Együttérző segítséget várnak a családok

Megtekinthető a hatástanulmány

Vakmerőség, vagy technika?

A képviselő szóvá tette

Idegenforgalom, lakásépítés, környezetvédelem...

A zalaegerszegi gyámhivatal két éve

EGYÜTTÉRZŐ SEGÍTSÉGET VÁRNAK A CSALÁDOK

- Az első hónapokban kilenc fővel indultunk, majd fokozatosan tizenegyre emelkedett a hivatal létszáma és jelenleg is ennyien vagyunk.
Illetékességi területünk Zalaegerszeg városon kívül további 79 településre terjed ki, Zala megyét tekintve a mi körzetünk a legnagyobb lakosságszámú, meghaladja a 106.000 főt.
1997 novemberében először is meg kellett ismertetnünk a lakossággal a gyermekvédelmi és a gyámhatósági ügyintézés intézményrendszerének átalakulását, új szervezeti felépítését. Ehhez mind az országos, mind a helyi sajtó nagyon jó partner volt: a televízió és az újságok is segítettek a közvéleménnyel megismertetni létünket és feladatkörünket.
Indulásként a települési jegyzőktől kellett átvennünk a folyamatban lévő gyámügyeket, ez azonnal mintegy ezer ügyet jelentett. Ezt mind-mind aprólékosan át kellett tanulmányoznunk ahhoz, hogy érdemben folytatni tudjuk a már megkezdett ügyintézést.
Nagyon gyorsan ismertté váltunk ügyfeleink körében, ezt mutatja a fokozatosan emelkedő ügyfél- és ügyiratforgalmunk is.
- Új jogszabályok alapján kezdte működését ez a hivatal. Milyen változásokat jelentett ez az ügyfelek és az ügyintézés szempontjából?
- A törvényhozók egyik célja az volt, hogy a családok segélyezésével, a veszélyeztetettség megelőzésével és a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőket a helyi önkormányzatok és a jegyzők végezzék, a hatósági jellegű, speciálisabb szaktudást igénylő ügyeket pedig a körzeti feladatokat ellátó gyámhivatalok intézzék. Ez nagy kihívást jelent számunkra, hiszen ennek alapján magas színvonalú munkát várnak el tőlünk ügyfeleink.
A körzetünkhöz tartozó települések lakóinak sajnos ez annyiban hátrányt jelent, hogy Zalaegerszegre kell utazniuk ilyen jellegű ügyeik intézéséhez. Természetesen kérelmeiket írásban is benyújthatják és nekünk is lehetőségünk van arra, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső polgármesteri hivatal helyiségében hallgassuk meg őket. Gyakran élünk is ezzel a lehetőséggel, mert sokszor az útiköltség előteremtése is gondot okoz néhány családban.
- Tud-e valamilyen anyagi támogatást is nyújtani a gyámhivatal az arra rászoruló családoknak, gyermekeknek?
- A családtámogatási rendszer részeként a helyi önkormányzatok nyújtanak rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a családoknak.
A gyámhivatal kétféle, az állam által nyújtott pénzbeni ellátást állapít meg és folyósít: a gyermektartásdíj megelőlegezését és az otthonteremtési támogatást. A gyermektartásdíj megelőlegezéséről részletesen most nem beszélek, mert e lapban már többször is ismertettük a vele kapcsolatos tudnivalókat.
Az otthonteremtési támogatást az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőttek vehetik igénybe, azzal a céllal, hogy lakáshoz jutásukat, tartós lakhatásuk megoldását elősegítse. Mértékét az állami gondoskodásban elöltött időtől és a fiatal vagyonától függően állapíthatjuk meg, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez 700.000 Ft körüli összeg.
- Vannak-e kampányjellegű, vagy csak az év egy-egy adott időszakára jellemző ügyek?
- Az új gyermekvédelmi törvény feladatul adta, hogy két éven belül, azaz 1999. november 1-ig vizsgáljuk felül az állami gondoskodás alatt álló gyermekek további ellátásának indokoltságát. Sok munkánkba került, de azt hiszem megérte, mert a felülvizsgálat eredménye 14 gyermek esetében az lett, hogy vagy visszahelyeztük őket a családjukba, vagy örökbefogadás útján kerültek családba. Az új jogszabályok új nyilvántartásokat is bevezettek, ezek elkészítése is az elmúlt időszak nagy kihívása volt.
Minden év elején számottevő feladat a gyámok és a gondnokok által benyújtott éves számadások megvizsgálása.
Tapasztalataink szerint különösen a nyári és téli tanítási szünetek körüli időszakban nő meg az elvált szülők és gyermekek közötti kapcsolattartási (korábbi szóhasználattal: láthatási) ügyek száma.
A lakosság jelentős része előtt még ma sem ismeretes igazán, hogy a gyámhatóságok a szűken értelmezett gyermekvédelmen túl milyen feladatokat látnak el:
Például 1860 gyermek és 440 gondnokolt vagyoni érdekeit védelmezzük, ennek keretében több mint 173.893.000 Ft gyámhatósági betétben elhelyezett pénz kezelését kísérjük figyelemmel.
- Mit tart az elmúlt két esztendő legfontosabb történéseinek a gyermekvédelmi és gyámügyi munka szempontjából?
- Elsőként említeném a gyermekjóléti szolgálatokat, melyeket a helyi önkormányzatoknak kellett létrehozniuk. Feladatuk a gyermekek helyzetének és szükségleteinek felderítése, segítése a problémák megoldásában. Mára már nagyon jó kapcsolatunk alakult ki ezekkel az alapellátást nyújtó szolgálatokkal, tevékenységük nagymértékben segíti munkánkat.
Fontosnak tartom megemlíteni a korábbi védő-óvó intézkedések helyett életbelépő védelembe vételt is. Ezzel a helyi jegyző tartós ellenőrzés alá vonhatja a veszélyeztetett gyermek családját, magatartási szabályokat állapíthat meg részükre és segítségül, ellenőrzésül a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki melléjük.
Jelentős az a szándék is, ami a családjából kiemelt gyermek tartós és megfelelő környezetének biztosítására irányul. Ennek keretében a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (volt GYIVI) együttműködve gondoskodnunk kell arról, hogy a gyermek - lehetőség szerint rövid idő alatt - megfelelő és tartós családot pótló elhelyezésben részesüljön örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban.
Nagyon lényegesnek tartom az intézeti gyámság megszűnését. Jelenleg a gyámság főszabályként a nevelési helyszínhez kötődik, tehát a nevelőszülő vagy a gyermekotthon vezetője viseli e tisztet és csak kivételes esetben van lehetőség hivatásos gyám kirendelésére.
Természetesen az új gyermekvédelmi jogszabályok sem tökéletesek és a gyakorlat jó néhány dologról bebizonyította, hogy az a valóságban nem a törvényalkotók szándéka szerint működik, de ezek orvoslása folyamatos, már 1998-ban is volt jogszabály-módosítás, és jelenleg folynak ezzel kapcsolatos előkészületek.
- A közigazgatási munkának ez a területe nem tartozik a legnépszerűbbek közé, hogyan viszonyulnak ehhez az ügyfelek és kollégák?
- Valóban nehéz területe ez a közigazgatásnak, de sok szépsége is van, csak észre kell vennünk és nem szabad fásulttá válnunk a hozzánk segítségért forduló családokkal, gyermekekkel és problémáikkal szemben. Kollégáimmal együtt az elmúlt két esztendő során arra törekedtünk, hogy empátiával fogadjuk ügyfeleinket és a jogszabályok adta keretek között a számukra is legjobb megoldást találjuk meg. Reméljük sikerült.

