Elsők között fejlődik a mikrosebészet

Dr. Papp Lajos nem szakad el Egerszegtől

Továbbképzés az endoscopos laborok nővéreinek

Pénzkérdés csupán?

Szemészkongresszus Zalaegerszegen

Elsők között fejlődik a mikrosebészet

Rangos egészségügyi rendezvénynek adott otthont három napig a megyei kórház. Itt tartották ugyanis a Magyar Szemészeti Szakdolgozók II. Kongresszusát gazdag szakmai programmal. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben került sor a megnyitóra, ahol rövid köszöntőt mondott dr. Szalczer Lajos főorvos, a zalaegerszegi szemészeti osztály vezetője, dr. Kovács Bálint professzor, a Magyar Szemorvos Társaság elnöke, Molnár Imre, a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés alelnöke, dr. Gyimesi Endre, a város polgármestere, dr. Elek Ilona, az Országos Szemészeti Szövetség elnöke, Laki Árpádné, a zalaegerszegi szemészeti osztály főnővére.

Ezután orgonamuzsika következett, majd sorra hangzottak el a felkért előadók szakmai előadásai a szemészeti műtétekről, a gyermekek és időskorúak szemészeti ellátásáról, dr. Szalczer Lajos zalaegerszegi főorvos pedig kerek jubileumról, a műlencsebeültetés gyakorlatának 50 évéről emlékezett meg. Videofelvételek segítségével mutatta be a műtéti technika és az alkalmazott anyagok fejlődését attól fogva, hogy 1949. november 29-én Herold Ridley először implantált műlencsét egy 42 éves asszony szemébe. 1992-től már az akril lencse hódít, és egyre több emberen segítenek vele. A videofelvételeken beültetési műtéteket is láthattak a résztvevők, s megtekintették azt az idei bécsi ünnepséget is, ahol Ridley professzor nemzetközi elismerésben részesült. A zalaegerszegi szemészeti osztályt bemutatva elhangzott, hogy tavaly 1886 beteget kezeltek és 1200 felett volt a műlencse-beültetés. Nagy előrelépést jelentett, hogy egy éve megindult a diabéteszes ambulancia, ahol lézeres szemfenékkezelést végeznek.
A háromnapos rendezvényen az ország minden részéből több mint 200-an vettek részt, és a tudományos ülések keretében szakmai tapasztalataikat összefoglaló rövid beszámoló előadásokban osztották meg egymással. Több témakör, így a gondozás, a műtő, az ápolás, a minőségbiztosítás köré csoportosították a szakmai összefoglalókat, amelyeket röviden kis könyvecskében is közreadtak. A kongresszuson eszközöket, gyógyszereket forgalmazók is tartottak bemutatót. A résztvevők a három napban megtekintették Zalaegerszeg nevezetességeit is.
* * *
A szakmai egészségügyi rendezvényt követően beszélgettünk dr. Szalczer Lajos főorvossal.
- Az előadásokból kitetszett, hogy növekszik a szürke hályogos betegek száma. Mi az oka?
- Azt tapasztaljuk, hogy egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegség, ami több okra vezethető vissza. Szerepet játszik az ózonlyuk miatt megnőtt ultraibolya sugárzás, rizikótényező a dohányzás, s az egyre több embernél jelentkező cukorbetegség. Az országban tíz éve 22-26 ezer szürkehályog-műtétre került sor, jelenleg 32-36 ezernél tartunk. Zalában 1992-ben különösen nagy változás történt, 1992-től megnégyszereződött, 1200-ra nőtt a száma. Ez a beavatkozás rutinműtétnek számít a műlencse-beültetéssel együtt. Ami azonban nem rutin, az a kis seben keresztül végzett ultrahangos lencsemag-daraboló készülékkel történő szürkehályog-műtét. Az országban elsők között, négy éve kezdtük és három eszközzel négy orvos dolgozik. Rajtam kívül dr. Gödri Enikő főorvos, dr. Kovács Ágnes és dr. Joós Mária végzi ezeket a műtéteket. Vannak még operáló kollégák, de később kezdték, s a felkészülésnél tartanak. Meg kell tanulni ugyanis a hagyományosról való áttérést az újra, ami nem könnyű. Ugyanez vonatkozik az asszisztenciára is.
