Beruházás 650 millióért

Nem kell többet fizetniük

Szigorú intézkedések várhatók

Akvarellek a ljubljanai parlamentben


Átadták a korszerűsített szennyvíztisztító telepet

BERUHÁZÁS 650 MILLIÓÉRT

Zalaegerszeg mellett a térség közel 70 települése gazdagodott azzal a korszerűsített szennyvíztisztító teleppel, melyet a próbaüzemet követően november 11-én adtak át hivatalosan városunkban. A 650 millió forintos összköltséggel megvalósult beruházást dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára avatta fel.

Városunk szennyvíztisztító telepe 1985 óta üzemel jelenlegi helyén. A létesítéskor beindított technológia azonban az évek folyamán elhasználódott és korszerűtlenné vált, melynek következtében a telep tényleges szennyvíztisztító kapacitása a tervezett alá csökkent. Ünnepélyes pillanat: dr. Hajós Béla helyettes államtitkár és dr. Gyimesi Endre polgármesterUgyanakkor a nagy energiaigényből, valamint a karbantartási és javítási költségekből adódóan magas üzemeltetési költség jellemezte a szennyvíztisztítót. Így mindenképpen szükségessé vált a telep felújítása, korszerűsítése. A fejlesztést sürgette az is, hogy a Zala folyó, a tisztított szennyvíz befogadója, a Balaton vízgyűjtő vízfolyása, így a környezetvédelmi előírások értelmében az elvezetett víznek az I. vízminőségi kategóriára előírt szigorú határértéket kell kielégítenie. Ebből adódóan az 1997-ben kezdetét vett korszerűsítés a helyi szennyvíztisztítási, iszapkezelési és elhelyezési feladatok megoldásán túl a Balaton vízvédelmében is fontos előrelépést jelentett.
Az összesen 650 millió forintos beruházás három szakaszban valósult meg. A munkálatok költségeinek jelentős részétA korszerű szennyvíztisztító telep (Fotó: Mészáros T. László) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozta. Emellett a Központi Környezetvédelmi Alap jóvoltából vissza nem térítendő támogatásban részesült a beruházás, de hozzájárult a kivitelezéshez a Megyei Területfejlesztési Tanács, és 600 ezer ECU értékben Phare-támogatást is nyert a város a korszerűsítés elvégzéséhez.
A fejlesztés következtében a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen a korábbi kémiai tisztítást a szennyvíz biológiai tisztítása váltotta fel. Sor került emellett a gépészeti berendezések cseréjére, valamint az iszapvonal korszerűsítésére is. A beruházás eredményeképpen megnőtt a szennyvíztisztító telep kapacitása, melynek következtében a környező községek szennyvizei is bevezethetők a szennyvíztisztító telepre. Az új berendezések révén növekedett a telep üzembiztonsága, a kisebb karbantartási és kezelési igénynek, valamint a kisebb fajlagos energiafelhasználásnak köszönhetően pedig csökkent a szennyvíztisztítás fajlagos üzemeltetési költsége. Ugyanakkor a hatékonyabb szervesanyag- és tápanyag-eltávolítás eredményeként nagy biztonsággal teljesíthetők az I. kiemelt vízminőségi kategóriára előírt paraméterek. Így a Zalába, és azon keresztül a Balatonba folyó tisztított szennyvíz összetevői megfelelnek az Európai Unió elvárásainak.
F. M.

vissza az elejére


NEM KELL TÖBBET FIZETNIÜK

A városi közgyűlés az idén megemelte az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját: havonta négyzetméterenként ezer forintban állapította meg. A megemelt bérleti díjakat közölték az érintettekkel, s ezt követően több bérlő kérte a díjának mérséklését.

Az október 21-ei testületi ülésen öt kérelemmel foglalkoztak és arról döntöttek, hogy Sebestyén Gyula műköszörűs, Válics Ferencné műköszörűs, Huszár Zoltán órás, Szabó Gyula kefekötő, Kása József cipész esetében az emelést megelőző díjat fizessék tovább.
A bérleti díj csökkentésére javasolt műhelyek esetében figyelembe vették a következőket. A díj csökkentésénél előnyben részesüljön a nyugdíjas, időskorú olyan bérlő, aki egyedül dolgozik, személyi szolgáltatási tevékenységet - általában javítást - végez és az általa végzett tevékenység jövedelmezősége alacsony, a helyiség rossz műszaki állapotú. Figyelembe vették továbbá, hogy a bérleti díjak emelését egyes szolgáltatást végző kisiparosok csak úgy tudnák kigazdálkodni, ha szolgáltatásaik árszínvonalát jelentősen emelnék, ami viszont nem szolgálná a város polgárainak érdekeit. Kása József például rokkantnyugdíjas, Válics Ferencné 75 éves, többször esett át szemműtéten. A helyiségek ahol dolgoznak rossz műszaki állapotban vannak. Huszár Zoltán és Szabó Gyula is idős, nyugdíjas bérlők, Sebestyén Gyula műköszörűs pedig hiányszakmának számító szolgáltatást végez.

vissza az elejére


Testvérvárosi kapcsolat Zenicával

SZIGORÚ INTÉZKEDÉSEK VÁRHATÓK

A szokásos közgyűlés utáni sajtótájékoztató elején dr. Gyimesi Endre polgármester az elmúlt heti zenicai látogatásáról számolt be. Mint elmondta, a közel 145 ezer lakosú bosznia-hercegovinai tartományi székhellyel egy korábbi - 1998 szeptemberi - megállapodásnak megfelelően írták alá a testvérvárosi szerződést.