vissza az elejére

MEGTEKINTHETŐ A HATÁSTANULMÁNY

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala értesíti a város lakosságát, hogy a Zala Megyei Állami Közútkezelő KHT a 76-os sz. főút Zalaegerszeg északi elkerülő szakaszának megépítést tervezi a jövőben, melyhez a VIANOVAPLAN KFT. az előzetes környezeti hatástanulmányt elkészítette és benyújtotta a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez.
A tanulmányt az érdeklődők 1999. november 26-ig munkaidőben megtekinthetik a polgármesteri hivatal műszaki osztálya útépítési és közlekedési csoportjánál (II. emelet 205-206-os szoba).
A beruházás célja:
Zalaegerszeg város belső úthálózata jelentősen terhelt, a nagy forgalom miatt a Kazinczy tér, Rákóczi út, Ola utca, Hock János út és a Körmendi út mentén a közúti közlekedésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás és zajterhelés jelentős. A sűrűn lakott terület környezetszennyezése a forgalom átterelésével jelentősen csökkenthető.
Az új tehermentesítő út a várost északi irányból kerüli el, hossza 6 km 494 méter. Keleti irányban a 74-es sz. Egervár felé vezető útból ágazik el, és a várostól északra elhaladva nyugaton a 76-os úthoz Andráshida városrész után csatlakozik.

vissza az elejére

Tűzoltó tapasztalatcserén a testvérvárosban

VAKMERŐSÉG, VAGY TECHNIKA?