A főorvos szemléletesen elmagyarázta, hogy mi a különbség a hagyományos és a kis sebes vagyis ultrahangos műtét között. Előbbinél legalább 10 milliméteres, tehát a szem nagyságához viszonyítva nagy sebet ejtettek, az ultrahangosnál viszont 2,8-3 milliméter is elegendő. Ehhez igazodva a műlencse is óriási fejlődésen ment keresztül, kis lyukon behelyezhető összehajtható lencséket alkalmaznak. Egyébként az első műlencsék plexiből készültek, s úgy fedezték fel a használhatóságát, hogy a háborúban egy angol pilóta szemébe csapódott a törött plexi és ahelyett, hogy bajt okozott volna, javította a látását. Ezt az anyagot finomított formában ma is használják.
Valójában mi is a szürke hályog? A pupilla mögött lévő 10 milliméter átmérőjű szemlencse elszürkül. A műtét során kiemelik és a beavatkozás előtt végzett fénytörésvizsgálat során az adott szemhez igazodó műlencsét beépítik. Olyan sikeresek ezek a mikroműtétek, hogy a szem korábbi fénytörési hibáit is lényegesen lehet javítani. Az ultrahangos technika kisebb traumát jelent a szemnek, gyorsabb a gyógyulás, viszont a műtétek teljesen új személetet kívánnak nemcsak az orvosoktól, hanem a műtősöktől is. Mert amíg az orvos mindkét lábával dolgozik, pedál segítségével mozgatja a mikroszkópot és az ultrahangos eszközt, két kezével a szemben végzi a rendkívüli türelmet igénylő mikromunkát, addig a műtősnőnek vele teljes összhangban kell gombokkal állítgatni az ultrahangos készüléken a vákuumot, a folyadékadagolást, a szívást.
A háromnapos szakmai program keretében éppen ezért Vigmond Józsefné műtősnő arról tartott előadást, hogy miként kell tisztítani, sterilizálni az ultrahangos szemlencse-daraboló készülék részegységeit. Ez a technika ugyanis az országban nálunk hódított teret legjobban. Amíg hazánkban a szürkehályog-műtétek 10-15, nálunk 60 százalékát ezzel végezzük. Járom az országot, segítek a szemészkollégáknak elsajátítani az alkalmazását. Csaknem havonta végzek valahol oktatóműtétet illetve asszisztálok. A rendezvényen kiosztott programfüzetben pedig első alkalommal jelent meg szemészeti műtősnői jegyzet, amit Vigmondné állított össze, és jól használható a mindennapos gyakorlatban. A szakmai programot főleg a szürkehályog-műtétek és a minőségbiztosítás összefüggéseire építettük, mert ezen a területen lépett nagyot előre a világ mind a szemészek, mind az asszisztensek munkájában. Ma a legkorszerűbb műlencse akril anyagból készül, 1992-től alkalmazzák, és az országban mi ültettünk be legtöbbet, ez ideig 450-et. Ez év júliusától a TB is finanszírozza az összehajtható műlencsék költségét.
- Netán most is próbálkoznak valamiféle újdonsággal a szemsebészetben?
- Igen. Éppen ma használtam először az ultrahangos lencsedarabolónál olyan kézifejet, amit az idén a bécsi kongresszuson mutattak be, '99-es modell. Előnye: kevesebb ultrahangos energia szükséges a lencsekivételnél, vagyis még kíméletesebb. Tegnap viszkoelasztikus anyagot próbáltam ki, ami a műtét során védi a szöveteket és könnyíti a beavatkozást. Szívesen alkalmazom az újdonságokat, ezért ezekkel elsőként keresnek meg bennünket a forgalmazók. Így lépést tartunk a mikrosebészet gyors fejlődésével, aminek végül a betegek látják hasznát.Vagyis egyáltalán nem volt véletlen, hogy éppen Zalaegerszegen találkoztak a szemészeti dolgozók és osztották meg egymással tapasztalataikat.
Bozsér Erzsébet

