Rendszerváltók a baloldalon

Nők a közéletben

Sajtótájékoztatók

Emlékezés a 89-es reformkörökre

RENDSZERVÁLTÓK A BALOLDALON

Ha már egyáltalán meg kell állapodni az ellenzékkel, az uralkodó párt kapjon garanciákat (kvótákat) bizonyos képviseleti arányra. Ahogy tavasz végén ez a "lengyel megoldás" ellehetetlenült, taktikát változtattak. Legyen szabad választás, de a hatalom diktálta keretben, és minél előbb, mielőtt a társadalom többsége ráébredne a régi rend közeli összeomlására. Hátha az emberek rutinból, óvatosságból még az MSZMP-re szavaznak és nem az ismeretlen új pártokra - ez volt a remény. El is készült egy előrehozott választás forgatókönyve. A reformkörösök éppen ez ellen akartak rendkívüli, előrehozott pártkongresszust. Irtóztak attól, hogy még a választások után is - szégyenszemre - egy omladozó állampárt-tákolmány tagjai legyenek". E visszaemlékezés a közelmúltban megjelent Rendszerváltók a baloldalon című tanulmánykötetben olvasható. A reformkörök (és reformerek) 1988-1989-es eseményeit, dokumentumait bemutató kötetet az egyik szerkesztő, Géczi József szocialista országgyűlési képviselő (egykori reformkörös) mutatta be a helyi Szociáldemokrata Műhely múlt heti rendezvényén. Mint hangsúlyozta: a reformkörök nélkül más lett volna a rendszerváltozás és az MSZP sem jött volna létre ebben a formájában. Mert az igaz, hogy a reformkörök legalább 15 féle áramlatból álltak, gyakran személyekhez kötötten jöttek létre, de közös volt bennük az elhatározás, hogy az állampártot szét kell verni. Persze rengeteg dilemma is felmerült, mondta Géczi József. Voltak, akik radikálisabb megoldásokat szerettek volna. Például a reformkörök azonnali kiválását. De! Ha kimondom, hogy megszűnt az MSZMP, kié a kormány, kié a hadsereg, az infrastruktúra, ki például a hadsereg főparancsnoka? A kérdéseket hosszan lehetne sorolni...
Géczi szerint 1988 elején benne volt a levegőben, hogy nagy dolgok készülődnek. Már akkor gondoltak arra, hogy ezt valakiknek majd meg kell írni. Szorgalmasan gyűjtötték a dokumentumokat, ebből állt össze a közelmúltban megjelent kötet.
A Szociáldemokrata Műhely vendége nemcsak 1989-ről "mesélt", hanem az 1990-94 közötti időszakról, a párt győzelméről, "amiben benne volt egy kis kádári nosztalgia", szólt Hornról, aki "taktikai zseni volt 1997 őszéig, utána befalazta magát" - mondta. "1995-ben feljött Torgyán és pártja, mi pedig megijedtünk, '97 végén pedig hátradőltünk és azt mondtuk, úgyis megnyerjük a választásokat. Nem így történt."Géczi József szerint versenyképes és egységes európai típusú baloldalra van szükség Magyarországon.
- vzs -

