(Nép)dalok, kutyák, bohócok

Különleges vendégek a zalai kanapén

n Zalai népdalokról, bohócokról és balatoni nyárról is szó esett a legutóbbi Zalai Kanapén. A kulturális talk-show is megkezdte őszi/téli szezonját, melynek vendégei ezúttal ifj. Horváth Károly népzenész, Pogány Judit színművész és Bornai Tibor zenész, dalszerző, a KFT. zenekar énekese voltak.

– pet –

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben otthonra lelt show műsorvezetője ezúttal is Turczi István író, költő volt, akit nemrégiben Prima Primissima díjra jelöltek. Az októberi Kanapén elsőként ifj. Horváth Károly népzenész, népzenekutató, a zeneakadémia tanára foglalt helyet, akit aligha kell bemutatni a zalai közönségnek.

Turczi István kérdésére többek között elmondta: ha édesapja nem lett volna népdalgyűjtő, biztos, hogy másként alakult volna élete. Apja révén azonban örököse lett egy páratlan kincsnek, és gyermekkorában olyan erősen jelen volt a népzene a család életében, hogy ő is ezzel kezdett el foglalkozni. Sőt, ahhoz is megkapta a lehetőséget, hogy ezt a tudást tovább is adja. Az a cél, minél többen megismerhessék a magyar és zalai népdalokban, népzenékben rejlő páratlan értéket. Sikerült kialakítani egy olyan rendszert, hogy ma már több mint ezer gyerek énekel rendszeresen és versenyszerűen népdalokat a megyében, és a pávakör mozgalmak ismét virágoznak.

Hogy mitől más a zalai népzene/népdal, mint a többi, és lehet-e egyáltalán zalai népdalokról beszélni? Horváth Károly szerint Zala valóban sok kis apró tájegységből áll, és mindegyiknek megvan a maga dialektusa, ami a zenében is megjelenik. A különbözőségek ellenére mégis lehet zalai népdalról/népzenéről beszélni, hiszen épp ez a sokszínűség adja egyediségét. Ráadásul aki gyűjt és a régi időket kutatja, az nemcsak a mai megyehatárokon belül keres, hanem az egykori Zala vármegye területén is, ami földrajzi kiterjedésének köszönhetően tovább színesíti a képet (illetve a hangot). A zalai népzene tehát attól más, mint a többi, hogy van egy különös íze, pikantériája, ami nem hasonlítható máshoz. Ezt más tájegységekről érkező profi népzenészek is mindig elismerik.

A népzene szeretete persze nem akadályozta meg Horváth Károlyt abban, hogy fiatal korában ne ismerkedjen meg a rockzene akkor népszerű áramlataival (mondjuk a Deep Purple korszakkal). Így jól megértették egymást a színpadon Bornai Tiborral, akivel a fináléban a híres KFT-számot, a Balatoni nyárt közösen adták elő.

Persze mindeközben a kanapén ült Pogány Judit Kossuth-díjas színművész, megannyi mesefigura szinkronhangja is, aki 500 darabos bohócgyűjteményéből is elhozott néhány becses példányt. Van, amelyik mindig a retiküljében van, sőt míg ő színpadon játszik, a kis bohóc az öltözőasztalán várja. A bohócokat egyébként úgy szerette meg, hogy gyerekkorában utálta őket, aztán később megértette a bohóc-filozófiát. Hiszi, hogy a bohócoknak és a színészeknek nem csak a nevettetés a feladata, hanem az is, hogy megríkassák a közönséget. Csak reménykedhet abban, hogy ő jó bohóc, hiszen ez csak kevés színésznek adatik meg. Bohócnak lenni ugyanis hivatás, életszemlélet, ahol nem csak a vicceskedés a lényeg!

A mostani Zalai Kanapé az állatok világnapja kapcsán egy jótékonysági ügyre is felhívta a figyelmet egy hatásos installációval. Mint azt Karáth Anita, az est háziasszonya elmondta, arra szeretnék biztatni a közönséget, hogy ha tehetik, vegyék fel a kapcsolatot a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálattal (Tel.: 06-30/215-2641), és fogadjanak örökbe gazdára váró kutyákat. Ebben az est vendégei is egyetértettek, annál is inkább, mert mindannyian nagy kutyabarátok.

vissza az elejére

A muravidéki irodalom gazdagsága

„Rendületlenül” – kötet a megbecsülésért

n „Rendületlenül” címmel jelent meg Szemes Péter irodalomtörténész válogatott írásait tartalmazó könyv, mely a zalai és muravidéki irodalmi élet gazdagságára, s a megbecsülés hiányára hívja fel a figyelmet. A 140 oldalas kötet felkiáltójel az értékek mellett, a méltatlanság ellen.

– B. K. –

A könyvbemutatóra a József Attila Városi Tagkönyvtárban került sor, ahol Péntek Imre József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör főszerkesztője, Gyutai Csaba polgármester, a kötet támogatója és Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója beszélgettek a nyilvánosság bevonásával a helyi irodalomról.