- Mennyiben hasonló illetve miben különbözik a kuseli tűzoltók élete, munkája, körülményei?
- A város fekvése, domborzati viszonyai és az ott élők barátságos természete nagyon hasonló a miénkhez, de ami az egyéb körülményeket illeti, kevés hasonlóságot fedezhettünk fel. Lényeges különbség, hogy ott nem állami, hanem önkéntes tűzoltóság működik, és a mintegy 60 főt számláló csapat látja el a városkörnyék védelmét is. Ebből a 60 főből 10-15 főre tehető az állandó mag, akik szinte minden alkalommal kivonulnak. A segélyhívás a rendőrségre fut be - talán kevesen tudják, hogy nálunk is biztosított ez a lehetőség - és a rendőrség továbbítja a tűzoltóságra. Az önkéntesek riasztását jól kiépített személyhívó rendszer biztosítja, melynek sikerességében kiemelkedő szerepe van az emberi felelősségérzetnek. A munkáltatóknak természetesen biztosítaniuk kell az önkéntes tűzoltók távozását munkahelyükről. Továbbképzésük sokkal egyszerűbb, mint nálunk, egy-két hét alatt megszerezhetik a szükséges végzettséget, s az alkalmasság egyetlen feltétele az előírt szigorú orvosi vizsgálat. Vezetőket egymás közül választanak és velünk ellentétben, nincs közvetlen szakmai irányító-felügyeleti szervük. Tevékenységüket maga az élet kontrollálja.
- Nem késlelteti túlzottan a kivonulást az a tény, hogy a riasztást követően különböző munkahelyekről kell beérniük az önkénteseknek?
- A valóban hosszabb riasztási időt ellensúlyozza a nagyon korszerű technikai ellátottság. A fontosabb szereken kívül még ez a kicsinek tekinthető parancsnokság is rendelkezik a legkorszerűbb hír- és adatátviteli berendezésekkel felszerelt bevetésirányító járművel. A vonulási idők azért is viszonylag rövidek, mert átlagosan 20 kilométerenként található egy-egy önkéntes egység.
- Jártak Kuselen kívül más településeken is?
- Igen. A Kuseltől 40 km-re lévő mintegy 300 ezer lakosú Kaiserslauternben. Itt valóban meglepő tapasztalatokra tettünk szert. A tűzoltók szolgálati beosztása hasonló a miénkhez, de mindössze 15-en teljesítenek egy időben szolgálatot. A korszerű híradóügyeleten 2-3 fő 12 órás váltásban dolgozik. Igaz, hogy a város különböző pontjain vannak technikával ellátott önkéntesek, de ezzel együtt is megdöbbentően sokrétű feladatot látnak el a kárelhárítástól az elhullott állatok begyűjtéséig. Saját felszerelésük karbantartása mellett ők ellenőrzik és javítják a város iskoláinak tűzoltó készülékeit is. Munkájukat nagy megbecsülés és elismerés övezi, ott tűzoltónak lenni egyfajta karrier és mindenképpen dicsőség. Jól példázza ezt, hogy egy-egy felvételkor 60-70 jelentkező közül választják ki a legalkalmasabbat.
- Volt-e lehetőségük arra, hogy valamilyen formában összemérjék tudásukat, felkészültségüket ottani kollégáikkal?
- Nagy élmény volt számunkra Friedrichstahlban a tartomány bányamentőinek központjában tett látogatás, ahol a bányabalesetek elhárítását az eredetihez hasonló módon kialakított tárnában gyakorolják. A búvárfeladatokhoz tanmedence áll rendelkezésre és pszichikai pálya is segít az állóképesség növelésében. Az egerszegi tűzoltók felkészültségét dicséri, hogy a felforrósított levegőjű, sötét, füsttel telített, többszintes akadálypályán - egy kis nemzetközi versengésben - kiváló eredményt értek el.
- Néhány mondatban hogyan összegeznék a tapasztalatokat?
- Összességében elmondható, hogy vendéglátóink elsősorban a technikai fejlesztésre helyezik a hangsúlyt, önkéntes mozgalmuk működőképes. Ma már nem olyan jelentős a lemaradásunk a technika tekintetében, melynek hiányosságait korábban személyes bátorsággal, nem egyszer vakmerőséggel pótoltunk. A két módszert ötvözve közelíthet egymáshoz a két nemzet, a két város tűzoltási, kárelhárítási tevékenysége. Jó érzés volt, hogy több mint ezer km-re otthonunktól jó barátokra, segítő szándékú kollégákra leltünk, s ezzel a látogatással ismét közelebb kerültünk egymáshoz.