Nincs önálló onkológiai osztály

Pénzkérdés csupán?

1986 novemberétől kezdetben onkológiai részleg, majd önálló onkológiai osztály szolgált a daganatos betegek ellátására a megyei kórházon belül. Ez az osztály a különböző átszervezések következtében 1994. július 31-ével megszűnt. Azóta nincsen onkológiai osztály Zala megyében, melyet a betegek és hozzátartozóik is fájlalnak. Több ízben tárgyalta már a megyegyűlés az onkológiai osztály ügyét, Czoma Kálmán országgyűlési képviselő pedig még a parlamentben is interpellált a Zala Megyei Kórház és a daganatos betegek érdekében.

Hogyan is áll jelenleg a kérdés, valóban nélkülözhetetlen-e egy önálló onkológiai osztály a megyei kórházban, és ha igen, van-e remény rá, hogy az a közeljövőben meg is valósul? - érdeklődtünk dr. Csidei Irénnél, a Zala Megyei Kórház főigazgatójánál, és a terület illetékesénél, a Megyei Onkológiai Központ osztályvezető főorvosánál, dr. Erdős Sándornál.
- A Zala Megyei Kórház onkológiai osztályának megszűnése szakmai és egyéb átszervezések következménye - tudtuk meg dr. Csidei Irén főigazgatótól. - Ekkor alakult meg a kardiológiai és szívsebészeti centrum, és átalakult a külső kórházban működő két pulmonológiai osztály, oly módon, hogy az egyik osztály több ágyas lett, a másik pedig megszűnt. Ez utóbbi helyére került az I. számú belgyógyászati osztályunk, aminek fő profilja az általános belgyógyászat mellett az onkológia, a hematológia és az immunológia. Az onkológiai betegek szükséges ellátása tehát 38 ágyon ezen az osztályon megoldott. Úgy gondolom, mivel a daganatos betegek terápiája biztosított nálunk, megfelelő körülmények között történik a betegek kezelése, nem feltétlenül szükséges egy önálló onkológiai osztály létrehozása. Már csak azért sem, mert egy új osztály beindítása hatalmas összegbe kerül, és erre a kórháznak jelen pillanatban nincsen lehetősége. Forrás hiányában tehát más megoldáshoz kell folyamodnunk. Ennek megfelelően évente többször összeül egy team - az orvos-igazgató vezetésével, az onkológiai központ vezetőjének, az I-es számú belgyógyászat főorvosának, és egyéb szakemberek részvételével -, akik felülvizsgálják, milyen módon lehetne tovább javítani kórházunkban az onkológiai betegek ellátását.
- Hogyan történik jelenleg a daganatos betegek ellátása?
- Az egyes osztályokon diagnosztizálják a megbetegedést, majd az osztály a saját protokolljának megfelelő vizsgálati és gyógyítási metódust választja. Létezik egy úgynevezett onkológiai team, amely az adott osztály főorvosából, az onkológiai központ főorvosából és néhány onkológus szakorvosból áll, akik elé odakerül a beteg, illetve az ő dokumentációja, és a team dönt arról, hogy milyen kezelés javasolt a páciensnek. Amennyiben szükséges, az I-es számú belgyógyászatra kerül a beteg, ahol onkológus szakorvos felügyeletével történik a kezelés és utókezelés, de a beteg követése az onkológiai gondozó feladata.
Úgy gondolom tehát, lehet még fejleszteni, de megoldott a daganatos betegek kezelése. Nem mondom, hogy nem lehetne jobb az ellátás, dolgozunk is rajta, hogy jobb legyen. Nemrégiben úgy határoztunk, hogy bevezetjük egy újfajta módját a kezelésnek. A kúraszerű ellátásokat - melyek során infúziós kezelésekre kell a betegeknek egy-egy napra befeküdniük a kórházba -, szeretnénk áthelyezni a rendelőintézetbe. Az onkológiai gondozó mellett kívánunk helyiségeket létrehozni, mely azt a célt szolgálná, hogy ne kelljen befeküdniük a kórházba a betegeknek, hanem a kezelést követően, rövid megfigyelés után hazamehessenek megszokott környezetükbe.
Dr. Erdős Sándor mindezek ellenére úgy látja, szükség van egy önálló onkológiai osztályra a megyei kórházon belül.
- A daganatos betegek kezelése komplex ellátást igényel. Egyrészt sebészi beavatkozást, mellette pedig sugaras, valamint gyógyszeres kezelést - tájékoztatott a főorvos. - Betegeink sugárkezelése megoldott, Szombathelyre szállítjuk őket, gyógyszeres kezelésük azonban, mely magába foglalja a citosztatikus terápiát, a hormonterápiát, valamint az utókezelést, más-más osztályokon történik. Ennek megfelelően a tevékenység színvonala igen változó, és a szakmai kontroll sem minden esetben biztosított. Mindenképpen szükség lenne egy önálló onkológiai osztályra, ahol állandó felügyelet mellett szakemberek bevonásával történne a betegellátás. Nagy gondot jelent továbbá az is, hogy sem a nagykanizsai, sem a keszthelyi városi kórházban nem megoldott a daganatos betegek gyógyszeres kezelése.
A Dunántúlon a Zala Megyei Kórház az egyetlen, amelyik nem rendelkezik onkológiai osztállyal. Szomorú tény ez. Előrelépést az jelentene, ha kórházunkban is létrehoznának egy önálló osztályt, melyet megyei feladatokkal bíznának meg, így a két másik város onkológiai ellátása is megoldódna. A klinikai onkológia önálló diszciplína, amely speciális szakképesítéshez és egyben szakmai gyakorlathoz kötött.A daganatos betegek száma évről évre nő. Évente 1200-1400 új daganatos beteget regisztrálnak a megyében, és tízezernél is több az élő, kezelésre szorulók száma. Mindezek mellett szomorú tény, hogy a daganatos megbetegedések ma már a 40-45 éves korosztályt is veszélyeztetik.
Frauenhoffer Márta