Akvarellek a ljubljanai parlamentben
Átadták a korszerűsített szennyvíztisztító telepet
Zalaegerszeg mellett a térség közel 70 települése gazdagodott azzal a korszerűsített szennyvíztisztító teleppel, melyet a próbaüzemet követően november 11-én adtak át hivatalosan városunkban. A 650 millió forintos összköltséggel megvalósult beruházást dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára avatta fel. |
Városunk szennyvíztisztító telepe 1985 óta üzemel jelenlegi helyén. A létesítéskor
beindított technológia azonban az évek folyamán elhasználódott és korszerűtlenné
vált, melynek következtében a telep tényleges szennyvíztisztító kapacitása a
tervezett alá csökkent. Ugyanakkor a nagy energiaigényből,
valamint a karbantartási és javítási költségekből adódóan magas üzemeltetési költség
jellemezte a szennyvíztisztítót. Így mindenképpen szükségessé vált a telep felújítása,
korszerűsítése. A fejlesztést sürgette az is, hogy a Zala folyó, a tisztított
szennyvíz befogadója, a Balaton vízgyűjtő vízfolyása, így a környezetvédelmi előírások
értelmében az elvezetett víznek az I. vízminőségi kategóriára előírt szigorú
határértéket kell kielégítenie. Ebből adódóan az 1997-ben kezdetét vett korszerűsítés
a helyi szennyvíztisztítási, iszapkezelési és elhelyezési feladatok megoldásán túl
a Balaton vízvédelmében is fontos előrelépést jelentett.
Az összesen 650 millió forintos beruházás három szakaszban valósult meg. A munkálatok
költségeinek jelentős részét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
finanszírozta. Emellett a Központi Környezetvédelmi Alap jóvoltából vissza nem térítendő
támogatásban részesült a beruházás, de hozzájárult a kivitelezéshez a Megyei Területfejlesztési
Tanács, és 600 ezer ECU értékben Phare-támogatást is nyert a város a korszerűsítés
elvégzéséhez.
A fejlesztés következtében a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen a korábbi kémiai
tisztítást a szennyvíz biológiai tisztítása váltotta fel. Sor került emellett a gépészeti
berendezések cseréjére, valamint az iszapvonal korszerűsítésére is. A beruházás
eredményeképpen megnőtt a szennyvíztisztító telep kapacitása, melynek következtében
a környező községek szennyvizei is bevezethetők a szennyvíztisztító telepre. Az új
berendezések révén növekedett a telep üzembiztonsága, a kisebb karbantartási és
kezelési igénynek, valamint a kisebb fajlagos energiafelhasználásnak köszönhetően
pedig csökkent a szennyvíztisztítás fajlagos üzemeltetési költsége. Ugyanakkor a
hatékonyabb szervesanyag- és tápanyag-eltávolítás eredményeként nagy biztonsággal
teljesíthetők az I. kiemelt vízminőségi kategóriára előírt paraméterek. Így a
Zalába, és azon keresztül a Balatonba folyó tisztított szennyvíz összetevői
megfelelnek az Európai Unió elvárásainak.
F. M.
A városi közgyűlés az idén megemelte az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját: havonta négyzetméterenként ezer forintban állapította meg. A megemelt bérleti díjakat közölték az érintettekkel, s ezt követően több bérlő kérte a díjának mérséklését. |
Az október 21-ei testületi ülésen öt kérelemmel foglalkoztak és arról döntöttek,
hogy Sebestyén Gyula műköszörűs, Válics Ferencné műköszörűs, Huszár Zoltán órás,
Szabó Gyula kefekötő, Kása József cipész esetében az emelést megelőző díjat
fizessék tovább.
A bérleti díj csökkentésére javasolt műhelyek esetében figyelembe vették a következőket.
A díj csökkentésénél előnyben részesüljön a nyugdíjas, időskorú olyan bérlő,
aki egyedül dolgozik, személyi szolgáltatási tevékenységet - általában javítást
- végez és az általa végzett tevékenység jövedelmezősége alacsony, a helyiség
rossz műszaki állapotú. Figyelembe vették továbbá, hogy a bérleti díjak emelését
egyes szolgáltatást végző kisiparosok csak úgy tudnák kigazdálkodni, ha szolgáltatásaik
árszínvonalát jelentősen emelnék, ami viszont nem szolgálná a város polgárainak
érdekeit. Kása József például rokkantnyugdíjas, Válics Ferencné 75 éves, többször
esett át szemműtéten. A helyiségek ahol dolgoznak rossz műszaki állapotban vannak.
Huszár Zoltán és Szabó Gyula is idős, nyugdíjas bérlők, Sebestyén Gyula műköszörűs
pedig hiányszakmának számító szolgáltatást végez.