vissza az elejére

Interpellációs kérdések és válaszok

A KÉPVISELŐ SZÓVÁ TETTE

Ki, kihez áll közel?
Herbert Ferenc képviselő - utalva arra, hogy megérti és elfogadja az interpellációk megtételének módjára készülő szabályozást - írásban nyújtotta be kérdéseit. Tekintettel arra, hogy ezek szóban a nyilvánosság előtt nem hangzottak el - kérésére - az alábbiakban az interpellációs kérdést és választ változtatás nélkül közöljük:
A kérdés a következőképpen hangzott:
Tisztelt Polgármester úr!
Két témában szeretnék interpellációt intézni polgármester úrhoz azzal, hogy azokat az 1999. november 11-i közgyűlésen kívánom szóban előadni, s ugyanazon ülésen várom szíves válaszait is. Természetesen ott fogok nyilatkozni azok elfogadásáról is.
Az 1999. szeptember 30-i közgyűlésen Bogár Imre képviselő úr által a gébárti ingatlanvásárlással kapcsolatban feltett kérdéseire adott válaszában - többek között - a polgármester úr azt írta: "Az északi elkerülő út területszerzésekor jutott tudomásunkra egy spekulatív területszerzési kísérlet, miszerint az A2-es kút térségében egy a szocialista párthoz közel álló vállalat 5 ha területre opciót kötött ki."
Megdöbbentő, felületes és vádaskodó mondat ez, polgármester úr.
1. Ha az ügylet, az opció kikötése jogszerű volt, akkor semmiféle gyanúkeltésnek, hamis vádnak nincs helye, ha azonban jogsértő volt, akkor rendelkezésre állnak megfelelő jogi eszközök a hatálytalanítására, erre pedig intézkedni lehetett, sőt kellett volna.
Mi tehát az igazság, jogszerű volt-e vagy sem?
2. Mi alapján sorolta Ön a hivatkozott céget - szerencsésebb lett volna a cég, vállalkozás, gazdasági társaság stb. illetve a konkrét megnevezés, mert vállalat ma már szűkebb értelemben igen kevés van a városban - egy szocialista párthoz közel állónak?
Egyáltalán több szocialista párt van, ha már az "egy" határozatlan névelőt használta? Tehát akkor melyik szocialista párthoz és milyen közel áll ez a vállalat? Netalán dolgozói vagy vezetői állnak közel egy szocialista párthoz?
Vagy talán tagja valaki közülük egy szocialista pártnak? Vagy talán más pártoknak, egyesületeknek is vannak közülük tagjai? Akkor milyen alapon állítja a polgármester úr közel ezt a céget egy szocialista párthoz?
Ha valaki természetes, vagy jogi személyként abból a célból, hogy saját magának gazdasági, anyagi előnyt szerezzen, anyagi javakat, ingatlanokat vásárol és ad el a szabadpiacon, az miért minősül spekulatív területszerzési kísérletnek? Ha pedig csak kísérlet volt, tehát nem történt területszerzés, sőt továbbértékesítés sem, akkor a feltételezés nem meríti ki a rágalmazás kategóriáját?
Vagy a cél az MSZP lejáratása lett volna? No de ilyen meggondolatlan és primitív módszerrel?
A gébárti területvásárlásokkal kapcsolatosan ismert és sajnálatosan nem cáfolt az a vélemény, hogy nem kizárható a bizalmas információ birtokában megtörtént, valóban spekulatív célú, a város vásárlásait 30-40 nappal megelőző ingatlantulajdon cserék tényleges spekulációra utalnak, jóllehet ezt alpolgármester úrral együtt heves vehemenciával - kevésbé tényekkel - próbálják a mai napig tagadni.
Vagy úgy érvelnek, hogy amit más csak gondol, az maga a spekuláció, ami pedig a Gébárton történt, az a nagykönyvben megírtak szerint és tökéletesen teljesült?
Dr. Gyimesi Endre polgármester válasza a következő:
Az elmúlt közgyűlésen írásban átadott interpellációs kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a sérelmezett kijelentés, miszerint "az A2-es kút térségében egy szocialista párthoz közel álló vállalat 5 ha területre opciót kötött ki", semmilyen pejoratív vagy elítélő hangnemmel nem bír, csupán a tények közlését jelenti. Nincs tudomásunk arról, hogy ezen akció jogsértő lett volna. A közlést azért tartottuk szükségesnek, mert tisztelt képviselő úr csoportja már több interpellációban is arra hivatkozott, hogy képviselőcsoportjuk nem volt elegendő információ birtokában a gébárti fejlesztést illetően. Az interpellációs válaszban azt a tényt rögzítettük, hogy az 1997. november 5-i a gébárti idegenforgalmi fejlesztésről döntést hozó közgyűlés után az a megyei idegenforgalmi vállalatvezető kötött ki opciót - a terület tulajdonosának tájékoztatása szerint - az A2 kút körüli területekre, aki 1998 áprilisában már szorgalmazta a tervezettől eltérően a földnyelven való kisprojekt megvalósítást. Az valószínűleg csak véletlen egybeesés, hogy az 1998 áprilisában