Évadnyitó a Griffben | Fotókkal tisztelegtek |
Készülnek a 10 éves jubileumra
n Elindult a 2014/15-ös évad a Griff Bábszínházban; az idén tíz éves jubileumát ünneplő társulat hat új előadással szórakoztatja a gyerekeket a következő hónapokban. Az évadnyitó társulati ülésen mindenekelőtt elhangzott: az igazgató, Pinczés István betegsége miatt továbbra is Szűcs István vezeti a színházat.
– pet –
Az idei műsorfüzet már elkészült, az első előadások olvasópróbái megkezdődtek,
és Nagy Karina Beatrix személyében új színész is érkezett a társulathoz, aki a
Kaposvári Egyetem színész szakán végzett.
Szűcs István elmondta: az idei repertoáron az eddigiekhez hasonlóan is szerepel majd népmese, karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó előadás, valamint élőszereplős és zenés bábjátékok. Az első bemutatóra szeptember 26-án kerül sor. Gimesi Dóra Szélszabadító című zenés, táncos bábjátékát Bartal Kiss Rita rendezi. Október 24-én Ecsedi Erzsébet rendezésében A csillagszemű juhász című népmese bábos adaptációját láthatja a közönség. 2014-ben ezeken kívül egy karácsonyi mesével – Szállást keres a szent család – készülnek még, melyet Nagy Kopeczky Kálmán rendez. A 2015-ös év egy játékos „illik, mit nem illik” előadással indul: Mosonyi Aliz Illemtan gyerekeknek című meséjét Székely Andrea rendezi. Aztán A bagoly, aki félt a sötétben (Szívós Károly rendezésében), és A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Halasi Dániel rendezésében) kerül műsorra.
A társulat októberben ünnepli 10. születésnapját. Az elmúlt évek fontos
eseményeit és előadásait egy kiállításon elevenítik fel, melyre meghívják az
alapítókat és a társulat korábbi vezetőit, munkatársait. Az egy évtized alatt
összesen 62 előadást mutattak be, és négy igazgatója volt a bábszínháznak
(Kovács Géza, Merő Béla, Horváth Károly és Pinczés István).
Szűcs István elárulta: tervük az, hogy a bérletesek száma elérje a 3500 főt.
Tavaly 3200-an váltottak bérletet, ami már önmagában is nagy számnak számít. Ez
jelenti ugyanis, hogy Zalaegerszegen és környékén minden második 4–10 éves
gyereknek van bábszínházbérlete.
Kortárs irodalmi hangolódás
n A 2011-ben megálmodott Rájátszás című produkciónak köszönhetően, egyre gyakrabban láthatjuk kedvenc hazai zenészeinket, a kortárs költészet jeles képviselőivel egy színpadon. Van, hogy duót alkotnak, máskor meg komplett zenekari felállásban csendülnek fel a dalok.
– pánczélPetra –
A dalok, amik lehetnek megzenésített versek, vagy ismert pop/rock slágerek új
szövegekkel, esetleg klasszikusok versei más köntösben: rájátszva még egy kis
szöveget-rímet, vagy alájátszva egy-két dallamot. Irodalmi rendezvényeken,
fesztiválokon fellépett már többek között Háy János, Beck Zoli (30Y), Karafiáth
Orsolya, Takács Eszter, Grecsó Krisztián, Erdős Virág, Kollár Klemencz László
(Kistehén), Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) és Szálinger Balázs is.
Az utóbbi páros Szűcsinger néven duóként működik, első fellépésükre tavasszal került sor. Az elmúlt héten a ZAZEE Kulturális Egyesület meghívására Zalaegerszegre is ellátogatott Szűcs Krisztián dalszerző, énekes és Szálinger Balázs költő. A tervek szerint az Európa téri Bibliofülkénél léptek volna fel, ám az eső miatt végül a szomszédos Taverna étterem fogadta be a rendezvényt; amit Balázs egyszerűen csak „a közös betegségek estjének” nevez.
Egyórás produkciójuk ugyanis nem csak arról szól, hogy a zalai születésű
költő megzenésített verseit hallgatjuk, vagy éppen Szűcs Krisztán ismerős nótái
csendülnek fel más szövegezéssel. Ennél sokkal izgalmasabb, amit ők ketten
kitaláltak. Adyval, Petőfivel, Beatles-sel, kabaréjelenetekkel és más közös
szerelmekkel „játszanak”. Közben persze megy a csipkelődés (mert néhol túl sok
lett a refrén, máskor meg kimaradt), meg a tréfás, laza társadalomkritika, egy
kis EU-fikával fűszerezve. Később a Bunkócska című orosz forradalmi nóta és a
Crazy srác is új értelmet nyert.
A fiúk szerénykedtek is, főleg a költő: azt mondja, ő nem előadóművész, de azért
mégis összedobtak egy-két jól sikerült „színháziasított” jelenetet (volt kabaré,
meg szőlőszínház). Szűcs Krisztián bevallotta, hogy alapból nem szokott
hurráoptimista dalokat írni, erre Szálinger az egyik nótáját még megfejelte
azzal, hogy azt a címet adta neki: Meghalok.
És ha már e szónál tartunk, az egész Rájátszás sorozat érdeme leginkább az,
hogy élővé teszi az irodalmat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a költészet egy
létező, folyamatosan megújuló, változó és változtatható dolog. Ha pedig mindezt
ismert zenészek és kortárs szerzők népszerűsítik kötetlen és hangulatos esteken,
akkor talán előbb-utóbb a fiatalabb korosztályoknak is leesik, hogy az irodalom
nem egyenlő a tankönyvben szereplő halott szerzők arcképcsarnokával. Mert, ahogy
Kukorelly Endre is mondta „az (éldeg)élő magyar irodalom nagyjából kimarad a
közéleti diskurzusból” és az oktatásból is. Pedig nem kellene kiejteni az
életünkből.
A klasszikusok verseibe pedig időnként művészi módon bele is lehet piszkálni.
Újabb értelmi, érzelmi szálat húzni napjaink felé, mai füleknek tetsző
dallamokkal kísérve.