Szeretet és szolgálat

Adventi mandulavirág-ünnep

n Advent első vasárnapján az istentiszteletet követően tartotta a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza évfordulós ünnepségét a zalaegerszegi református templom Kálvin termében. A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Az eseményen részt vett Török Zoltán református lelkész is.

– b. k. –

Fennállásának harmadik évfordulóját ünnepelte az adventi első hétvége keretében a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza. A közel 70 főt ellátó intézményben bentlakásos, átmeneti és nappali gondozó – fejlesztőlehetőségek állnak rendelkezésre a 18 év feletti érintettek számára, mondta Bozsoki-Sólyom Eszter, a néhány hónapja kinevezett intézményvezető.

– A munkánkat szolgálatnak tekintjük, ahol az emberségesség fontos szempont. Az az elvem, hogy ne érjen véget a fejlesztés a 18 éves kor betöltésével, hanem az egész életen át legyen jellemző, a színvonalas ellátás mellett – fogalmazott. – Négy csoportra bontva foglalkozunk a gondozottakkal, szociálpedagógus, szociológiai gondozó, gyógypedagógiai asszisztens és ápolók részvételével. Az integráció jegyében minél több városi programon veszünk részt. Bár nem fenntartónk, mégis a református egyházközösséggel szoros a kapcsolat, ahogy a hagyományos születésnapi ünnepségek is mutatják – ismertette röviden Bozsoki-Sólyom Eszter, majd a tervekről szólva elmondta: az önkormányzat révén működtetett otthonban közösségi tér kialakítása van folyamatban.

Az intézmény által felajánlott díjakat, a hagyományoknak megfelelően egy gondozott, egy munkatárs és egy támogató kapta. Az idén ez Vörös Szilvia, Vörös Balázsné és a zalaegerszegi református egyházközösség elismerését jelentette.
Az ünnepségen rövid előadást tartott Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője a szeretet és a szolgálat témakörben. Mint mondta, ezen alapelvek megvalósítása jellemző az országban 35 ezer rászoruló, 145 intézmény és 500 szolgálat esetében.
Az rendezvényen műsorral kedveskedtek a gondozottak. Az ünnepséget megelőző napokban pedig a társintézményekkel közös programokat szerveztek.

vissza az elejére

Nyitott szemmel

Bérczes edit fotókiállítása beregszászról

n Kárpátalján, többségében Beregszászon készült fotókból nyílt kiállítás a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi gazdálkodási kara kollégiumi társalgójában. A képek nagy részét dr. Bérczes Edit főiskolai docens, ultramaratonista világrekorder készítette, tavalyi oktatói ösztöndíjas kinttartózkodása alatt.

B. K.

Életjelenetek, tájképek, sajátos körülmények közötti sportesemények, a kárpátaljai magyarság különös világa jelenítődik meg a közel 50 fotón.
– Oktatói ösztöndíjjal voltam kint tavaly nyáron 10 hetet. Közben sportoltam is, részt vettem egy 70 kilométeres kerékpártúrán, a zalai dombokhoz hasonló tájon tartott futóedzések mellett. Nem csuktam be a szemem mozgás közben, s csak a kattintás erejéig álltam meg. Adta magát a téma, nem szándékosan kerestem, ezért nem véletlen, hogy sok köztük a sportos felvétel. Rengeteg a kerékpáros arrafelé, rossz állapotú bicikliken, veszélyes utakon, sötétben. Vittem sárga mellényeket, meg fejvédőket ajándékba – mondta a több tekintetben is premierkiállítás megnyitóján Bérczes Edit. Felvételeit öt társa fotói egészítik ki, s a válogatásban zalaegerszegi sajtófotósoktól kapott szakmai segítséget.

A december 22-ig látható tárlatot Zimborás Béla, a Humánigazgatási Osztály osztályvezető-helyettese nyitotta meg, utalva Beregszász és Zalaegerszeg között fennálló, 8 éves testvérvárosi kapcsolatra.
Szintén e kapcsolat erősítéséről szólt a bemutató védnöke, dr. Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal nyugalmazott vezetője, városunk díszpolgára. Reményét fejezte ki, hogy egykor Beregszász és Zalaegerszeg között is kialakul egy olyan aktív baráti kör, amilyen a marosvásárhelyiekkel már hosszú évek óta fennáll.

S a bennfentes büszkeségével méltatta a kiállítást Balogh László, Ungvár szülötte, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium igazgatója, önkormányzati képviselő.
– Köszönjük Kárpátalja nevében is ezt az értékes kiállítást, mely egy világrekorder futó meditatív rácsodálkozása a külhonra. Beregszász és Kárpátalja szemérmes, szemlesütve takargatja a pusztulást, egyszerre van jelen a szürkeség és a gyönyörűség. A fotók ellesett pillanatok, mutatják a jellegzetest és a véletlent, az érzékeny utazó mélységes látásával ezen a szép és szegény vidéken – utalt a 150 ezer magyar lakta, 12 ezer négyzetkilométer nagyságú területre.

vissza az elejére

Tapasztalaton alapuló ismeretszerzés

A Kölcsey Ferenc Gimnázium természettudományos laborjában

n Újabb szakmai napot tartottak a Kölcsey Ferenc Gimnázium TÁMOP-projekt keretében kialakított korszerű fizika- és biológialaboratóriumában, melyen az intézmény és a projektpartner iskolák diákjai valamint pedagógusok vettek részt.

Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna, a gimnázium nyugalmazott igazgatója előadásában a fejlesztés elvárandó céljai között kiemelte, a természettudományok iránt érdeklődő diákok valamint a természettudományos szakos pedagógusok számának növekedését. Úgy vélekedett, a gyakorlatra, kísérletekre épülő közvetlen ismeretszerzés a természettudományos gondolkodás elterjedését szolgálja, a projektben ezért kap nagy jelentőséget a tanórai oktatás mellett a tehetséggondozás és a tanórán kívüli lehetőségek biztosítása a labor használatára. Várhatóan ennek következtében nő a természettudományos tantárgyakból a közép- és az emelt szintű érettségire jelentkező tanulók száma, ami pályaválasztásukban is megnyilvánul majd. A laboratórium pedagógiai és módszertani változások elősegítésével a projektbe bevont tíz intézmény (általános és középiskola) természettudományos oktatására is hatással bír, tette hozzá.

Hangsúlyozta, az ország öt legjobb két tanítási nyelvű középiskolájának egyike a zalaegerszegi Kölcsey-gimnázium, amely a végső minősítés megszerzése után a természettudományos oktatás referenciaintézményévé is válhat. A projekt távlati eredményei között kiemelte, az IKT-eszközök (Információs és Kommunikációs Technológiák) használatának elterjedését az oktatásban, valamint ezen eszközök és a projekt alatt kidolgozott tananyagok révén az oktatás módszertani megújulásának jelentőségét.
A következő előadásban Szépligeti Mátyás, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának botanikai szakreferense felhívta a figyelmet a park adta gyakorlati, kutatási lehetőségekre, hiszen, mint mondta, az egyetemek is inkább az elméleti oktatásra koncentrálnak. A nemzeti park szívesen fogadja az érdeklődő diákokat, akik feltáró, monitorozó jellegű valamint valamilyen problémát feldolgozó és azt vizsgáló kutatásokban fejleszthetik képességeiket, gyarapíthatják gyakorlati ismereteiket.

Horváth Miklós, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának főiskolai docense ezen projektekhez kapcsolódóan a pedagógusok képzésében vesz részt országszerte. A tankönyvszerző negyediktől tizedik évfolyamig írt természetismereti tankönyveket, továbbá fejlesztett ki digitális tananyagokat az Apáczai Kiadónál, melyek kétszeres Magyar Termék Nagydíjasok lettek. Úgy vélte, a TÁMOP- projektben létrehozott korszerű laborok betöltik azt az űrt, ami a korábbi fizika, kémia, biológia szaktantermek megszűnésével keletkezett, amikor is egyetlen kísérletet, megfigyelést, vizsgálatot nem végezhettek a diákok, az oktatás kizárólag az elméletre koncentrált. A digitális tananyagok pedig abban segítik a tanárokat, hogy a diákoknak szilárd alapismereteik legyenek, melyek alapján elvégezhetik a kísérleteket, vizsgálatokat – emelte ki.

A szakmai nap fizika és biológia bemutatóórákkal kezdődött, melyen a Landorhegyi Általános Iskola 8/C és 8/B osztályos tanulói vettek részt. Szűcs Klára, a gimnázium szaktanára elmondta, hogy a biológiaórán a gyerekek megfigyelték a keményítő tulajdonságait, kimutatták különféle élelmiszerekből, továbbá vizsgálták a nyáluk keményítőbontó hatását is.
Vas Gyula, a Landorhegyi-iskola biológia–földrajz szakos tanára hangsúlyozta, a laborlátogatás során nagyon sok tapasztalatot és ismeretet szerezhettek tanulóik, mert az általuk elvégzett kísérletek, melyek közül nem mindegyikre van mód iskolájukban, kapcsolódnak az általános iskolai tananyaghoz.

A program zárásaként igazán látványos kísérleteket tekinthettek meg a jelenlévők. Elsőként Pozsik Lajos laborvezető marhaszív boncolását mutatta be, amit a kivetítőn is figyelemmel kísérhettek a diákok, pedagógusok. A szaktanár elmondta, az emberi szív és keringési rendszer működésének bemutatására nagyon alkalmas a marhaszív, mert viszonylag nagy méretű, jól láthatóak részei, melyek együttes feladata az, hogy egy irányban áramoltassák a vért az érrendszerben.
A laborvezető érdeklődésünkre hozzáfűzte, hogy hamarosan zárul a projekt megvalósítási szakasza, amit egy ötéves fenntartási kötelezettség követ. Ebben az időszakban a Kölcsey-gimnázium továbbra is lehetőséget biztosít laboros foglalkozásokra a projektben közreműködő másik tíz intézmény tanulói számára. Továbbá tervezik a város vezetésével azt is, hogy a korszerű természettudományos labort mindazon középiskolák diákjai számára is rendelkezésre bocsátják, akik biológiából, kémiából és fizikából kívánnak érettségit, illetve emelt szintű érettségit tenni.

A 12/l osztályból érdekes kémiai kísérleteket mutatott be Szekér Donát, Kocsis Patrícia és Varga Réka. Kocsis István szaktanár, Hollé Konstantin, Ivusza Ádám és Tutkovics Máté 11/B osztályos tanulók fizikakísérletekkel, megfigyelésekkel nyűgözték le a jelenlévőket.

vissza az elejére