A magyar haza ünnepén |
Hazatértek a fürdőzök |
Szent istván államalapító királyunkra emlékeztünk
n Aki egyszer elmegy, az hasztalan tér vissza ahhoz, amit egykor szeretett: nem hazát talál, csak egy országot – Márai Sándor gondolataival kezdte beszédét Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere augusztus 20-án államalapító Szent István királyunk ünnepén, a keresztény magyar államalapítás emléknapján a Jézus Szíve ferences plébániatemplomban.
– AL –
|
|
|
Kenyérszentelés a ferences templomban. |
Gecse Péter a csácsi Szent István-szobor előtt. |
– A magyar államalapítás része történelmünknek és egyben egyéni sorsunknak is,
ezért ezen az ünnepen nyíljunk meg egymás felé, és legyünk együtt testben és
lélekben egyaránt – fogalmazott. Gondolkozzunk el egy kicsit azon, hogy ezeréves
történelmünket fájdalmas, de felemelő események is kísérték, merítsünk erőt
biztató példáiból, mert mindkét érzés a miénk.
Balaicz Zoltán szólt arról, hogy a mai világban gyakran arra buzdítanak
bennünket, éljünk a jelenben, hagyjuk a múltat. A múltat ugyanakkor nem
engedhetjük el, mert egyéni sorsunkban is meghatározó az, amit átéltünk,
megtapasztaltunk, s ez nemzetként még fokozottabban igaz.
Mint mondta, Szent István király államot, otthont alapított számunkra. Egy
szilárd fát hozott létre, melynek gyökereiben és hatalmas törzsében rejlik az
ereje. Ez az erő tartotta meg, hiába próbálták oly sokszor derékba törni.
– Múltunk megerősített, s képesek voltunk összefogni a bajban az eltelt
évszázadok alatt. Szent István szilárd alapokra helyezte a magyar államot, ezért
lehetünk itt immár több mint egy évezrede, és ezért tudunk államként és
nemzetként a jövőben is megmaradni. Szent István intelmével kell élni
mindennapjainkat is, mert: semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem
taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
Az időtlen magyar hazát ünnepeljük ma, hiszen egy közösség tagjai vagyunk. Van
erőnk összefogni, mert összetartozunk, mert közös felelősséget viselünk
egymásért, családunkért, nemzetünkért. Ez az ünnep ezt a vállalásunkat erősíti
meg. Ezeréves múltunk elhozta számunkra a jelent és jövőt. Ez a jövő pedig egy
új korszak. Ennek hajnalán állunk most, amit nem a gazdasági fejlődés és a
politika határoz majd meg, hanem az emberek lelkületének megváltozása. Megőrizni
hagyományainkat, kultúránkat, keresztény hitünket, ez a feladatunk –
hangsúlyozta végül Balaicz Zoltán.
A megemlékezés az új kenyér felszentelésével folytatódott. Ocsovai Grácián
ferences atya, Szabó Vilmos evangélikus lelkész, valamint Török Zoltán
református lelkész kért áldást az új kenyérre, magyar hazánkra, városunk
vezetőire és lakóira.
A megáldott kenyereket Balaicz Zoltán alpolgármester, Vigh László országgyűlési
képviselő, valamint Komáromy Béla pékmester szegte fel, amit az ünneplők is
megkóstolhattak.
A rendezvényen, mely szentmisével kezdődött, közreműködött a Jézus Szíve
Ferences Plébánia Kórusa, valamint a Zalaegerszegi Fúvószenekar. Vezényelt Bíró
Ferenc kántor.
Németh János kerámiaszobrai az AquaCity előtt
n Ezek az emberek ilyenek voltak. Hiteles figuraként idézik a kort, a száz évvel ezelőtti fürdőéletet, fogalmazott Németh János, akinek egy női és egy férfifürdőzőt megjelenítő alkotása immár a zalaegerszegi vízicsúszda- és élménypark bejáratát díszíti.
– AL –
A Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész az előzményekről elárulta, a
kerámiaszobrokat megrendelésre készítette 15 évvel ezelőtt. Egy intézmény előtt
kaptak helyet, később a helyi kemping elé kerültek. Mint mondta, nem valami
szakszerűen, ráadásul meg is rongálták, melynek következtében a nőalak eltört. A
közelmúltban értesítették arról, hogy a szobrokat visszavásárolhatják. A
lehetőségben fantáziát látott az AquaCity vezetője, akivel úgy gondolták, a két
fürdőző alaknak a helyreállítást követően méltó helye lesz a létesítmény előtt;
ahol a vendégek megpihenhetnek a padokon, s lefotózhatják magukat a szobrokkal.
„A plasztikai igénnyel elkészített kerámiaszobrokat" az Egerszegi Sport és Turizmus Kft. vásárolta vissza. Kugler László ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, van úgy az életben, hogy valami akkor tud igazán életre kelni, ha hazajön. Ezt történt a zalai agyaggal, ami hazatért és kivirult. A nagyszerű értékeket képviselő szobrokat az enyészet fenyegette, ezért nagy öröm, hogy megmenthették. Az alkotások szimbolikus jelentést hordoznak, hiszen Zalaegerszeg nem rendelkezik olyan hosszú távra visszanyúló fürdőhagyománnyal, amit az alkotások sugallnak. Éppen ezért bízik abban, hogy a város kitartó lesz a fürdőkultúra ápolása és fejlesztése tekintetében.