Testvérvárosi kapcsolat Zenicával
A szokásos közgyűlés utáni sajtótájékoztató elején dr. Gyimesi Endre polgármester az elmúlt heti zenicai látogatásáról számolt be. Mint elmondta, a közel 145 ezer lakosú bosznia-hercegovinai tartományi székhellyel egy korábbi - 1998 szeptemberi - megállapodásnak megfelelően írták alá a testvérvárosi szerződést. |
Az ünnepélyes aláírásra jövőre Zalaegerszegen is sor kerül, ekkor Zenica
mutatkozik be az egerszegieknek, majd egy későbbi időpontban Zalaegerszeggel
ismerkedhetnek meg a testvérváros lakói. A polgármester a háromnapos út benyomásairól
annyit mondott, hogy bár Zenica megúszta a háborút, nagyon várják az ott élők a
segítséget, hiszen a térségben háború utáni állapotok vannak: hidak, házak,
falvak kerültek lebombázásra.
Ezt követően dr. Gyimesi Endre megemlékezett az egy évvel ezelőtt történt gázkitörésről,
amikoris "négy napon keresztül küzdöttünk a kitörő gázzal, végül a katasztrófa
elhárítása sikerrel járt". Az esemény hatására több biztonsági intézkedés is
történt, kiépítésre került a riasztó- és a szirénarendszer és többcélú polgárvédelmi
autó áll rendelkezésre.
A sajtótájékoztatón dr. Tóth László jegyző arról számolt be, hogy a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium - az önkormányzat kérésére - megküldte állásfoglalását,
amely a polgármesteri hivatal álláspontját erősítette meg. Tehát helytálló a
rendeleti szabályozás, amely szerint nemcsak a beépítetlen területekre, hanem a beépítettekre
is alapítható elővásárlási jog. Ezt a téma tárgyalásakor dr. Szigethy István képviselő
vitatta és kérte, hogy a testület 30 napon belül térjen vissza a rendeletmódosításra.
A jegyző jelezte: az aggály a minisztérium válaszával eloszlott, nincs miről tárgyalni.
A közgyűlési döntésekről illetve a zárt ülésen hozott határozatokkal
kapcsolatban dr. Gyimesi Endre arról adott tájékoztatást, hogy a Városi Sportlétesítmény
Gondnokság vezetésére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek, időközben egyikük
visszalépett. A testület újabb öt évre a jelenlegi vezetőt, Fenyvesi Lászlót
nevezte ki. Zárt ülésen határozott a közgyűlés a Zalaegerszegért díjak odaítéléséről
is. Összesen 29 érvényes jelölés érkezett, ezek mérlegelése után döntöttek. Az
idén - december 3-án - 10 magánszemély részesül az elismerésben, intézmény
szervezet nincs közöttük.
(Akik a Zalaegerszegért díjat kapják: dr. Blázy Árpád gyógyszertárvezető, Bodrogi
Csaba ZTE KK játékosa, Csiszár Mária tanár, Kolcsár Sándor unitárius lelkész,
Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, Pintér Miklós tanár, dr.
Szalczer Lajos osztályvezető szemész főorvos, Radics László gépészmérnök, dr. Zörényi
István főorvos, dr. Zumbok Ferenc, a Zalaegerszegi Atlétikai Klub tiszteletbeli elnöke,
a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési Koordinációs Titkárság vezetője.)
A napirendi pontokat elemezve a polgármester fontosnak tartotta, hogy a közgyűlés több
koncepciót is tárgyalt legutóbbi ülésén. Így a felsőoktatási, a kulturális és
az idegenforgalmi koncepciót, ez utóbbi például teljesen új, az ezelőtti önkormányzatok
nem tárgyalták ilyen átfogóan a város idegenforgalmának kérdését. Ugyancsak
kiemelte dr. Gyimesi Endre az önkormányzati lakásbérleményekben felhalmozódott nagy
összegű lakbér- és közüzemi tartozásokat. "Figyelmeztetésként jelezzük, hogy
komoly lépések várhatók, a notórius nem fizetők esetében. A kilakoltatásig is
elmenő intézkedések várhatók, vizsgálva természetesen a szociális körülményeket"-
fogalmazott a polgármester.
Lapunk érdeklődésére, miszerint segíti-e a város, hogy a Herszonban ellopott,
Szabolcs Péter által készített Petőfi-szobor, melyet a művész újraöntött,
visszakerüljön a helyére, a következő választ kaptuk:
- Herszon Zalaegerszeg legrégebbi testvérvárosa, a kapcsolatok felújítását
1996-ban kezdeményeztük, de Herszon vezetői nem jelentkeztek. Szeretnénk tovább ápolni
a kialakult kapcsolatot, de úgy ítéljük meg, hogy sajnos az ukrajnai közigazgatásban
lehetnek olyan változások, gondok, melyek alapján ez a kapcsolatfelvétel nem olyan gördülékeny.
