Szem előtt a tartósan munkanélküliek

Nem lesz türelmi zóna

Nyugdíjastalálkozó

Ezredvégi beszélgetések


A munkaügyi és a szociális intézmények együttműködéséről

SZEM ELŐTT A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLIEK

Következetes munkavégzésbe kezdett a Zala Megyei Munkaügyi Központ ez év tavaszán, mely arra irányult, hogy korábbi, a szociális szféra intézményrendszerével kialakított ad hoc jellegű kapcsolatát rendszerezett, közös munkavégzéssé alakítsa át. Az eltelt időszakban végzett munka eredményeiről, valamint a további lépésekről "Új lehetőségek a szociális gondoskodásban - együttműködés a munkaügyi és a szociális intézmények között" című konferencia keretében tanácskoztak a szakemberek.

A szociális intézményekkel való együttműködés legfőbb célja, segítséget nyújtani azon tartósan munka nélkül lévő embereknek, akik kikerülve a munka világából, igen nehezen tudnak csak újból állást találni önmaguk számára - tájékoztatott bevezetőjében Borsos József, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, majd így fogalmazott:
- A tartósan munkanélküliek segítség nélkül véglegesen munka nélkül maradnak, majd idővel a gazdasági fejlődés gátjává is válhatnak. Megyénkben is óriási a kereslet a munkaerő iránt, ám egyre kevesebb olyan ember van a munkaerőpiacon, aki megfelel az elvárásoknak. A tartósan munkanélküliek annyira elszoktak már a munkától, illetve olyan szociális, mentális, testi és lelki problémáik vannak, melyek nehezítik számukra a rendszeres munkavállalást.   
A megye szociális intézményeivel való együttműködésnek köszönhetően sikerült már olyan programokat beindítania a Zala Megyei Munkaügyi Központnak, melyek segítik a tartósan munkanélkülieket a munka világába való visszakerülésben. A konferencia keretében többek között a Családsegítő Szolgálat, a Megyei Gyámhivatal, a Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete, valamint a Magyar Vöröskereszt munkatársa is beszámolt a munkaügyi szervezettel az eddigiek során kialakult kapcsolatáról, de szóba kerültek a további közös teendők is.   
Előadónak érkezett a konferenciára dr. Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki a kormány e területet érintő törvénymódosító javaslatának velejáróiról tájékoztatta a megjelenteket. Mint elmondta, a változtatás értelmében jövő évtől - foglalkoztatási és különböző együttműködési programok szervezése révén - az önkormányzatok feladata lenne a tartós munkanélküliekről való gondoskodás.
- A benyújtott törvény alapján együttműködési megállapodásokat köthetnek majd az önkormányzatok a munkaügyi központokkal, tehát mód lesz arra, hogy a tartós munkanélküliek továbbra is részt vegyenek a munkaügyi központok által szervezett álláskeresési tréningeken, és egyéb képzési, vagy közhasznú foglalkoztatási programokban - részletezte a törvényjavaslat tartalmát az államtitkár. - Mindezek mellett módjuk lesz munkaügyi szervezeteinknek szerződést kötni civil szervezetekkel, vagy akár vállalkozásokkal is abból a célból, hogy azok különböző munkaerő-piaci szolgáltatásokat - például pályaválasztási vagy pályaorientációs tanácsadást - tartsanak a munkanélküliek számára.
F. M.

vissza az elejére


Egerszegen kevés a prostituált

NEM LESZ TÜRELMI ZÓNA

Szeptember 1-jén lépett hatályba a parlament által elfogadott "a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról" szóló rendelet. Ez a törvény foglalkozik a prostitúció visszaszorításával, melynek érdekében védett övezeteket jelöl ki, ahol tilos a prostituáltak nyilvános közterületi megjelenése és felkínálkozása. Védett övezetnek számítanak lakott területen a főútvonalak, illetve azok 50 méteres körzete; de tiltott a prostituáltak megjelenése a közoktatási és egészségügyi intézmények, valamint a gyermekjóléti, szociális, illetve egyházi fenntartású intézmények 500 méteres körzetében.

