Kultúra

Nehéz feladatra vállalkozott Bereményi Géza író és Böhm György dramaturg, amikor a Nobel-díjas XX. századi német szerző, Heinrich Böll nálunk legismertebb prózai művét, a Katharina Blum elvesztett tisztességét átdolgozta színpadi előadásra. Kétségtelen, hogy az irodalmi alapanyag kiválasztása Bereményi szakértelméről és érzékenységéről tanúskodik.

Ennek ellenére - talán mert Böll műve hangsúlyosan epikus jellegű alkotás, így nehezen dramatizálható - a színpadi adaptáció összhatása erőtlen marad. Bereményi darabjában nem válnak mélyebbé a konfliktusok, markánsabbá a karakterek, nem lesznek drámaibbak a sűrűsödési pontok a német író narratív (elbeszélő) közléseinél. Határozottan előnyére vált az előadásnak Márton András értő és ötletes rendezése, aki az eredeti mű szerkezeti tagolását megtartva, jelenetekre építve állította színre a darabot. Nyilván Bereményi szövegkönyve alapján narrátor szerepeltetése nélkül, a színpadi díszletek látványos mozgatásával jelenítette meg az éppen aktuális eseményeket.
A dráma központi figurája Katharina Blum huszonhét éves fiatalasszony, dr. Blorn ügyvéd házvezetőnője, aki a háziúrék téli üdülése idején egy farsangi összejövetelen intim érzelmi kapcsolatba kerül Ludvig Göttennel, a bűnügyi szervek által üldözött banditával. Ez a mozzanat indítja el Katharina vesszőfutását, meghurcoltatását, a hatósági kihallgatások sorozatát. A vád - amelyet felhoznak ellene - rendkívül egyszerű: "mivel tudná megmagyarázni, hogy ezt a Göttent állítólag tegnapelőtt ismerte meg, aztán még ugyanaznap fölvitte a lakásá Folyik Katharina Blum (Stubendek Katalin) kihallgatása. Mellette Zalányi Gyula és György János.

Folyik Katharina Blum (Stubendek Katalin) kihallgatása. Mellette Zalányi Gyula és György János.

ra, ahol meghitt kapcsolatot létesített vele."
A védtelen asszony jegyzőkönyvi vallomásai alapján és a lelki megtörésére irányuló kimerítő rendőrségi vallatások közben bebizonyosodik addigi életének ártatlansága, gyermeki tisztasága. Megtudjuk róla, hogy az emberek túlzóan szemérmesnek ismerik, ismerősei, barátai tréfásan "apácának" hívják, kerüli a zenés szórakozóhelyeket, ahol züllött dolgok folynak, elvált a férjétől, mert az "tolakodóvá" vált. Az asszony feddhetetlenségét ismeri el a nyomozóhatóság legfőbb embere, Beizmenne bűnügyi tanácsos is, amikor a Katharina elleni vizsgálat során megállapítja: maga nem tudatosan bűnös, csak naiv, meg egy kicsit romantikusabb a kelleténél."
A darabban azonban a nyomozói kihallgatás nyomasztó légkörénél lényegesebben jelenik meg az erőszak egy másik formája: a sajtó kíméletlen, szenzációhajhászó híradásai, amelyek Katharina személyes sorsának legbensőségesebb részleteit is nyilvánosságra hozzák.
A zaklatások, a lelki terror átformálják az asszony személyiségét, motiválják a közönyből, fásultságból vagy a tudat alatti agresszióból fakadó végső elhatározását, amely odáig vezet, hogy lelövi Verner Tötgest, a Zeitung újságíróját. Jogosan érezheti úgy, hogy tettével - bár bűnhődnie kell érte - bosszút állt mélységes megaláztatásáért, helyreállította méltatlanul megtépázott tisztességét.
Katharina Blum (Stubendek Katalin) alakja köré egyénített sorsok rendeződnek: megjelenik a vagyonos, jónevű, de a fiatalasszony védelmezése közben egzisztenciáját vesztett Blorna (Farkas Ignác) ügyvéd és felesége, Trude (Segesvári Gabriella), Else Woltershein (Czegő Teréz), a keresztlánya sorsáért aggódó nőrokon, Alois Straubleder, (Kaszás Géza) a gazdag "férfi vendég", aki kitartó, de beteljesületlen szerelmével ostromolta a fiatalasszonyt.
Katharina kihallgatási procedúrája során természetesen szerepet kapnak az állami bürokrácia jellegzetes alakjai: Moeding főfelügyelő (György János), Beizmenne bűnügyi tanácsos (Zalányi Gyula) és Hack államügyész (Major Zsolt) is. A színészi teljesítmények közül Stubendek Katalin alakítása főképp a darab első felében felelt meg Katharina Blum karakterének, érzelmi változásaival érzékeltetve a fiatalasszony pszichikai állapotának állomásait. Farkas Ignác hihetően, széles érzelmi skálán játszva formálta meg az ügyvéd egyéni életének és társadalmi helyzetének ellehetetlenülését. György János, Zalányi Gyula, Major Zsolt játéka a hivatali apparátus könyörtelen, de jellemében árnyalt figuráit testesítette meg. Az ügybuzgó újságíró, Tötges szerepében Kiss J. Csaba nyújtott figyelemreméltó teljesítményt.
A Hevesi Sándor Színházban látható Katharina Blum elvesztett tisztessége című előadás összességében jól megrendezett produkció - hiányosságai nem a rendezőnek és stábjának róhatók fel - még akkor is, ha az egy felvonásba összevont történet nagyszínházi bemutatása helyett a darab kamaraszínpadra állítása hatásosabb lehetett volna.
Szemes Béla

Kati, Katus, Kati Apukák női jelmezben

nka, Katica... olvashatták mindazok e kedves becézéseket, akik november 26-án részt vettek a Liszt Ferenc Általános Iskola bálján, melyet a Katalin-nap jegyében hívott létr "Szívem csücske, Szeglet Lajos."

e a "Gyermekeinkért, a jövőnkért" és a "Hét Krajcár" alapítvány.
A műsor "díszvendége" a sokak által ismert Kató néni Liszt-beli megjelenítője volt. Neki kedveskedtek névnapi köszöntőnek szánt vidám jelenetekkel.
Immár kilencedik alkalommal kacaghatott a népes publikum a szülői közösségekből és pedagógusokból álló csoportok produkcióin. A műsorszámokat a vidámság, a hangulatosság, a sokszínűség jellemezte. Egységessé tette azonban a közös cél, a gyermekekért, az iskoláért való tenniakarás.
Az intézmény igazgatójának, Szeglet Lajosnak a szavaiból az is kiderült, hogy még az anyagi bevételnél is fontosabbnak tartják a rendezvény járulékos hasznát. Ez jelenti az iskola és a szülők pozitív kapcsolattartását és a közösségformáló erőt egyaránt.
Az összegyűlt pénzösszeget a nevelő-oktató munka feltételeinek javítására, az énekkar nemzetközi kórusfesztiválon való részvételére és a sportélet támogatására fordítják.