Az ünnepélyes aláírásra jövőre Zalaegerszegen is sor kerül, ekkor Zenica mutatkozik be az egerszegieknek, majd egy későbbi időpontban Zalaegerszeggel ismerkedhetnek meg a testvérváros lakói. A polgármester a háromnapos út benyomásairól annyit mondott, hogy bár Zenica megúszta a háborút, nagyon várják az ott élők a segítséget, hiszen a térségben háború utáni állapotok vannak: hidak, házak, falvak kerültek lebombázásra.
Ezt követően dr. Gyimesi Endre megemlékezett az egy évvel ezelőtt történt gázkitörésről, amikoris "négy napon keresztül küzdöttünk a kitörő gázzal, végül a katasztrófa elhárítása sikerrel járt". Az esemény hatására több biztonsági intézkedés is történt, kiépítésre került a riasztó- és a szirénarendszer és többcélú polgárvédelmi autó áll rendelkezésre.
A sajtótájékoztatón dr. Tóth László jegyző arról számolt be, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - az önkormányzat kérésére - megküldte állásfoglalását, amely a polgármesteri hivatal álláspontját erősítette meg. Tehát helytálló a rendeleti szabályozás, amely szerint nemcsak a beépítetlen területekre, hanem a beépítettekre is alapítható elővásárlási jog. Ezt a téma tárgyalásakor dr. Szigethy István képviselő vitatta és kérte, hogy a testület 30 napon belül térjen vissza a rendeletmódosításra. A jegyző jelezte: az aggály a minisztérium válaszával eloszlott, nincs miről tárgyalni.
A közgyűlési döntésekről illetve a zárt ülésen hozott határozatokkal kapcsolatban dr. Gyimesi Endre arról adott tájékoztatást, hogy a Városi Sportlétesítmény Gondnokság vezetésére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek, időközben egyikük visszalépett. A testület újabb öt évre a jelenlegi vezetőt, Fenyvesi Lászlót nevezte ki. Zárt ülésen határozott a közgyűlés a Zalaegerszegért díjak odaítéléséről is. Összesen 29 érvényes jelölés érkezett, ezek mérlegelése után döntöttek. Az idén - december 3-án - 10 magánszemély részesül az elismerésben, intézmény szervezet nincs közöttük.
(Akik a Zalaegerszegért díjat kapják: dr. Blázy Árpád gyógyszertárvezető, Bodrogi Csaba ZTE KK játékosa, Csiszár Mária tanár, Kolcsár Sándor unitárius lelkész, Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, Pintér Miklós tanár, dr. Szalczer Lajos osztályvezető szemész főorvos, Radics László gépészmérnök, dr. Zörényi István főorvos, dr. Zumbok Ferenc, a Zalaegerszegi Atlétikai Klub tiszteletbeli elnöke, a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési Koordinációs Titkárság vezetője.)
A napirendi pontokat elemezve a polgármester fontosnak tartotta, hogy a közgyűlés több koncepciót is tárgyalt legutóbbi ülésén. Így a felsőoktatási, a kulturális és az idegenforgalmi koncepciót, ez utóbbi például teljesen új, az ezelőtti önkormányzatok nem tárgyalták ilyen átfogóan a város idegenforgalmának kérdését. Ugyancsak kiemelte dr. Gyimesi Endre az önkormányzati lakásbérleményekben felhalmozódott nagy összegű lakbér- és közüzemi tartozásokat. "Figyelmeztetésként jelezzük, hogy komoly lépések várhatók, a notórius nem fizetők esetében. A kilakoltatásig is elmenő intézkedések várhatók, vizsgálva természetesen a szociális körülményeket"- fogalmazott a polgármester.
Lapunk érdeklődésére, miszerint segíti-e a város, hogy a Herszonban ellopott, Szabolcs Péter által készített Petőfi-szobor, melyet a művész újraöntött, visszakerüljön a helyére, a következő választ kaptuk:
- Herszon Zalaegerszeg legrégebbi testvérvárosa, a kapcsolatok felújítását 1996-ban kezdeményeztük, de Herszon vezetői nem jelentkeztek. Szeretnénk tovább ápolni a kialakult kapcsolatot, de úgy ítéljük meg, hogy sajnos az ukrajnai közigazgatásban lehetnek olyan változások, gondok, melyek alapján ez a kapcsolatfelvétel nem olyan gördülékeny. A Petőfi-szoborral kapcsolatban kaptam jelzést Szabolcs Pétertől, de hivatalosan a herszoniak nem jelezték e kérést. A testvérvárosi kapcsolatok felelevenítésének jó eszköze lehetne Zalaegerszeg hozzájárulása a Petőfi-szobor újraalkotásához. De ehhez hivatalos levél kellene Herszon város vezetésétől.

