m2-es fajlagos értéknek felel meg.
Elsődleges cél legalább a közvetlen parti sávú, a 0800/1 hrsz-tól a 0800/24 hrsz-ú
területek és a közpark (aqua) megnevezésű 0800/28, 0800/29, 0800/30, 0800/44, 0800/45
és a 0800/46 hrsz-ú területek megvásárlása.
Fontos lenne a szabályozási terv szerinti parkolóterületek legalább egy részének,
valamint a kb. 7,2 ha nagyságú aqua park megvásárlása, mivel félő, hogy erre
vállalkozók jelenleg nem vagy csak késve indulnak be a termálfürdő jövő évi
bővítése függvényében.
Elsősorban most a termálfürdő, a kút kiépítése a
legfontosabb, ehhez elengedhetetlen a közművek kiépítése - mindezek folyamatban
vannak már tervszinten - és a 0805/4-0805/5-805/6-0805/7 hrsz-ú területek
összevonása cseretelkek és vállalkozási (panziók), nagyvállalkozói (szállodák)
területek kialakítása céljából. A területeket szeretnénk mielőbb kialakítani és
az így kialakított szántóterületeket a cserét elősegítő tulajdonosoknak átadni,
hisz a csere 5,5-6,5 M Ft körüli megtakarítással járt.
Ha a csereterületek és a vállalkozói, nagyvállalkozói területek még ez évben
megosztásra kerülnek, azok már most és később 1.500-3.000 Ft/m2-es áron
kerülhetnek értékesítésre, amely jövő év márciusától már jelentős
árbevételt is eredményezhet az önkormányzatnak.
Az adásvételi szerződéseket részben az aljegyző és a jogi iroda munkatársai
készítették el, majd írtam alá.
A hivatal közgazdasági osztálya 1999. június 30-ai
közlése szerint a módosított előirányzattal szemben jelenleg 74.186.000 Ft-os
tényleges felhasználás történt, a különbözetet a parti sáv néhány területének
megvásárlására illetve a 0805/4 -5-6-7 hrsz-ú területek összevonására, majd a
szükséges csereterületek és vállalkozói és nagyvállalkozói területek
megosztására és a területek határvonalainak állandósítására szeretnénk
felhasználni.
A város jövője, fejlődése szempontjából stratégiailag fontos gébárti fejlesztés
időarányosan jól áll.
A szükséges területek rendelkezésünkre állnak, így a beruházásnak nincs akadálya
és 2000. május 13-ára elkészül a nyitott medence, az ehhez szükséges
infrastruktúrák.
Tájékoztatom arról, hogy 1999. július 20-án már 41-44 oC-os meleg víz folyt 940
méter mélységből. A kút hozama 600-640 liter/perc, a víz összetételének
vizsgálata folyik.
A tervezett medence, a Pelényi Gyula által elkészült szociális létesítmények, a
további medencék és egyéb beépítési lehetőségek részletes szabályozási terve
elkészült. Módosítása a csereterületek biztosítása miatt szükséges, amelynek
elősegítését kértük a főépítésztől.
A ZALATERV Kft. beruházásában készültek a megközelítő utak és közművek tervei,
amelyek engedélyezése után még 1999. év végén elindulhat az utak és közművek
létesítése.
A fenti választ a Herbert Ferenc képviselő nem fogadta el, a közgyűlés ugyanakkor
elfogadta.
Részlet
a Népszabadság
"A nagy zalaegerszegi telekbiznisz" című írásából
"Herbert Ferenc - aki interpellációt nyújtott be a telekvásárlások ügyében
az alpolgármesterhez - ezzel szemben azt hangsúlyozza: februárban még egyáltalán nem
úgy tűnt, hogy a keleti partszakasz lesz a "befutó".
