Címlap

Minden zalaegerszegi lakost képviselve

Ünnepélyes alakuló közgyűlés
balaicz zoltán polgármesteri programja
A három alpolgármester: gecse péter, vadvári tibor és tolvaj márta

n Zalaegerszegen az ünnepélyes alakuló közgyűlésen először dr. Pápai Ferenc, a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket és a meghívott vendégeket az önkormányzati választás végleges eredményéről, majd a polgármester és a képviselő-testület tagjai letették az esküt. Ezt követően Balaicz Zoltán ismertette programját, melyet a képviselő-testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el.

Elöljáróban hangsúlyozta: „polgármesterként és önkormányzati képviselőként soha sem feledkezhetünk meg arról, hogy az erkölcsi minőség a bizalom alapja. Azé a bizalomé, amely bennünket a közügy vitelére, képviseletére felhatalmaz, és amellyel a választópolgárok bennünket Zalaegerszeg érdekében történő döntéshozatal jogával felruháztak. Zalaegerszeg politikai szempontból mindig is a béke szigetének számított Magyarország politikai térképén. A közgyűlési patkóban ülők egymást nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintik.”
Utalt arra, hogy az urnák lezárásával véget ért a politikai kampány, és másnaptól már pártpolitikai hovatartozástól függetlenül minden zalaegerszegi lakos képviselete a közgyűlés feladata. „Amikor a városunk érdekében dolgozunk, nincsenek fideszes, jobbikos, MSZP-s, Együtt-PM-es vagy LMP-s, nincsenek jobboldali vagy baloldali polgárok. Csak zalaegerszegi polgárok vannak, akikért nekünk közösen összefogva, együttes erővel kell dolgoznunk a következő öt évben.”

Balaicz Zoltán elmondta: sok teendő vár az új önkormányzatra. A legfontosabb cél a helyi gazdaság fejlesztése, a vállalkozások segítése, a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése. A patrióta gazdasághoz erős, magyar tulajdonú cégek kellenek, mert ezek egyben erős várost is eredményeznek. Zalaegerszeg megújításához az új munkahelyeken keresztül visz az út. A ciklus kezdete egybeesik az új 2014–2020 közötti fejlesztési időszakkal, amelyben a források 60 százalékát gazdaságélénkítésre lehet majd felhasználni. Ez azt is jelenti, hogy a város irányításában szemléletváltásra van szükség, új megoldásokat kell alkalmazni – fogalmazott.

A polgármester jelezte: a következő időszakban konkrét tartalommal bíró együttműködési megállapodást kötnek a megyei kereskedelmi és iparkamarával, a vállalkozók és munkaadók szövetségével és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal. A befektetésösztönző program keretében folytatni kívánják az infrastruktúrával és közművekkel ellátott ipari telephelyek kialakítását. A megyei jogú városoknak kiírt TOP-program keretében pedig fontos feladat lesz a mechatronikai és gépipari park, valamint a logisztikai kiválósági központ kialakítása az északi ipari parkban. Balaicz Zoltán hangsúlyozta: „A legfontosabb, hogy csak reális célokat tűzzünk ki magunknak, ne ígérjünk semmit felelőtlenül". Őszintének kell lenni – tette hozzá – elmondva azt is, ha valami nem, vagy nem úgy sikerül, alakul, ahogy eltervezték.

* * *
Az alakuló ülésen két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választottak. A képviselő-testület tagjai közül kikerülő úgynevezett belső főállású, általános alpolgármester Gecse Péter lett, aki elsősorban a városüzemelésért és az önkormányzati cégekkel való kapcsolattartásért lesz felelős. Külsős főállású alpolgármesternek választották Vadvári Tibort, ő a humánügyekért és részben a gazdaságfejlesztési projektek végigviteléért felelős. Társadalmi megbízatású alpolgármester Tolvaj Márta, akinek feladata elsősorban a társadalmi kapcsolattartás, a civil ügyek intézése és az ezekhez kapcsolódó rendezvények szervezése lesz.
. . .
Megválasztásra kerültek a különböző szakbizottságok vezetői is. Ügyrendi, jogi és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság elnöke, dr. Tóth László, gazdasági bizottság: Bali Zoltán, pénzügyi bizottság: dr. Kocsis Gyula, oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság: Makovecz Tamás, szociális, egészségügyi bizottság: Sümegi László, műszaki bizottság: Dékány Endre.
Az egerszegi közgyűlésen belül két frakció alakult: A Fidesz-KDNP képviselőcsoportját továbbra is dr. Tóth László vezeti. Helyettesei: Bali Zoltán és Dékány Endre. A Jobbik frakcióját Pete Róbert vezeti.

vissza az elejére

A bábáktól a bébitápig

Tárgyak és rítusok a születés-kiállításon

n A terhességtől a kisgyerek első lépéséig sok idő telik el; a Göcseji Múzeum legújabb kiállításán majd egy évszázad. Ekkora korszakot ölel ugyanis fel a „Sírva jössz a világra, és körülötted mindenki mosolyog” című tárlat, melyet nemes egyszerűséggel csak születés-kiállításként emleget mindenki, már az anyaggyűjtés óta.