a kamara és az önkormányzat között kötött földnyelven megvalósuló kisprojektre vonatkozó szerződést megalapozó szakvéleményeket ugyanez a szakember, illetve a Thering Tervező és Szolgáltató Kft. szakemberei készítették. A "szocialistákhoz közel álló" kitétel a vállalat, illetve vezetőjének közismert, a szocialista párt megyei vezető személyiségeihez kötődő baráti kapcsolatát kívánta jelezni, melyben semmi kivetnivalót nem találunk, hiszen ugyanilyen baráti kapcsolat más személyiségekkel is közismert. Ez csak annak a jelzése volt, hogy a szocialista párt a gébárti viszonyok ismeretének birtokában lehetett, és mint az előzőekben írtuk, élt is az információ nyújtotta beavatkozás lehetőségével. Mint ahogy a Gébárt környéki eredeti kárpótlási telektulajdonosok között is szinte valamennyi közéleti csoportosuláshoz tartozó természetes személyek megtalálhatók, így az önök által bizalmasnak vélt információk városunkban több mint száz személy birtokában jogosan lehettek, csak az információkból levont következtetésekben, illetve a lehetőségek tekintetében voltak különbségek.
Visszatérve az 1997. november 5-i idegenforgalmi fejlesztési elképezések 1998 tavaszán történt puccs-szerű és előkészítetlen módosítására, emlékeztetnem kell arra is, hogy éppen az akkori alpolgármester asszony nagyon világosan és szakszerűen fejtette ki aggályait a földnyelven való fejlesztéssel szemben. A furcsa az, hogy egy év után megütközést kelt az eredeti koncepcióhoz való visszatérés.
Az eredeti kérdésre válaszolva két dolgot tartok fontosnak. Piacgazdasági körülmények között a spekuláció kifejezés nem feltétlenül tekinthető törvénytelennek, hiszen pl. furcsa lenne elvárni egy város vezetőitől, hogy ne a város számára legolcsóbb lehetőséget válasszák. Bár a 74-es út körüli interpellációk még azt is számonkérik, hogy miért nem fizetünk egy tisztességes áron megvett, vagy kisajátított ingatlanra további mintegy 1000 forintos felárat.
Amennyiben képviselő úr ezt kívánja, természetesen egyértelműen kijelenthetem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a szocialista párt zalaegerszegi csoportjához állt volna közel az A2-es kút körüli telkekre opciót kikötő személy.
Herbert Ferenc képviselő második kérdése ugyanazon témakört érintette mint amely ügyben - körhinta és dodzsem a városközpontban - Kárászné dr. Rácz Lídia is interpellált, ezért az erre adott választ itt nem ismételjük meg, csupán az azt kiegészíteni szándékozó információkat közöljük:
Való igaz, hogy a város lakói meglehetősen gyéren vették igénybe a mutatványosok által telepített játékokat, hiszen ezeknek zöme gyermekek méreteire van szabva, de az igénybevételt a pénztárcák vastagsága is befolyásolhatta.
Emiatt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Dísz térre engedélyt kapott zalaegerszegi vállalkozó, a Pózvai Fogyatékosok Otthonában lakó beteg gyerekeknek az otthon mellett felállította berendezéseit és térítés nélkül biztosította szórakozásukat.
Jelen pillanatban pedig a Sportcsarnok melletti Mikulás Város megrendezésén fáradozik. Az itt felállított játékokat a tervek szerint minden kis városlakó ingyen élvezhetné.
Úgy gondolom, hogy a mészkőmurvás autóparkolóban felállított dodzsem olyan színvonalat képviselt, melynek érdekességéért, szórakoztatásáért a gyerekeknek városunktól távol lévő vidámparkokba kéne eljutnia.
Azt már említettem, hogy a 21/1999. (VII. 2.) számú rendeletünk nem tiltja a központi tereken a mutatványos tevékenységek folytatását. A területtechnikai csoport által a Dísz térre előkészített közterület-használati hozzájárulás kikötései között szerepelt, hogy a jogosult köteles az igénybevett közterület rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni, a tevékenység befejeztével pedig az érintett terület feltakarítását elvégezni, valamint az, hogy a mutatványos tevékenységet csak a szomszédos lakóházak lakóinak zavarása nélkül folytathat.
Ez esetben a vállalkozó ennek maradéktalanul eleget tett.
A városképbe illőség vitatható, érvek, ellenérvek felsorakoztathatók, de figyelembe vesszük a Képviselő Asszony és a Képviselő Úr felvetését és nem zárkózunk el az elől sem, hogy akár rendeletben határozzuk meg az exponált helyeken folytatható, tartható tevékenységek körét.
Az első kérdésére kapott választ a képviselő nem fogadta el, míg a második kérdést illetően kielégítőnek tartotta. A közgyűlés mindkét választ elfogadta.

