| Ne dobd ki, alakítsd át! | Érték jár a sör mellé |
Rohamsisakból lámpa is lehet
n DIY – vagyis Do it yourself, magyarul: csináld magad! A házi barkácsolás vagy régi tárgyak saját kezű felújítása egyre nagyobb divattá válik Magyarországon is; köszönhetően jó néhány magazinnak, tévés műsornak és internetes weboldalnak. Az Országos Könyvtári Napok (október 13–20.) programsorozat keretében így többek között a lakberendezésről, otthonszépítésről is szó esett a József Attila Városi Tagkönyvtárban.
– pet –
Az elmúlt héten a Spektrum Home csatorna Térnyerők című műsorának
lakberendezője, Varga Judit dekoratőr, enteriőr- és divatstylist tartott
előadást. A hallgatóság megismerhette a lakberendező legutóbbi nagy
átalakításait, illetve hasznos tippeket kapott ahhoz, hogy hogyan tudjuk saját
otthonunkat néhány kreatív elgondolással stílusossá, egyedivé varázsolni.
Varga Judit szerint nem kell mindig bonyolult dolgokra gondolni, és még
szakértőnek sem kell lenni. Egy jó ötlet, kellő inspiráció és megfelelő
alapanyagok segítségével mindenki el tud végezni egy-két apró átalakítást;
legyen szó nappaliról, hálószobáról, konyháról vagy éppen egy panellakás szűkös
erkélyéről.
Egyterű lakásokban bátran alkalmazhatunk térelválasztókat, amiknek nem feltétlenül kell a plafonig érniük. Egyik fele lehet akár festett, másik oldala meg „rakodós”. Kis helyiségekbe inkább kerek asztalokat válasszunk, és jól jönnek az olyan ülőalkalmatosságok, puffok is, amiknek a belsejébe lehet pakolni. A régi hokedliktől sem kell megszabadulni: néhány textildarabbal vagy szőrmével be lehet burkolni a kisebb székek ülését, így hangulatos és egyedi darabokat kapunk. Turkálóból szerzett régi fodros szoknyákból pedig kiváló díszpárnahuzat lehet.
|
|
|
A megunt szekrények is megújulhatnak némi dekortapasz és vidám bútorgombok segítségével. Néhány ötletes fali matricával, terepszínű festéssel és egy belógatott bokszzsákkal még „militari” stílusú szobát is kreálhatunk egy tizenéves fiú hálójából. Sőt, még egy régi rohamsisakot is át lehet úgy alakítani, hogy abból lámpa legyen. És ha már világítás: a vezetékeket, hosszabbítók zsinórját sem kell feltétlen a szekrény mögé rejteni. Léteznek ugyanis színes kábelek (Tilka), melyek a lakás díszítőelemeivé válhatnak.
Ahol gyerekek vannak, vagy kicsi a hely (mondjuk egy emeletes ház erkélyén), ne
a földre tegyük a szobanövényeket, hanem lógassuk be őket a plafonról egy-egy
színes kaspóban. Szűk helyiségekben pedig nyugodtan használjunk többfunkciós
bútorelemeket. Kiszuperált gardróbszekrényből kialakíthatunk egy munkaállomást,
ha pedig nem dolgozunk, az ajtaját becsukhatjuk; így a munka utáni
„rendetlenség” elrejthető a szobába lépők elől.
A lakberendező beszélt a falfestés, faldíszítés lehetőségeiről is. Nem fontos
drága tapétát vennünk, mert ha megtetszik egy-egy minta, akkor abból
készíthetünk sablont, amit aztán a falon körberajzolhatunk, majd
körbefesthetünk. Képek helyett pedig néhány falra nyugodtan tehetünk szövegeket
(neveket, idézeteket is), de egy-egy felnagyított matrica is jól mutat.
Az Országos Könyvtári Napok keretében mind a József Attila tagkönyvtárban, mint a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban számos előadás hangzott el, különféle témákban. A gyerekeket többek között rajzfilmesek bemutatója, bábelőadás és könyves játszóház várta. A felnőttek napjaink lakberendezése után a 19. századi polgári lakáskultúrával is megismerkedhettek Megyeri Anna muzeológus jóvoltából. Tompagábor Kornél pedig Mányoki Attila hosszútávúszóval beszélgetett. Október 19-én pedig Könyves Vasárnap várta a látogatókat mindkét intézményben.