– pánczélPetra –

A rövidítés tulajdonképpen rendjén van, hiszen a születés fogalmába sok minden belefér: a tárlat így a terhesség, szülés, szoptatás, névadás és gyermekellátás rítusait és tárgykultúráját dolgozza fel a 19. századtól napjainkig. Mindeközben bemutatja a kisebb közösségek és általában a társadalom születéshez kapcsolódó szerepvállalásait, illetve az egyes évtizedek társadalmilag elfogadott (illem)szabályait.
A kiállítást – melyet a Göcseji Múzeum etnográfusa, Marx Mária rendezett – Deáky Zita néprajzkutató, egyetemi docens (ELTE Néprajzi Intézet) és Szabó Imréné vezető ápoló (Zala Megyei Kórház) nyitotta meg.

A néprajzkutató szerint – aki a bábaság történetéből írta doktori disszertációját – a zalaegerszegi tárlat egy igazi kuriózum, mert egy történeti vonalat vázol fel egy olyan jelenségről, ami minden társadalomban örök téma. A születés nemcsak női princípium, mert valójában a jövőről szól; ez a jövő pedig a párválasztással veszi kezdetét. A kutató szerint érdekes, hogy a „gyermekvállalás” szó a 20. század második felétől terjedt el. A kifejezés annyit jelent, hogy a szülés nem természetes velejárója a házasságnak (vagy manapság a párkapcsolatoknak). Az időben előrehaladva ezért is válik egyre inkább politikai kérdéssé a gyermekek születése. Bár az állami kontroll már tulajdonképpen a 18. században megjelent, és lassan az orvostudomány is szakosodott. A 19. századtól pedig már politikai viták is zajlottak azzal kapcsolatban, hogy mi jobb, otthon szülni vagy kórházban.

Deáky Zita szerint a kórházak alapvetően megváltoztatták a születés rítusát és a szülés szakralitását. Az otthonszüléshez évszázadokon át számos óvó/védő rítus tartozott, és a falusi közösségekben, de még főúri családokban is mindenkinek megvolt a maga szerepe a kiskorú érkezésekor. A házasság, a születés, a halál tulajdonképpen a közösség bevonásával és kontrolljával zajlott; beindultak az egymást segítő mechanizmusok. Az egyén érdeke mindig alárendelődött a közösségi és nemzeti érdeknek. Ma ez épp fordítva van, az egyénre helyeződik a hangsúly, ezért a rítusok is változnak, és a tárgyak szerepe is más. Ma már például ritkán szolgálnak ki több korosztályt a gyerekruhák, kiságyak, babakocsik.

A kiállítás jól mutatja mindezeket a változásokat. Az elmúlt évtizedekből rengeteg tárgy szemlélteti a gyermekvárás és -ellátás közötti időszakot. Az egykori paraszti társadalom rituáléihoz szükséges eszközöket éppúgy, mint napjaink bébieledeleit. A tárlat érdeme azonban nemcsak abban rejlik, hogy bemutatja a különböző korok terhesruháit, rugdalózóit, kiscipőit, etetőtálait, babakocsijait és természetesen bilijeit. A trendek és szokások átalakulásán keresztül rávilágít jó néhány ma is zajló vitás kérdésre is. Jobb volt-e az otthonszülés és a bábaság „intézménye”, mint a kórházi ellátás? Textilpelenkával szebb a kismama élete, vagy eldobhatóval, illetve mennyire tudunk vagy akarunk visszatérni a természetes anyagok használatához. Mondjuk a gyógynövényes tejserkentőhöz, vagy a babáknak való „nyugiteákhoz”. Persze, ma már a máktea helyett inkább az édeskömény a nyerő.