Gyutai Csaba, a könyv előszavában missziós munkának értékelte Szemes Péter tevékenységét, a zalai kánon megteremtésében és irodalmi katedrális építésben. A 10 esszé és 10 kritika elemzi, értelmezi a költők, írók munkásságát, feltárja a jelenlegi irodalmi élet előzményeit, kitérve a társadalmi-politikai körülményekre, a korszellemre. A polgármester a zalai irodalom legjobb ismerőjének titulálta a szerzőt.
A szerző saját gazdag tudásanyagát munkakörére fogta (irodalomtörténész a Göcseji Múzeumban), mely során minden írással foglalkoznia kell, melyet az asztalra letesznek, akár ismeretlen „kisember” a szerző, akár elismert művész. S mivel az amatőr próbálkozás és a maradandó érték is része a helyi irodalmi életnek, nehéz a válogatás egy-egy nagyobb lélegzetű áttekintés alkalmával.

– A kevésbé ismert alkotók életművével is foglalkozni kell, akárcsak az országos hírű, zalai kötődésű szerzőkkel. S még az utóbbiak esetében is jelentős hiányosságok vannak e téren. A cím is erre a munkára szólít. A Szózatból leginkább közismert erkölcsi parancs, mely Arany János egyik versének a címe is, s Szúnyogh Sándor muravidéki költő szobrának felirata is, arra utal, ahogy ki kell állnunk az itteni értékekért – mondta Szemes Péter.

A beszélgetésen elhangzott még, a (történelmi) zalai irodalomban komoly teljesítmények vannak, a helyi kultúra erős részét adják. Sok a hierarchiába rendezhető alkotó (jóhiszemű amatőrtől a mesterig), számtalan sok az alkotás, de kevés a visszhang. Pedig ezen írások a zalai identitás részei, a gyengeségek felvállalása mellett az értéket meg kell becsülni. Mindezt segítik azon kis irodalmi gócok, melyek minden időben továbbvitték ezt az ügyet, s melyet napjainkban a Pannon Tükör kulturális folyóirat képvisel.

vissza az elejére

Gyermekellátás családias körülmények között

bandi cica családi napközik zalaegerszegen

n Sok-sok új játék, falfestményekkel díszített játszószobák, fedett terasz, játszótér, megvilágított sószoba és dalos-táncos gyermekműsor várta az érdeklődő családokat a Bandi Cica Játékpedagógiai Alapítvány ünnepélyes rendezvényén, amelyet a civil szervezet a „Híd a munka világa és a család között – Családi napközihálózat Zalaegerszegen” című Támop-projektje keretében szervezett Zalaegerszegen, a Zrínyi Miklós út 59. számú ingatlanon kialakított családi napköziben.

A rendezvényen köszöntőt mondott Gecse Péter önkormányzati képviselő, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke, aki arról beszélt, hogy a Bandi Cica Játékpedagógiai Alapítvány közel 10 éves szakmai munkája szervesen illeszthető a város gyermekellátási, illetve kulturális és szabadidős koncepciójába; kiegészíti és színesíti azt. Az európai uniós támogatásban részesülő projekt bizonyítéka annak, hogy az alapítvány tevékenységét magas szakmai színvonalon és a szülői igényeknek megfelelően végzi.

Nagy Beáta, a Bandi Cica Játékpedagógiai Alapítvány elnöke elmondta, hogy a meglévő, 21 gyermek ellátását biztosító családi napközihálózatot, a projekt keretében sikerült további 15 férőhellyel bővíteni. Így lehetővé vált, hogy a Zrínyi úti családi napközi a 3 év alatti korosztály fogadására specializálódjon. A családi napközi szerepét az alábbiakban foglalta össze az elnök asszony.

– Az általunk működtetett családi napköziben a kisgyermekek olyan közösségben élhetnek, amely egy nagycsaládhoz hasonlít. Kis létszámú, gyermekközpontú, család közeli, nem-intézményes ellátást nyújtunk. Szolgáltatásaink családbarát jellegűek: rugalmas, a szülői igényekhez igazított nyitva tartást biztosítunk; igény esetén a hozzánk járó gyermekek éjszakai vagy hétvégi felügyeletét is vállaljuk. Fejlesztő jellegű foglalkozás-kezdeményezéseket kínálunk: hangszeres-tornás mondókázást, kézműves tevékenykedést, logopédiai fejlesztést, angol nyelvű foglalkoztatást. Jelentős Montessori játékkészlettel rendelkezünk, mely a gyermeki öntevékenység biztosításában fontos szerepet játszik. A gyermekek egészsége védelmében tágas sószobát alakítottunk ki a felsőlégúti betegségek, allergiák, megelőzésére.

A rendezvény erősítette az alapítvány azon törekvéseit, mely szerint a Bandi Cica Családi Napközik, a Bandi Cica Montessori Óvoda és a zalaegerszegi Tesco Áruházban létrehozott Bandi Cica Játszóház együttesen képez egy olyan, szakmailag erős, pedagógiai egységet, amely hosszú távon képes szolgálni a családok igényeit.

vissza az elejére