Katharina Blum elvesztett tisztessége
Novemberi színházi este
KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE
Nehéz feladatra vállalkozott Bereményi Géza író és Böhm György dramaturg, amikor a Nobel-díjas XX. századi német szerző, Heinrich Böll nálunk legismertebb prózai művét, a Katharina Blum elvesztett tisztességét átdolgozta színpadi előadásra. Kétségtelen, hogy az irodalmi alapanyag kiválasztása Bereményi szakértelméről és érzékenységéről tanúskodik. |
Ennek ellenére - talán mert Böll műve hangsúlyosan epikus jellegű alkotás, így
nehezen dramatizálható - a színpadi adaptáció összhatása erőtlen marad. Bereményi
darabjában nem válnak mélyebbé a konfliktusok, markánsabbá a karakterek, nem lesznek
drámaibbak a sűrűsödési pontok a német író narratív (elbeszélő) közléseinél.
Határozottan előnyére vált az előadásnak Márton András értő és ötletes rendezése,
aki az eredeti mű szerkezeti tagolását megtartva, jelenetekre építve állította színre
a darabot. Nyilván Bereményi szövegkönyve alapján narrátor szerepeltetése nélkül,
a színpadi díszletek látványos mozgatásával jelenítette meg az éppen aktuális
eseményeket.
A dráma központi figurája Katharina Blum huszonhét éves fiatalasszony, dr. Blorn ügyvéd
házvezetőnője, aki a háziúrék téli üdülése idején egy farsangi összejövetelen
intim érzelmi kapcsolatba kerül Ludvig Göttennel, a bűnügyi szervek által üldözött
banditával. Ez a mozzanat indítja el Katharina vesszőfutását, meghurcoltatását, a
hatósági kihallgatások sorozatát. A vád - amelyet felhoznak ellene - rendkívül
egyszerű: "mivel tudná megmagyarázni, hogy ezt a Göttent állítólag tegnapelőtt
ismerte meg, aztán még ugyanaznap fölvitte a lakására, ahol meghitt kapcsolatot létesített
vele."
A védtelen asszony jegyzőkönyvi vallomásai alapján és a lelki megtörésére irányuló
kimerítő rendőrségi vallatások közben bebizonyosodik addigi életének ártatlansága,
gyermeki tisztasága. Megtudjuk róla, hogy az emberek túlzóan szemérmesnek ismerik,
ismerősei, barátai tréfásan "apácának" hívják, kerüli a zenés szórakozóhelyeket,
ahol züllött dolgok folynak, elvált a férjétől, mert az "tolakodóvá" vált. Az
asszony feddhetetlenségét ismeri el a nyomozóhatóság legfőbb embere, Beizmenne bűnügyi
tanácsos is, amikor a Katharina elleni vizsgálat során megállapítja: maga nem
tudatosan bűnös, csak naiv, meg egy kicsit romantikusabb a kelleténél."
A darabban azonban a nyomozói kihallgatás nyomasztó légkörénél lényegesebben
jelenik meg az erőszak egy másik formája: a sajtó kíméletlen, szenzációhajhászó
híradásai, amelyek Katharina személyes sorsának legbensőségesebb részleteit is
nyilvánosságra hozzák.
A zaklatások, a lelki terror átformálják az asszony személyiségét, motiválják a közönyből,
fásultságból vagy a tudat alatti agresszióból fakadó végső elhatározását, amely
odáig vezet, hogy lelövi Verner Tötgest, a Zeitung újságíróját. Jogosan érezheti
úgy, hogy tettével - bár bűnhődnie kell érte - bosszút állt mélységes megaláztatásáért,
helyreállította méltatlanul megtépázott tisztességét.
Katharina Blum (Stubendek Katalin) alakja köré egyénített sorsok rendeződnek:
megjelenik a vagyonos, jónevű, de a fiatalasszony védelmezése közben egzisztenciáját
vesztett Blorna (Farkas Ignác) ügyvéd és felesége, Trude (Segesvári Gabriella), Else
Woltershein (Czegő Teréz), a keresztlánya sorsáért aggódó nőrokon, Alois
Straubleder, (Kaszás Géza) a gazdag "férfi vendég", aki kitartó, de beteljesületlen
szerelmével ostromolta a fiatalasszonyt.
Katharina kihallgatási procedúrája során természetesen szerepet kapnak az állami bürokrácia
jellegzetes alakjai: Moeding főfelügyelő (György János), Beizmenne bűnügyi tanácsos
(Zalányi Gyula) és Hack államügyész (Major Zsolt) is. A színészi teljesítmények közül
Stubendek Katalin alakítása főképp a darab első felében felelt meg Katharina Blum
karakterének, érzelmi változásaival érzékeltetve a fiatalasszony pszichikai állapotának
állomásait. Farkas Ignác hihetően, széles érzelmi skálán játszva formálta meg az
ügyvéd egyéni életének és társadalmi helyzetének ellehetetlenülését. György János,
Zalányi Gyula, Major Zsolt játéka a hivatali apparátus könyörtelen, de jellemében
árnyalt figuráit testesítette meg. Az ügybuzgó újságíró, Tötges szerepében Kiss
J. Csaba nyújtott figyelemreméltó teljesítményt.
A Hevesi Sándor Színházban látható Katharina Blum elvesztett tisztessége című előadás
összességében jól megrendezett produkció - hiányosságai nem a rendezőnek és stábjának
róhatók fel - még akkor is, ha az egy felvonásba összevont történet nagyszínházi
bemutatása helyett a darab kamaraszínpadra állítása hatásosabb lehetett volna.
Szemes Béla
Kati, Katus, Katinka,
Katica... olvashatták mindazok e kedves becézéseket, akik november 26-án részt vettek
a Liszt Ferenc Általános Iskola bálján, melyet a Katalin-nap jegyében hívott létr
e a "Gyermekeinkért, a jövőnkért" és a "Hét
Krajcár" alapítvány.
A műsor "díszvendége" a sokak által ismert Kató néni Liszt-beli megjelenítője
volt. Neki kedveskedtek névnapi köszöntőnek szánt vidám jelenetekkel.
Immár kilencedik alkalommal kacaghatott a népes publikum a szülői közösségekből és
pedagógusokból álló csoportok produkcióin. A műsorszámokat a vidámság, a
hangulatosság, a sokszínűség jellemezte. Egységessé tette azonban a közös cél, a
gyermekekért, az iskoláért való tenniakarás.
Az intézmény igazgatójának, Szeglet Lajosnak a szavaiból az is kiderült, hogy még
az anyagi bevételnél is fontosabbnak tartják a rendezvény járulékos hasznát. Ez
jelenti az iskola és a szülők pozitív kapcsolattartását és a közösségformáló
erőt egyaránt.
Az összegyűlt pénzösszeget a nevelő-oktató munka feltételeinek javítására, az énekkar
nemzetközi kórusfesztiválon való részvételére és a sportélet támogatására fordítják.