- Az idén február 17-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben egy pályázat,
amely a földnyelven építendő termálmedence kivitelezésére szólt - emlékeztet a
frakcióvezető. - Józan ésszel senki nem gondolhatta ekkor, hogy mégis a keleti parton
épül majd meg a termálfürdő. Legfeljebb a többségben lévő, a konzervatív
koalícióhoz tartozó képviselők, akik április közepén megszavazták az új
helyszínt. És persze az a gyanúm, hogy valahonnan tudomást szerzett a dologról K.
Antalné is.
...Az egyik egykori tulajdonos azt is elmondta: idén februárban - több tucat
telekszomszédjával együtt - levelet kapott az önkormányzattól, amelyben arról
értesítették, hogy döntés született a termálfürdő építésének helyszínéről.
Az önkormányzat abban a levélben azt állította, hogy a földnyelven épül majd fel a
termálstrand. Ezek után a tulajdonosok joggal gondolhatták, hogy a keleti parti telkeik
nem kellene a városnak..."
REAGÁLÁS
A közgyűlésen elhangzott válaszhoz - reagálva a Népszabadság 1999. szeptember
13-án A nagy zalaegerszegi telekbiznisz címmel megjelent írás néhány pontatlan
megfogalmazására is - Tombi Lajos alpolgármester a következők közlését kérte:
- Való igaz, hogy Zalaegerszegen nagyszabású tervek vannak, de úgy gondolom, minden
itt élő számára csakis örömteli hír lehet, hogy elindult a gébárti
termálprogram, amivel úgy érzem sikerrel fogunk megbirkózni, folyik a városközpont
rekonstrukciója, az elkerülő út és a hulladékdepónia építése is. A
telekvásárlásokról szóló cikkben több pontatlan megfogalmazás, csúsztatás
található, hiszen a telekvásárlások teljes nyilvánossággal folytak. Ki merem
jelenteni, hogy ha a például a TANÉP privatizációja is hasonló nyilvánossággal
folyik, mint a gébárti területeké, akkor nagy valószínűséggel több pénz maradt
volna az állam kasszájában. Egy a lényeg: az önkormányzatnak pénzt kell
megtakarítani, márpedig az előzetes becslésekhez képest az önkormányzat
kasszájában bent maradt 200 millió forint. Az a megállapítás sem állja meg a
helyét, hogy a telektulajdonosok nem tudhattak a város terveiről, hiszen a
városrendezési tervek, a témában tett nyilatkozataim a múlt év októbere óta
következetesen arról szóltak, hogy nem vagyok hajlandó a nevemet adni egy, a
földnyelven megvalósítandó változathoz. A tulajdonosoknak ez év február végén,
március elején küldött szórólapon pedig kizárólag az adott ingatlan
megvásárlására - fajlagos áron 500 Ft/m2 - tett ajánlatot az önkormányzat, a
következő bevezető szöveggel: "Zalaegerszeg Megyei Jogú Város részéről és
megbízásából a gébárti program megvalósulása és segítése érdekében vételi
ajánlatot teszek az Ön tulajdonában lévő (helyrajzi szám, négyzetméter) ingatlan
megvásárlására." Voltak akik elfogadták az ajánlatot, voltak akik nem. A
vásárlásokat pedig az önkormányzat csakis a törvényesen megszabott út
bejárásával bonyolíthatja le, nem élhetünk az "aktatáskából fizetek"
módszerrel. Hangsúlyozom, hogy a múlt év novemberében tartott közgyűlésen dőlt el
véglegesen, hol lesz a fürdő helye, addig tehát nyitott volt a kérdés.
Egy biztos, okszerűen és célszerűen költöttük el ezeket a pénzeket, és a
tervezetthez képest 200 millió forintot takarítottunk meg egyéb fontos
szociálpolitikai, városfejlesztési célok megvalósítására.
1997. november 5-i közgyűlés.
Napirendi pont: Zalaegerszeg Gébárti-tó és környéke idegenforgalmi terve.