Területrendezés és a házasságkötő terem
Kiss Ferenc képviselő két témában kért szót. Egyrészt szóvá tette a Gasparich-emlékoszop és a Gasparich u. 2. szám alatti mérlegjavító műhely közötti zöldterület elhanyagolt állapotát, másrészt arról kért információt, hogy hol áll a házasságkötő terem tervezett felújítása, illetve mikor valósul meg a régóta tervezett új házasságkötő terem építése?
A felvetésekre dr. Gyimesi Endre polgármester az alábbiakban válaszolt:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/1999. számú határozatával rendelte el a Polgármesteri Hivatal épületében lévő házasságkötő terem felújítását 1999. évi munkakezdéssel a költségvetésben biztosított 3 millió forintig. Döntött továbbá a testület arról is, hogy egy korszerű házasságkötő terem kialakítása kerüljön be a városfejlesztési programba, és az év végi döntés előkészítéséhez készüljenek további tanulmánytervek.
A közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően a jelenlegi házasságkötő terem felújítása 1999. október 18-án megkezdődött és november 3-án befejeződött. A felújítás tartalmazta a szőnyegpadló, valamint a székek cseréjét, új dobogó és asztal készítését. Kisebb belső átalakításokkal sikerült a házasságkötő terem alapterületét megnövelni.
Tekintettel arra, hogy a felújításra biztosított összeg csak a legszükségesebb munkák elvégzését tette lehetővé, a hivatal költségvetéséből további forrást biztosítottunk a terem felújításához. Ezzel együtt sikerült egy igényesebb, nagyobb, városunkhoz méltóbb házasságkötő termet kialakítani.
Terveink szerint az átalakítás és felújítás alatt álló hivatali parkoló egy részét is a házasságkötő terem rendezvényeire érkező vendégek rendelkezésére tudjuk bocsátani.
A városfejlesztési programban egy arra alkalmas középület tervezésénél figyelemmel leszünk egy korszerű, megyei jogú városi színvonalnak megfelelő házasságkötő terem kialakítására. Így pl. elképzelhető, hogy a Centrum tér rendezése során az ott felépítésre kerülő középületben elhelyezésre kerülhet egy új városi házasságkötő terem is.
A Centrum tér rendezésével kapcsolatban a tárgyalások az érintett lehetséges befektetőkkel folyamatban vannak, azok még nem zárultak le. A konkrét tervezési programok ismeretében számolhat a város az új házasságkötő terem megvalósításával. Ennek tervezési programja 2000. I. félév végére készül el, így a házasságkötő teremre vonatkozó tanulmánytervek is ezen időszak végére állnak rendelkezésre.