Fotók utcákról, házakról kívül-belül
n Az idei könyvtári napok a „Találkozzunk a könyvtárban” mottót viseli. Ennek keretében a József Attila Városi Tagkönyvtár egyik vendége Megyeri Anna történész-muzeológus volt, aki a XIX. század végi, XX. század eleji lakáskultúráról mesélt.
B. K.
Bevezetőjében elmondta, a múzeum közel 60 ezer darabos fotóállományából
válogatott az előadásához, de a nevezett korban ritkaságszámba menő
lakásbelső-felvételekből így sem sokat talált. Az első fotók a XIX. század
végéről valók, de valójában az ekkori lakberendezés nem sokban különbözött a
reformkoritól. Jellemző volt a belső hármas tagozódás, a nappali, hálószoba és
konyha tekintetében, valamint a vendéglátással kapcsolatos helyiségek.
Az előadása a történelmi „nagy” Zala megyét érintette. Így tudott hivatkozni a
még ma is meglévő tapolcai vagy sümegi városképre, mely egykor Zalaegerszegen is
jellemző volt, de mára eltűnt. A megyeszékhely arculatát nagyban befolyásolta az
1826-os hatalmas tűzvész, amikor a városnak több mint a fele leégett, majd Póka
Antal mérnök rendezési terve alapján épült újjá a település.
Az előadás során néhány, még máig megmaradt épület (Ady utca, Vörösmarty
utca, Rákóczi utca) korabeli fotóját is bemutatta, illetve a szintén
ritkaságszámban fennmaradt ház alaprajzokat. Érdekességként többek között
elhangzott, hogy fürdőszoba csak ritkán tartozott a lakásokhoz a századfordulón,
ahogy a város csatornázottsága is elmaradott volt. A gazdagabb családok
otthonában azonban megtalálható a cselédszoba.
Az 1920-as években a lakás bérbeadása a megélhetést jelentette, különösen a
Jákum utca területén. Ez meghatározta az itteni épületek jellegét. Más történte
van azonban a Kosztolányi úti villasornak, ahol a nagy méret, a szépség, s a
divatnak megfelelő túlzsúfolt berendezés és díszítés volt a jellemző. Így a nagy
mintás tapéták, mintás szőnyegek a parkettán, a falon számtalan kép, nagy méretű
órával vagy képórával, szobortartó szoborral, a helyiségeket elválasztó
függönyös ajtó, biedermeier-bútorok, a férfiak részére dolgozószoba,
játékasztallal, falra helyezett fegyverekkel. A nők felségterülete pedig a
szalon volt, a társasági élet színtere.
Itt helyezték el a ház legnagyobb tükrét, a berendezéshez számos hímzett
párna, csipkedíszítés tartozott, a nők leggyakoribb időtöltése, a kézimunkázás
eredményeként. Elengedhetetlen volt a könyvszekrény, így a város első
könyvtárának dr. Udvardy Ernő ügyvéd gazdag magánygyűjteménye nevezhető.
Gyerekszoba ritka volt. A nappaliban beszélgetősarkot alakítottak ki ferdén
elhelyezett bútorokkal a kandalló mellett. A konyhában vastűzhely, esetleg
kemence szolgálta a munkát.
Az előadás néhány közismertebb zalaegerszegi család történetébe és otthonába is
bepillantást engedett, többek között Czobor Mátyás, egykori zalaegerszegi
polgármester lakását is láthatták az érdeklődők.
Kulturális közösségi kávézó
n
A közelmúltban nyílt meg a Keresztury ÁMK épületében a Pop Up Cafe, ahol
minőségi programok várják a létszámát tekintve kis közönséget. Egyelőre
csak a rendezvények alkalmával (péntek és/vagy szombat este tartanak
nyitva). Célközönségük az a főként 16–40 éves korosztály, mely
értelmiségi kultúrára vágyik hangulatos környezetben, megfizethető árak
mellett. A fő profil az akusztikus koncertek, de helyet kapott már a
Zrínyi-gimnázium Szépirodalmi Műhelye is, laza, „beugrós” produkcióval.