Határozat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Gébárti-tó és
Zalavölgy termál- és idegenforgalmi központ hasznosítási tanulmánytervének
területfelhasználási javaslatát. Felhatalmazza a gazdasági és műszaki ügyekért
felelős alpolgármestereket, hogy Zalaegerszeg idegenforgalmi célú
hévízhasznosítási tanulmánytervét készíttesse el. Valamint, hogy a Gébárti-tó
és Zalavölgy termál- és idegenforgalmi hasznosítási tanulmányterv alapján
dolgoztassák ki a megvalósítás intézkedési tervét. Határidő: 1998. március 31.
A műszaki ügyekért felelős alpolgármester a műszaki bizottság, a VÁTI és a
hivatal illetékeseivel tekintse át a tanulmánytervet abból a szempontból, hogy milyen
lehetőség van a komplexum több lépcsőben történő megvalósítására úgy, hogy
közben a részleges üzemelés is megvalósítható legyen. Határidő: 1997. november
30.
1998. március 25-i közgyűlés. Napirendi pont: Együttműködés a Gébárti-tó környékének fejlesztésére. Határozat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával az együttműködési szándékot elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a termálmedence építésére vonatkozó együttműködés alapján készítsen cselekvési programot a feladat megvalósítására. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése kéri a Megyei Önkormányzattól a kút kezelői jogának átruházását a városi önkormányzatra. Határidő: 1998. április 15.
1998. április 15-i közgyűlés. Napirendi
pont: Együttműködés a Gébárti-tó környékének fejlesztésére. Határozat:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Zala Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarával kötendő együttműködési megállapodást a gébárti strandfürdő
területén építendő termálmedence kialakítására... "normál" - 400
négyzetméteres medencével, program szerint. A közgyűlés felhatalmazza a
polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: 1998.
április 30.
A beruházás megvalósítására részletes cselekvési programot kell kidolgozni
feladat, felelős és határidő megjelöléssel, szakcég bevonásával, tekintettel az
1999. május 30-i tervezett befejezésre. Határidő: 1998. május 30.
A beruházás tervezett költségének az 1999. évi fedezetét a költségvetés
készítésekor biztosítani kell. Az 1998. évi előirányzat módosítása során a
folyamatban lévő beruházás áthúzódó költségeit szerepeltetni kell. Határidő:
1998. június 30. (Ez a 101/1998. sz. határozat - a szerk.)
1999. április 15-i közgyűlés. Napirendi pont: Tájékoztató a gébárti termálprogrammal kapcsolatban. Határozat: 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése módosítja a 101/1998. sz. határozatát úgy, hogy az I. ütem befejezése 2000. május 13. legyen, és az induló projekt helye a keleti parton, a rendezési tervben megjelöltek szerint. 2. Azonnal kezdeni kell a fejlesztendő terület részletes tervezési munkálatait. 3. Egy új 2. termálkút létesítését indítani kell idei befejezéssel. 4. A II. félévben a kiegészítő infrastruktúra kiépítését meg kell kezdeni. Határidő: 2000. május 13-ig folyamatos.
| Szeptember 15-től október 10-ig Mezőgazdasági szakkönyvheteket rendeznek a Bibliofil Országos Könyvhálózat boltjaiban. A Simon István Könyvesház széles választékkal várja az érdeklődőket, így hasznos kiadványokat tudnak ajánlani a bortermelőknek, állattenyésztőknek, valamint az őszi kirándulásokat, a vadászatot és a lovassportot kedvelőknek is. |
A könyvhét alkalmából kerül a kirakatokba Szigeti Andor Népi konyha című
gyűjteménye is, melyben a dunántúli tájak ételeit, ételkészítési szokásait és
ünnepeit mutatja be. Így kerül "terítékre" többek között a
Balaton-felvidék, Baranya, Göcsej, Hanság, Őrség, Rábaköz és Szigetköz paraszti
konyhájának érdekessége, elfeledett íze.