vissza az elejére

Eredményesebb közszereplést

NŐK A KÖZÉLETBEN

A teskándi általános iskolában közel harminc zalai nő gyűlt össze, hogy megvitassa a nők szerepét és lehetőségeit a vidékfejlesztésben, az életminőség javításában. A szeminárium elején Dögei Ilona szociológus, az Ombudsnő Program Alapítvány titkára a nyugati önkéntes szervezetek legfontosabb szerepeit emelte ki. Az EU-országokban lényeges az információ hordozása a civil szervezetektől a döntéshozókig, az érdekek érvényesítése, a különféle szervezetek közti egyeztetés. Dögei Ilona felhívta a figyelmet arra, ha komolyan gondoljuk az integrációt, akkor a hazai szervezeteknek komoly lépéseket kell tenni például a felnőttek alacsony iskolázottsága ellen. Ebben vállalhatnának nagyobb szerepet a női civil csoportosulások. Egyrészt az iskolázatlan, szakképzetlen nők számára kellene helyi, települési továbbképző programokat szervezni, hiszen a beutazás nagyon sokszor gondot jelent. Másrészt fel kell venni a küzdelmet a szegénység ellen, rá kell venni a nőket, hogy tanuljanak.
Nadrainé Lippai Mária, a Zalai Nők Egyesületének elnöke a női közéleti szerepvállalásról tartott vitaindítót. Szerinte nem elég, ha a közéletben, a politikában és a gazdasági élet egyes területein szerepelnek a nők, vállalnak vezető beosztást. Nagyon fontosnak ítélte a közrészvételt Sokan dolgoznak a civil szférában, viszont nagyon kevés olyan szervezet van, ami nem szociális szolgáltatásokat nyújt, hanem kifejezetten a nők érdekeit hangsúlyozza. A két tábor összefogására volna szükség, és arra, hogy a nőket rávegyék a közéleti szereplésre. A vita végére többféle ajánlás is született. A jelenlévők többek között arra vállalkoztak, hogy megpróbálják a műveltség növelését, közéleti és társadalomismereti tréningeket, előadássorozatokat, közösségfejlesztő képzéseket tartanak, jogsegélyszolgálatot hoznának létre. A közeljövőben "Beszéljük meg" címmel előadás-sorozatot szeretnének indítani, melynek során a közös párbeszéd és információcsere reményében többek között a Nagycsaládosok Egyesületével, a szakszervezetekkel, a munkaügyi központtal, a családsegítő központtal vennék fel a kapcsolatot. Abban mindenki egyetértett, hogy a nőknek hangsúlyosabban és eredményesebben kell részt venniük a közéletben.

vissza az elejére

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

Mind az elnökség, mind a tagság elégedett az MDF helyi szervezetének idei teljesítményével, ami leginkább a városi, illetve megyei önkormányzati képviselők munkáján keresztül realizálódott - derült ki Baján Antal elnök szavaiból a párt múlt héten pénteken Zalaegerszegen megtartott sajtótájékoztatóján. Baján Antal beszámolt a szintén múlt héten megtartott elnökségi ülésükön, illetve közgyűlésükön történtekről, amelyen a résztvevők többek között meghallgathatták dr. Koczka Csaba parlamenti képviselő tájékoztatóját az Országgyűlésben folyó munkáról. Az elnök szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban inkább az önkormányzati munkára összpontosítottak, a jövőben többet kívánnak foglalkozni belső ügyeikkel.
A sajtótájékoztatón - melyen jelen volt még Kauzli József alelnök és Széphalmi Miklós, a megyei közgyűlés polgári frakciójának helyettes vezetője - elhangzott az is, hogy az országos választmány döntése értelmében az összefogás érdekében Zalaegerszegen is felvették a kapcsolatot azokkal a parlamenten kívüli politikai erőkkel - így az MDNP, illetve a kereszténydemokraták meghatározó személyiségeivel -, amelyek keresztény-konzervatív értékrendszert vallanak, s hasonlóan az ország többi részéhez, Zalában is közös rendezvénysorozat megszervezését tervezik. Ennek jegyében december 11-én, az MDF születésnapján várják azokat is, akik ha jelenleg nem is, de korábban a párt tagjai voltak, illetve mindenkit, aki az összefogás mellett van.
Végezetül Kauzli József alelnök annak a meggyőződésüknek adott hangot, hogy jó esélyt látnak a konzervatív-keresztény együttműködésre, amely nem valaki ellen, hanem valamiért van, a jelenlegi koalíció további erősítését célozza.