A rendelet az önkormányzatoknak is lehetőséget ad a prostitúció elleni küzdelemben. Az ötvenezer lakos feletti településeken kötelezően előírja a törvény a prostitúció legális gyakorlására szolgáló türelmi zóna kijelölését abban az esetben, ha tömegesen jelentkezik a prostitúció az adott helyen. Városunk jegyzőjénél arról érdeklődtünk, szükség van-e Zalaegerszegen türelmi zóna meghatározására?
- A törvény magába foglalja, mely területeken tilos a prostituáltak megjelenése, ugyanakkor az önkormányzatoknak is megadja a lehetőséget, hogy ezen védett övezeteken kívül meghatározzanak további olyan helyeket, melyeken azok saját belátásuk szerint nem engedélyezik a prostituáltak nyilvános felkínálkozását. Amennyiben létrehoz türelmi zónát az önkormányzat, az adott településen csak és kizárólag a meghatározott helyen, azaz a türelmi zónában engedélyezett a prostituáltak megjelenése. Máshol, hiába esik az esetleg kívül a védett övezeten, tilos a prostitúció gyakorlása. A türelmi zóna lehetősége által tehát bővíthetik az egyes önkormányzatok a törvényben meghatározott védett övezetek nagyságát - tájékoztatott dr. Tóth László.
A rendelet értelmében ilyen türelmi zónák kialakítása azon önkormányzatokra nézve kötelező, amely településeken meghaladja a lakosok száma az 50 ezret, és a prostitúció tömegesen jelentkezik. A tömeges megjelenés értelmezésére azonban nem ad pontos meghatározást a törvény. Azaz mérlegelés tárgya, az önkormányzat képviselő-testülete dönti el, hogy adott esetben tömegesnek tekinthető-e a prostituáltak megjelenése, vagy sem. Zalaegerszegen két főútvonal mentén, a Batthyány utcában, illetve az Andráshidára kivezető út mentén voltak korábban megtalálhatóak a prostituáltak. Nem nagy számban, helyenként két-három személy. A törvény hatályba lépését követően azonban úgy tűnik, ők is eltűntek. A rendőrséggel konzultálva arra az elhatározásra jutottunk, hogy városunkban nem áll fenn a prostituáltak tömeges megjelenése, így jelen pillanatban nem indokolt a türelmi zóna kijelölése.
A rendelet előírása szerint, a hatályba lépést követő hat hónapon belül kötelező az érintett településeken létrehozni ezen türelmi zónákat. Amennyiben pedig csak a későbbiek során jelentkezik a tömeges prostitúció, a megjelenéstől számított kilencven napon belül szükséges megtenniük a lépéseket az önkormányzatoknak.
- A közelmúltban tartották szokásos ülésüket a megyei jogú városok jegyzői, ahol többek között az is szóba került, mely település hogyan oldja meg a törvényben előírt türelmi zóna teljesítését. Mint kiderült, a megyei jogú városok közül csupán öt - Pécs, Debrecen, Szeged, Győr és Nyíregyháza - tartja magára nézve kötelezőnek türelmi zóna meghatározását - mondja a jegyző.
Szeptember 1-jétől egyébként a rendőrség javaslatára módjában áll a település jegyzőjének bezáratni azon helyeket, melyek működése összefüggésbe hozható egyes bűncselekményfajtákkal, mint például az emberrablás, a zsarolás, a csalás, vagy a kábítószerrel való visszaélés.
- frau -

vissza az elejére


NYUGDÍJASTALÁLKOZÓ

Múlt pénteken az Arany Bárány télikertjében látta vendégül nyugdíjasait a Zalaiparker Rt. Az immár hagyományos találkozót - melyen több mint kétszázan vettek részt, s a zalaegerszegi nyugdíjasok mellett ott voltak a nagykanizsaiak és keszthelyiek is - a Zalaiparker Munkavállalói Önsegélyező Alapítvány szervezte. A rövid műsorral, ebéddel egybekötött találkozón Vinczéné Szabó Ágnes, az alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Barta András vezérigazgató adott tájékoztatást a társaság helyzetéről, jövőbeli kilátásairól.

vissza az elejére


EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK


Márton András (középen) a színház feladatairól szól.
(Fotó: Zavilla András)

Az MDNP zalaegerszegi szervezete "Ezredvégi beszélgetések" sorozatának vendége az elmúlt héten Márton András színész-rendező volt, aki politikusi szerepet is vállalt. 1991-95 között a Los Angeles-i Magyar Konzulátus vezetője volt, két héttel ezelőtt pedig Pécsett indult időközi önkormányzati választásokon, ahol, mint fogalmazott, "nagyot győzött". (A polgári oldal képviselőjelöltjeként a szavazatok 65 százalékát szerezte meg.)
A Kosztolányi Kávéházban tartott találkozón, ahová a Hevesi Sándor Színház igazgatója is elkísérte, Márton András a színház és demokrácia, a színház és a fennálló politikai és gazdasági hatalom kérdésköréről szólt. Mit is jelent egy nemzet számára a színház, és egy színház számára a nemzet? Mit jelent fővárosi művésznek lenni, és miért jó vidéki városban játszani és rendezni? Mit vár a közönség, mire kapja fel a fejét? Sok-sok kérdés, amire a jelenleg Zalaegerszegen rendező művész próbált választ adni.

vissza az elejére