Vursli lett a városközpont?
Kárászné dr. Rácz Lídia képviselő - utalva a Dísz téren a közelmúltban felállított körhintára és céllövöldére valamint a Zsinagóga melletti parkolóban üzemelő dodzsempályára - az iránt érdeklődött, hogy milyen megfontolásból adta ki a város ezeket a területeket ilyen célra, megéri-e a kapott bevétel, hogy ilyen jellegű mutatványos tevékenységek rontsák a városképet?
Dr. Gyimesi Endre polgármester válasza a következőket tartalmazta:
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1999. (VII. 2.) számú rendelete szabályozza a közterületek használatát.
E rendelet nem tiltja a belvárosban a mutatványos tevékenység folytatását. A területtechnikai csoport ügyintézője készíti elő a közterület-használati hozzájárulásokat, melyhez ez esetben a berendezések műszaki vizsgájának meglétét, valamint a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltakat kell figyelembe vennie.
Az elmúlt években képviselői és lakossági panasz nem érkezett a mutatványos tevékenység folytatása ellen, ezért feltételeztük, hogy az ilyen jellegű szolgáltatást a város lakói is igénylik.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem melletti mészkőmurvás parkoló a Városgazdálkodási Kft. Parkológazda részlegének kezelésében van, így e részleg jogosult a terület elfoglalását engedélyezni, s az igénybevételért járó díjat kivetni. Be kell ismernünk, hogy a hivatal előtti parkoló átépítése, a mutatványos tevékenység, s ezzel egyidejűleg a Flextronics munkástoborzó bódéjának felállítása kissé megzavarta a parkolási rendet, bár emiatt panaszbejelentés a hivatalhoz vagy a Parkológazdához nem érkezett.
Sajnálatos módon vidámpark - a miénkhez hasonlóan - a megye többi városában sem működik, de érdekes játszótéri eszközökben szintén nem bővelkednek parkjaink. Úgy gondoltuk, hogy a városképi szempontok mellett figyelembe kell vennünk a kisgyermekes családok érdekeit is, de természetesen a jövőt illetően szem előtt tartjuk a képviselő asszony észrevételét.
Végezetül a városkasszával kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a kassza az adófizetőknek köszönhetően még nem ürült ki, de nem elhanyagolható a közterületek használatából befolyó évi kb. 15 millió Ft, még akkor sem, ha a mutatványos tevékenységek közterület-használati díjai ennek csak elenyésző részét alkotják.
A választ a képviselő és a testület egyaránt elfogadta.

vissza az elejére

Részletek Zalaegerszeg város stratégiai programjából III.

IDEGENFORGALOM, LAKÁSÉPÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM...

76 sz. főközlekedési út építése
Az engedélyezés terveit a Zala Megyei Közútkezelő Kht. elkészítette, melyeket a Műszaki Bizottság ülésén bemutattak. Az út I. ütemének kialakításához szükséges területek megvásárlása megtörtént, és folyamatban van az út nyomvonalába eső mintegy 600 m széles erdőterület művelési ágból való kivonása. A hatósági ügyek rendeződése után az erdőterületen lévő fák kivágása megtörténik, és az időjárás függvényében folytatódhatnak az előkészítő munkálatok.
Bíró M. út beruházás
A közgyűlési döntésnek megfelelően az út tanulmányterve 1999. április 30-val elkészült, a Műszaki Bizottság végső döntését az út nyomvonalával kapcsolatban 1999. szeptember 24-én hozta meg. Amennyiben a jövő évi költségvetés fedezetet nyújt a munkálatok indítására, a Hunyadi úttól a Bíró M. út közúti-vasúti csomópontjáig a beruházás megvalósulhat. Jelenleg az érintett ingatlanok felértékelése van folyamatban. Amennyiben az ingatlanforgalmi szakvélemény elkészül, az érintett ingatlantulajdonosokkal adásvételi tárgyalást kezdeményezünk, illetve ha ez nem vezet eredményre kisajátítási eljárást lefolytatjuk.
Kerékpárutak
Zalaegerszegen nagyon nagy az elmaradás a kerékpárutak létesítésében. Jelenleg sem rendelkezünk kiviteli tervekkel. Rövid távon a városközpont és a gébárti szabadidőközpont között kellene kerékpárutat létesíteni. Meg kell vizsgálni az Alsóerdő és a gébárti fürdő közötti szakasz létesítésének lehetőségeit is.
A Zala folyó védműveit erősíteni, magasítani kell. Ezt a munkát kerékpárút létesítésével összekapcsoljuk.
Légi közlekedés
A közgyűlés 1999. szeptember 30-i ülésén tárgyalta a "Zalaegerszeg-Andráshida Repülőtér fejlesztése" c. előterjesztést. Határozatot hozott a reptér bérbe adásáról, sportcélú hasznosításáról. Ezzel megoldódott egy régi probléma, és egyúttal remény van a reptéren és annak környékén a kulturáltabb állapot megteremtésére. A sportcélú hasznosítás segíteni fogja a város lakóinak szórakozását a rendezvények szervezésével. Garancia van a környéken lakók nyugalmának biztosítására. Ez egyben erősíti a gébárti termálprogram kibontakozását is.