A közgyűlés szocialista frakciójának legutóbbi sajtótájékoztatóján Kiss Ferenc sérelmezte, hogy a már kialakult rend, miszerint a közgyűlés bizottságainak elnökei egyeztetik a napirendeket, felborulni látszik. Mint mondta, az elmúlt időszakban valamilyen oknál fogva a konszenzusos egyeztetések elmaradnak. Valamikor a polgármester is igényelte ezeket, de a szocialisták úgy látják, vannak olyan kérdések, amelyekben már nem kell a konszenzusra törekedni. Politikai döntésre hivatkozva kialakul a többségi akarat. "Mi mindig hangsúlyozzuk, hogy rossz, ha az országos viszonyokat letükrözzük Zalaegerszegre. Akkor tudunk felelősséget vállalni, ha a döntés-előkészítésben érdemben partnernek tekintenek bennünket". Kiss Ferenc konkrét példát mondott: "A legutóbbi közgyűlésen alapítványok támogatásáról szóló előterjesztést tárgyalt a közgyűlés. Az ülés előtt kiosztásra került egy másik előterjesztés ugyanabban a témában. Amikor megkérdeztük, hogy akkor most melyikről szavazunk, még az előterjesztő is zavarban volt. Egy szobor elhelyezéséről volt szó és mi is támogattuk, hogy az alapítvány kapja meg az elkészítésére a pénzt. De hogy ezt az emlékművet a Kosztolányi utcában kell-e felállítani, arról szakembereknek kellene dönteni, például a műszaki bizottságnak, de ezt a kérdést nem tárgyalták. Ennek ellenére a többség elfogadta a közgyűlés előtt kiosztott előterjesztést." Kiss Ferenc megjegyezte: a látszatra és a formaságokra is kellene adni, és visszatérni a konszenzusos közgyűlési munkára, a párbeszédre.
Horváth László a kulturális koncepcióról mondta el véleményét. Mint fogalmazott, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a benne foglaltak megvalósuljanak. A koncepció megfelelően minősítette és vette számba azokat a történéseket és törekvéseket, amelyek az elmúlt esztendőkben megvalósultak. Kiemelte: a város intézményei megfelelő szakembergárdával tesznek a mindennapokban a kultúra értékeinek közvetítéséért, a hagyományok ápolásáért. Mint mondta, nem csak az intézményesített formák azok, melyek egy város kulturális lehetőségeit jelentik, jelentős szerepet töltenek be a civil szervezetek is, melyek most a koncepcióban nagyobb szerepet kaptak. Azt viszont hiányolják, hogy a koncepció a prioritásokat nem fogalmazza meg. Az anyagi erőforrások nagyon fontosak, nem lehet egyszerre megvalósítani az elképzeléseket.
Herbert Ferenc is hiányolja a politikai egyeztetéseket, mint mondta, egyes kérdésekben ezek nélkülözhetetlenek. Ezt követően, mint fogalmazott egy "sajátos megoldásról" szeretne beszámolni. Írásban nyújtott be interpellációt és a közgyűlésen úgy hangzott el a válasz, hogy az interpellációját nem ismerték a képviselők. Szerinte "technikai trükkről" volt szó.

Ülést tartott a közelmúltban a Munkáspárt Zala Megyei Koordinációs Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Vajnai Attila, a párt alelnöke is, aki a gyűlés előtt a jövő évi költségvetés kapcsán ismertette a Munkáspárt álláspontját. A párt szerint nő az adóteher, és jövőre is a közép- és szegény rétegek fizetnek be sokat a költségvetésbe. A párt sérelmezi, hogy a nyugdíjak mindössze 8 százalékkal nőnek. A közalkalmazotti szférában lesz olyan terület, ahol nem emelkednek a bérek. Az alelnök szerint a jövedelmek újraelosztása folyik, amelynek során egyértelműen a vagyonosabb rétegek járnak jól. A kormány rengeteget költ bürokráciára, jelentősen emelni kívánja a Miniszterelnöki Hivatal költségvetését. Vajnai szerint a NATO is benyújtotta a számlát, ezért kell jelentősen emelni a Honvédelmi Minisztérium költségvetését is. A Munkáspárt valódi adóreformot sürget, amely azzal járna, hogy csökkennének az adókulcsok. Ezáltal a belső fogyasztás nőne, ami jótékonyan hatna a közép- és kisvállalkozásokra is. Befejezésül a Munkáspárt alelnöke bírálta Orbán Viktor atomfegyverekkel kapcsolatos kijelentését.

vissza az elejére