Fontos kérdés az is, hogy mennyit változott a család vagy a kisebb lakóközösség (faluközösség) szerepe a vajúdó anya, illetve a szülést követően az ifjú szülők segítésében. A tárlatot végigjárva erre is választ kaphatunk. A kiállítást megnyitó Szabó Imréné szülésznő ezzel kapcsolatban elmondta: a kismamáknak manapság arra is van lehetőségük, hogy egy szabadon választott hozzátartozót (családtagot, barátot) behívjanak a szülőszobára, de külső segítséget (dúla) is kérhetnek. A kórházakban megszűnt a ’70-es évek zsúfoltsága is, amikor 15 fős kórtermekben várták a kismamák a szoptatás idejét. Ma már lehet egyágyas szobában szülni, és a bébivel is egy szobában maradhatnak az anyukák.

A Göcseji Múzeum mostani tárlata egy hosszabb kiállítássorozat – Átmeneti rítusok – része. Korábban már bemutatták az esküvőhöz kötődő szokásokat, illetve azok 20. századi változásait. A születés után pedig majd a halál témáját járja körül a múzeum.
A tárlat március 1-ig látogatható.

vissza az elejére

Nyugdíjbiztosítás – adategyeztetés

Fontos a visszajelzés – megfelelő adatbázis

n Augusztus 25-től megkezdődött a hivatalból indított adategyeztetési eljárás a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál. Az eljárásnak köszönhetően az utóbbi hetekben megnőtt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság ügyfélszolgálatán megjelentek száma.

– Országosan több mint 400 ezren, Zala megyében pedig 14 ezer 157 fő 1955 és '59 között születettet érint az eljárás, melyet 2 év alatt kell lefolytatni – bocsátja előre dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője. – Az eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásába az ügyféllel egyeztetett szolgálati idő és kereseti adatok kerüljenek be, határozati formában, annak érdekében, hogy a majdani öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíj megállapítása gyorsabban, egyszerűbben történhessen meg.

További célja még az is, hogy a járulékfizetők aktív korban kapjanak visszajelzést a nyilvántartásban szereplő adatokról, hogy legyen idő az esetlegesen hiányzó adatok pótlására, illetve az adatok pótlása akkor történjen meg, amikor még a foglalkoztatóknál rendelkezésre állnak a szolgálati idő, jogosultsági idő és kereseti, jövedelmi adatok, tehát a legminimálisabb adatvesztéssel lehessen azokat pótolni.
Kiemelten fontos, hogy a bejelentési kötelezettséggel nem érintett időszakok nyilvántartásba vétele is megtörténjen, ilyenek a 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje, vagy a sorkatonai szolgálat időtartama, ha az nem a munkaviszony ideje alatt volt.
A végső kiemelt cél, hogy egy egyeztetett, letisztított adatbázis jöjjön létre, amely azonnal felhasználható az öregségi nyugdíj megállapításakor, ezzel időt megtakarítva az állampolgárok érdekét szolgálva.

– Mi is az eljárás menete?
A lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatóságoktól az állampolgárok először egy tájékoztató levelet kapnak az adategyeztetés megkezdéséről és az eljárással kapcsolatos tudnivalókról. Ezt követően küldünk egy részletes kimutatást tartalmazó végzést a szolgálati időről és 1988. január 1-től a kereseti adatokról, a hivatalunk központi elektronikus rendszerében tárolt, személyekre lebontott nyilvántartás alapján. A végzés kézhezvételét követően legkésőbb 90 napon belül jelezni kell, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokkal egyetért-e az állampolgár, vagy valami esetlegesen hiányosan szerepel a nyilvántartásban.

Nagyban segítené az ügyek intézését az, ha az érintett állampolgárok részéről minél előbb megtörténne a jelzés abban az esetben is, ha mindent rendben talál az ügyfél, mert így igazgatási szervünk határozattal lezárhatja az ügyet.
Amennyiben valaki hiányosságot tapasztal, akkor az eltérést alátámasztó, bizonyító erejű okiratok megküldését várjuk, amely lehet munkakönyv, munkaszerződés, TB-i kiskönyv, megbízási szerződés vagy a bejelentési kötelezettséggel nem érintett időszakokról leckekönyv, katonakönyv. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához pedig a gyermekre(kekre) vonatkozó gyermekgondozási (GYED, GYES) időszakra vonatkozó adatok bejegyzéséről várunk tájékoztatást.
Ha a 90 nap letelt, és az állampolgár részéről nem érkezett visszajelzés, akkor a hivatal a nyilvántartásban szereplő adatok alapján meghozza a határozatot, melyet megküld az ügyfél részére. A határozat egyébként az általános szabályoknak megfelelően megfellebbezhető, sőt bírósági felülvizsgálatnak is helye lehet.

vissza az elejére