vissza az elejére


Egy kiállítás margójára

AKVARELLEK A LJUBLJANAI PARLAMENTBEN

Úti beszámoló Nemes László festőművész "Lendva-hegyi nosztalgia" című ljubljanai kiállításának megnyitójáról. November 10., reggel 7 óra: A zalaegerszegi polgármesteri hivatal előtti buszban álmosan tekingetünk egymásra. Ismerkedünk, régi barátokkal beszélgetünk. A Canterina Kamarakórus tagjai közé egy-két újságíró vegyül, szinte észrevétlenek maradunk a vidám társaság mellett.

A ljubljanai parlamentben az elmúlt héten a zalaegerszegi Nemes László akvarelljeiből nyílt kiállítás. A festőművész tárlatát Tone Hrovat, a szlovén parlament felső házának elnöke nyitotta meg. Az ünnepségen Szalai Annamária országgyűlési képviselő (felvételünkön) az Interparlamentáris Unió Szlovén-Magyar Tagozatának képviseletében szólt a Zala, Vas és Mura megye közti regionális kapcsolatról.

Reggel 8 óra: A bajánsenyei határátkelőn kisebb fennakadások vannak. A magyar határőrök néhány iratot hiányolnak, irány visszafelé. Egy kis töprengés, néhány telefon, majd újra a határátkelő. A hiányzó papírok faxon érkeznek, a társaság csupán "Jól kezdődik ez a nap!" felkiáltással kommentálja az esetet. (Mint később a rédicsi határnál kiderül, kicsit túlzásba vitték a munkájukat a kollégák.) A közel kétórás várakozás miatt kimarad a délutáni városnézés. Tone Hrovat (balra) és Nemes László
Délután 2 óra: Kisebb késéssel - és egy rövidke keringőzéssel - szerencsésen megérkezünk a Magyar Nagykövetségre. Itt Nesztor Zsuzsa nagykövet-helyettes fogad bennünket. A városnézést kárpótolva egy idegenvezető röviden bemutatja a szlovén fővárost. Mint megtudjuk, a közel kétmillió lakosú ország fővárosában, Ljubljanában kétszáznegyvenezren élnek. Az életszínvonal jónak mondható, a városban több mint harminc galéria van és mindegyik megél. Másfelől a magyar nagykövetség is mindent megtesz, hogy mélyítse a két ország kapcsolatát. A rövidke tájékoztatás és a vendéglátás után irány a szlovén parlament.
Délután 4 óra: A zalaegerszegi Nemes László festőművész tárlatát a szlovén parlament felső házának elnöke, Tone Hrovat nyitja meg. Köszöntőjében kitér arra, az államtanács a fennállása óta mindent megtesz azért, hogy elősegítse azokat a tevékenységeket - önkormányzati, gazdasági, szociális és kulturális -, amelyek létfontosságúak a Nemes László akvarelljeifiatal ország állampolgárai részére. Mint mondja, ez a kiállítás is ezek közé a tevékenységek közé tartozik, melyet az Államtanács, a Magyar Nagykövetség és a Lendvai Várgaléria közös szervezésében hoztak létre. Szalai Annamária országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió Szlovén-Magyar Tagozatának képviseletében szólt arról, hogy a Zala, Vas és Mura megye közti regionális együttműködés a későbbiekben kiterjedhet az ország többi részére, így a fővárossal és környékével is szívesen épít ki jó kapcsolatot megyénk. Gerics Ferenc, a Lendvai Galéria igazgatója barátként köszöntötte a zalai művészt, akit éppen a lendvai táj szépsége fogott meg és ösztönzött arra, hogy egy egész akvarell-ciklussal álljon a szlovén közönség elé. Végül Judita Krivec művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Nemes László festményeit.
Délután fél hat: Őszi István, Magyarország szlovéniai nagykövete kárpótolta a társaságot, így esti városnézésre invitált bennünket. Az egyórás program során a belvárossal ismerkedtünk s kaptunk egy kis ízelítőt a szlovén építészeti kultúrából. Mindent összevetve, jól éreztük magunkat, s reméljük, hogy régiónk hírét a közeljövőben mások is elvihetik távolabbi, még számunkra is ismeretlen tájakra.

Fotó és szöveg:
Mozsár Eszter

vissza az elejére