Más tájakra, más kultúra földjére kalandozhatunk a múlt század híres
utazójával, Orbán Balázzsal. 1848-ban jut el először Keletre, Görögországot,
Ciprust, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot ismeri meg. Ebben az időben Sztambulban
él, támogatja a törökországi magyar emigrációt. Törökországról s különösen a
nőkről című könyvében a mesés Kelet tárulkozik elénk, az ott eltöltött évek
élményeit veti papírra. Szerinte "a török faj, mint egyáltalában a keletről
eredő népek, élénk ésszel, sebes felfogással, s érző szívvel van megáldva."
A könyvben olvashatunk továbbá arról is, hogy a török nőket csak a magasabb
rangúak nézik le s a többnejűség is inkább a gazdagok szűk körére jellemző. A
társadalmi megfigyelések mellett persze képet kapunk arról is, hogy miként éltek,
ruházkodtak, gazdálkodtak és dolgoztak az oszmánok a múlt század közepén.
Kik kapjanak "Zalaegerszegért" díjat?
Kiadványunkban korábban már közzé tettük ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 26/1992. (XII. 22.) SZÁMÚ RENDELETÉT A HELYI
KITÜNTETÉSEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSÁRÓL.
A rendeletben foglaltak értelmében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
méltó módon kívánja elismerni azon személyek, szervezetek és közösségek
munkáját, akik (amelyek) tevékenységükkel hozzájárultak Zalaegerszeg város
fejlődéséhez, jó hírének növeléséhez, akik (amelyek) kiemelkedően és
maradandóan gazdagították a város gazdasági, társadalmi, kulturális, művészeti
és egyéb értékeit.
Ennek a kívánalomnak megfelelően Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat
Közgyűlése az alábbi elismerési formákról rendelkezik:
- "Zalaegerszeg Város Díszpolgára"
kitüntető cím
- "Pro Urbe Zalaegerszeg" kitüntető cím
- "Zalaegerszegért" díj
Ezúttal - miután közeleg a kitüntetés átadásának ideje - a
"Zalaegerszegért" díj odaítélésével kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel
ismételten az érintettek figyelmét:
"ZALAEGERSZEGÉRT" DÍJ
- "Zalaegerszegért" díj adományozható azon
személynek, szervezetnek vagy egyesületnek, aki (amely) a város építésében,
fejlesztésében és környezetvédelmében, a város művészeti, kulturális, oktatási
és sportéletében, egészségügyi és szociális szolgálatában, a város
önkormányzatában vagy közigazgatásában példa értékűt és maradandót alkotott,
tevékenységével hozzájárult e területen a város jó hírnevéhez.
- A kitüntetésből az egyes ágazati arányokat figyelembe véve évente legfeljebb 10
adományozható.
- E kitüntető díjra javaslatot tehetnek a közgyűlés tagjai, állandó és ideiglenes
bizottságai, a város intézményei, társadalmi közösségei, szervezetei,
egyesületei.
***
A díj odaítéléséről a közgyűlés dönt, a díjra javasolt személy (szervezet,
közösség) tevékenysége szerint illetékes bizottság(ok) előterjesztése alapján.
Kérjük mindazokat, akik javaslattételi joggal rendelkeznek, hogy javaslataikat
1999. október 25-ig küldjék meg a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Osztálya
címére! (Kossuth u. 17-19.)
Miután Kauzli József képviselő a korábbi közgyűlésen nem fogadta el az Erkel
Ferenc, valamint a Pálóczi Horváth Ádám utcákat összekötő út
aszfaltburkolat-építési munkáival kapcsolatos felvetéseire adott választ, a műszaki
bizottság és a jegyző által lefolytatott ismételt vizsgálat után a következő
válasz született:
Az említett útszakaszon a felújítási munkálatok július 12-re befejeződtek,
ugyancsak elkészült az interpellációban hiányolt Hajnal utcai parkoló
mészkőkátyúzása. A Sas utcai buszváró javítása szintén megtörtént.
Az ügyintézés menetére vonatkozó vizsgálatot dr. Tóth László jegyző lefolytatta,
melynek eredményeképpen további intézkedést nem tartott indokoltnak.
A fenti választ a képviselő és a közgyűlés egyaránt elfogadta.