VASÚTI KÖZLEKEDÉS
Magyar-szlovén vasút építése
A Magyar Államvasutak Szombathelyi Területi Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a beruházás pillanatnyi állása a következő:
A teljes építési szakasz 6 kivitelezési zónára van bontva, mely Zalalövő állomástól az országhatárig húzódik.
A kiviteli munkákat 2000. augusztus 30-ig kell elkészíteni, melyek a földmunkákat, műtárgyak, hidak, alagutak építését foglalják magukba. A vágányépítésre egy külön tendert írnak ki.
A szlovén vasút építésének keretében elkészültek a zalaegerszegi és bobai deltavágányok engedélyezési tervei. Folyik a Zalalövő-Zalaegerszeg vonal korszerűsítésének tervezése, ezek döntő többségükben a jövő év elejére készülnek el.

KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA
Szennyvíztisztító telep
A tervezett kommunális beruházások közül kiemelkedik a környezetvédelmi szempontból is igen nagy jelentőségű szennyvíztisztító telep technológiai rekonstrukciója.
A több éves beruházás szeptember hónapban a próbaüzem sikeres bezárásával befejeződött. Az új technológia mind a Vízügyi Igazgatóság, mind a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei szerint kiváló tisztítási hatásfokkal működik.
Szennyvízcsatorna-hálózat
Ide kapcsolódik a szennyvízcsatorna-hálózat további kiépítése, mely hiány elsősorban a peremkerületi városrészekre jellemző. A szennyvízhálózat fejlesztési programja jelentős sikerrel indult a Pózva-Nekeresd városrészek beruházása - a társult községekkel megkötött megállapodás alapján - jóval kedvezőbb céltámogatási támogatás arányt ért el. Az egyedi beruházásként elérhető 40% helyett a támogatásaránya eléri a 70%-ot. Pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatra is, így várhatóan tovább csökken a saját erő igénybevétele. A kiviteli munkák közbeszerzés keretében kerülnek vállalkozásba adásra még az idei évben, és jövő tavasszal indul a tényleges munka.
Hasonló konstrukcióban indul az idén Ságod-Neszele szennyvízcsatornázásának programja, mely kapcsolódik a gébárti tóstrand beruházásához is.
A jövő évi tervekben szerepel Vorhota-Szenterzsébethegy szennyvízcsatornázásának előkészítése.
Hulladéklerakó
Ugyancsak jelentős kommunális beruházás a regionális szilárd hulladéklerakó PHARE-támogatással megvalósuló létesítménye. Hosszadalmas és igen nehéz előkészítő munka után jelenleg elmondható, hogy a beruházás a vártnál jóval kedvezőbb kondíciókkal valósul meg. A PHARE-szabályok szerinti nemzetközi versenytárgyalás sikeresen lezárult, az EU-delegáció jóváhagyása után köti meg az önkormányzat a PHARE Irodával és a kivitelezővel a háromoldalú szerződést, még az idei évben. A kiviteli munka jövő év tavaszán indul, és év végére elkészül a beruházás.
Ivóvízellátás
Az ivóvízellátás elsősorban a zártkerti területeken hiányzik, és erős lakossági igény jelentkezik ezen területek ellátására. A most folyó fejlesztés az Aranyoslap és környéke hálózatos ivóvízzel történő ellátása, melyhez komoly külső források felkutatása szükséges.
Az ivóvízellátás sajnos már nem szerepel a céltámogatási körben, ezért más pályázati lehetőséget kellett keresni. Szeptember hónapban a Vízügyi Alap célelőirányzat elnyerésére nyújtott be pályázatot az önkormányzat. A kiviteli tervek elkészültek, a vízjogi létesítési engedély rendelkezésre áll, a kivitelezés indítható lenne, amennyiben a 80 milliós beruházáshoz a külső források rendelkezésre állnak.
(A program folytatását akövetkező számban olvashatják.)

A Városháza rovatot írja és összeállítja:
Lőrincz Annamária sajtótitkár

vissza az elejére