B. K.
– Valójában kényszer szülte az ötletet, amikor az intézményben működő étterem
bezárt, s funkciót kellett adni a helyiségnek – mondta Cserpes Attila
igazgatóhelyettes. De végül is egy régi álmom valósulhat meg ezzel, egy olyan
hiánypótló hely, ahol kis körben, hangulatosan lehet kulturáltan együtt lenni,
ahol érték jár a sör mellé, ahol a középiskolásnak is elérhetők az árak, helyi
borok és házi szörp is kapható. S a környéken nem igazán tudok más példát, ahol
egy intézmény vállalkozik.
– Alakul már a törzsközönség?
– Erről még korai beszélni, hiszen eddig négy esten vagyunk túl. December
végéig készen van a programterv, s rajzolódik a következő évi műsor is. De
nyitottak vagyunk az ötletek felé, be lehet kopogni produkcióval, elképzeléssel.
– A zrínyiseket visszavárják a kávéház színpadára?
– A Szépirodalmi Műhellyel már több éve kapcsolatunk van, nálunk, a
színházteremben mutatják be minden évben a darabjukat nagy sikerrel. A kávézóba
viszont rögtönzéses produkcióval jöttek, siker volt ez is. Szeretnénk őket
visszahívni, de ennek gyakorisága még nem eldöntött.
– A nyitva tartás csak a tanévre vonatkozik majd?
– Szeretném, ha nyáron is működhetnénk.
Bajnóczy Zoltán, a Szépirodalmi Műhely vezetője elmondta, örültek a meghívásnak,
ideális volt a helyszín a rögtönzött produkcióhoz, ahogy a klasszikus
előadásokhoz is ideális az intézmény színháztere. 2008-tól láthatja a csoportot
a közönség. A bemutatók a kultúra napjához kapcsolódtak, az idei tanévben is
folytatják ezt a sorozatot.
Sajtóközlemény
n Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 35.000.000 forint uniós támogatást nyert a „Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására" című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0043 azonosító számú pályázati projekt az „Egymásra hangolva" címet viseli. A program célja Zalaegerszeg területén működő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások összehangolása, fejlesztése valamint hatékonyabb segítőhálózat kialakítása, melyben konzorciumi partner a Zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, valamint a Zalaegerszegi Gondozási Központ.
A tizenöt hónapon keresztül (2013. augusztus 1–2014. október 31.) megvalósuló projekt során a szociális és gyermekjóléti alapellátásokban dolgozók számára belső képzéseket és szakmai műhelyeket szerveztünk. Továbbá olyan hozzátartozóknak nyújtottunk segítséget, akik szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, fogyatékkal élő, speciális nevelési igényű felnőtt vagy gyermek ellátásáról gondoskodnak.
A szociális és gyermekjóléti alapellátásban dolgozók magasabb színvonalú szakmai tevékenységét a projekt során szolgáltatási kézikönyv kiadásával segítettük. A megvalósult szakmai programok összefoglalásaként módszertani ajánlások is készültek. Jelentős eredmény az elkészült Szolgáltatási kézikönyv, amely hasznos segédanyag az alapellátásban dolgozó valamennyi középvezető és intézményvezető számára is. Szükségletdiagnosztikai eljárások és új dokumentációs rendszer kialakítása, a szolgáltatásokat igénylők állapotának, helyzetének, problémájának felmérésére szolgáló eljárás kidolgozása megalapozhatja a tudatosabb szolgáltatástervezést, segítséget nyújtva a szociális és gyermekjóléti alapellátásban dolgozóknak, intézményvezetőknek és a fenntartónak egyaránt.
A megvalósult program egyik kiemelkedő értéke az elkészült szociális térkép. Az átfogó felmérés kiterjedt a zalaegerszegi lakosok élethelyzetére, elégedettségére, problémáira, valamint a meglévő szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményére is. A kutatás szándéka volt, hogy rámutassunk helyi tendenciákra, továbbá általános és speciálisan helyi igényekre, valamint hozzájáruljunk a város szociális ellátórendszerének hatékonyabbá tételéhez, fejlesztéséhez, szakmai segítséget nyújtva a helyi társadalompolitikai döntések meghozatalához. A szociális térkép megalapozza a jövőbeni szükséges fejlesztéseket, kijelöli az irányokat az alapellátás számára.