A Petőfi-szoborral kapcsolatban kaptam jelzést Szabolcs Pétertől, de hivatalosan a
herszoniak nem jelezték e kérést. A testvérvárosi kapcsolatok felelevenítésének jó
eszköze lehetne Zalaegerszeg hozzájárulása a Petőfi-szobor újraalkotásához. De
ehhez hivatalos levél kellene Herszon város vezetésétől.
Egy kiállítás margójára
AKVARELLEK A LJUBLJANAI PARLAMENTBEN
Úti beszámoló Nemes László festőművész "Lendva-hegyi nosztalgia" című ljubljanai kiállításának megnyitójáról. November 10., reggel 7 óra: A zalaegerszegi polgármesteri hivatal előtti buszban álmosan tekingetünk egymásra. Ismerkedünk, régi barátokkal beszélgetünk. A Canterina Kamarakórus tagjai közé egy-két újságíró vegyül, szinte észrevétlenek maradunk a vidám társaság mellett. |
A ljubljanai parlamentben az elmúlt héten a zalaegerszegi Nemes László akvarelljeiből nyílt kiállítás. A festőművész tárlatát Tone Hrovat, a szlovén parlament felső házának elnöke nyitotta meg. Az ünnepségen Szalai Annamária országgyűlési képviselő (felvételünkön) az Interparlamentáris Unió Szlovén-Magyar Tagozatának képviseletében szólt a Zala, Vas és Mura megye közti regionális kapcsolatról. |
Reggel 8 óra: A bajánsenyei határátkelőn kisebb fennakadások
vannak. A magyar határőrök néhány iratot hiányolnak, irány visszafelé. Egy kis
töprengés, néhány telefon, majd újra a határátkelő. A hiányzó papírok faxon
érkeznek, a társaság csupán "Jól kezdődik ez a nap!" felkiáltással
kommentálja az esetet. (Mint később a rédicsi határnál kiderül, kicsit túlzásba
vitték a munkájukat a kollégák.) A közel kétórás várakozás miatt kimarad a
délutáni városnézés.
Délután 2 óra: Kisebb késéssel - és egy rövidke keringőzéssel -
szerencsésen megérkezünk a Magyar Nagykövetségre. Itt Nesztor Zsuzsa
nagykövet-helyettes fogad bennünket. A városnézést kárpótolva egy idegenvezető
röviden bemutatja a szlovén fővárost. Mint megtudjuk, a közel kétmillió lakosú
ország fővárosában, Ljubljanában kétszáznegyvenezren élnek. Az életszínvonal
jónak mondható, a városban több mint harminc galéria van és mindegyik megél.
Másfelől a magyar nagykövetség is mindent megtesz, hogy mélyítse a két ország
kapcsolatát. A rövidke tájékoztatás és a vendéglátás után irány a szlovén
parlament.
Délután 4 óra: A zalaegerszegi Nemes László festőművész
tárlatát a szlovén parlament felső házának elnöke, Tone Hrovat nyitja meg.
Köszöntőjében kitér arra, az államtanács a fennállása óta mindent megtesz
azért, hogy elősegítse azokat a tevékenységeket - önkormányzati, gazdasági,
szociális és kulturális -, amelyek létfontosságúak a fiatal
ország állampolgárai részére. Mint mondja, ez a kiállítás is ezek közé a
tevékenységek közé tartozik, melyet az Államtanács, a Magyar Nagykövetség és a
Lendvai Várgaléria közös szervezésében hoztak létre. Szalai Annamária
országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió Szlovén-Magyar Tagozatának
képviseletében szólt arról, hogy a Zala, Vas és Mura megye közti regionális
együttműködés a későbbiekben kiterjedhet az ország többi részére, így a
fővárossal és környékével is szívesen épít ki jó kapcsolatot megyénk. Gerics
Ferenc, a Lendvai Galéria igazgatója barátként köszöntötte a zalai művészt, akit
éppen a lendvai táj szépsége fogott meg és ösztönzött arra, hogy egy egész
akvarell-ciklussal álljon a szlovén közönség elé. Végül Judita Krivec
művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Nemes László
festményeit.
Délután fél hat: Őszi István, Magyarország szlovéniai nagykövete
kárpótolta a társaságot, így esti városnézésre invitált bennünket. Az egyórás
program során a belvárossal ismerkedtünk s kaptunk egy kis ízelítőt a szlovén
építészeti kultúrából. Mindent összevetve, jól éreztük magunkat, s reméljük,
hogy régiónk hírét a közeljövőben mások is elvihetik távolabbi, még számunkra
is ismeretlen tájakra.
Fotó és szöveg:
Mozsár Eszter