Mézfesztivál n Mézszentelő szentmisével és a mézlovagrendek belvárosi felvonulásával vette kezdetét szombaton a XI. Kárpát-medencei Mézfesztivál és Termelői Vásár. A lovagrendek képviselőit Balaicz Zoltán polgármester fogadta a városháza előtti téren. A menet ezután a kétnapos rendezvény helyszínére, a Városi Sportcsarnokba vonult, ahol Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészei Egyesületének elnöke, Vigh László országgyűlési képviselő és Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. A december 6–7-i Mézfesztiválon szakmai és családi programok egyaránt várták a közönséget. A sportcsarnok területén termelői és kézművesvásárra, előadásokra és fórumokra is sor került. Mézkülönlegességeket, mézzel készült ételeket egyaránt lehetett kóstolni és vásárolni. A rendezvény célja volt továbbá, hogy népszerűsítsék a mézfogyasztást, hiszen a magyar lakosság még mindig nagyon keveset vásárol a természet e csodás és egészséges nektárjából.

vissza az elejére

A városlakók kérdeztek

Közmeghallgatás: sokan éltek a lehetőséggel

n A képviselő-testület ezúttal a városlakók által felvetett kérdésekkel és kérésekkel szembesült a már hagyományos, évi közmeghallgatáson. Sokan fordultak észrevételeikkel az önkormányzathoz, és akik a helyszínen nem kaptak választ, írásban megkapják néhány héten belül. Balaicz Zoltán polgármester először a levélben, illetve telefonon feltett kérdésekre adott választ.

Az ilyen formában kérdezők többsége is jelen volt a közmeghallgatáson. Csontos Imre a Pintér Máté utca egyik járdaszakaszának újabb felújítását kérte (még egy burkolatréteget), mivel balesetveszélyes. A járdán folyamatosan tócsák vannak, a házak lábazatát áztatva. A válaszban elhangzott, hogy a költségvetésben tervezésre került a Pintér Máté utcának a Püspöki Grácián u. és a Lőrincz barát u. közötti szakasz nyugati oldalán lévő járdaburkolat aszfaltozásának és a vízelvezető folyóka megépítésének költsége. Szabó Miklós a vasútállomás környezetének állapotáról szólt. Évek óta nem történt sem felújítás, sem karbantartás, mondta, hiányolva az üdvözlő és figyelemfelhívó és tájékoztató táblákat. A városüzemeltetési osztály válasza szerint az elmúlt években újult meg az állomás melletti parkoló, illetve a Bajcsy-Zs. tér burkolata is. A városi utcanévtáblák kihelyezése jövőre folytatódik, viszont a jelenlegi tábla jobb láthatósága érdekében a mellette lévő tuja kivágásáról gondoskodtak.

Szabó Antal Tamás felvetette: az alsóerdei kerékpárúton néhány éve megvalósult a csatornázás, utána felújították, de ennek ellenére mára nagyon rossz állapotba került az út. A bazitai elágazótól egészen az Aranyoslapi forrásig sok helyen balesetveszélyes, kátyús, hiányzik a padka, és sok a gödör. Sem kerékpárral, sem gyalogosan sétálva nem biztonságos. Évekkel ezelőtt tervezték a közvilágítás kiépítését, ami a mai napig nem történt meg. Jelezte továbbá, hogy az Alsóerdő területére is nagyobb fejlesztéseket ígértek. Az alsóerdei napközis szabadidőközpont fenntartása fontos lenne, ne hagyják elveszni az értékeket, mint ahogy az erdei színházzal is történt, fogalmazott. A válaszból kiderül: a közvilágítás lehetőségét megvizsgálja a városüzemeltetési osztály. A létesítést nehezíti, hogy az érintett szakasz nem közterületen helyezkedik el. A város gyalogos és kerékpáros közlekedési hálózatának felügyeletével, a szükséges fenntartási munkák elvégzésével a Városgazdálkodási Kft. került megbízásra. A balesetveszélyes burkolathibák javítását folyamatosan végzik. A kerékpárút balesetveszélyes hibáiról máshonnan még nem érkezett bejelentés.

Cseresznyés Józsefné a Gasparich utcát a Madách utcával összekötő lépcsősornál a közvilágítást hiányolja. Amikor sötétedik, nehezen járható, az idősebbek nem is tudják használni. Másik észrevétele, hogy a Landorhegyi útról felkanyarodva Ebergény felé a buszváróban nincs ülőalkalmatosság. Szeretné, ha ezt a hiányt pótolná az önkormányzat. A hivatali válasz szerint a közvilágítás igényét nyilvántartásba veszik, és a jelzett buszváróban jövő év első negyedévében ülőhelyeket szerelnek fel.
(A közmeghallgatáson elhangzott további kérdések és feleletek lapunk következő számában olvashatók.)

vissza az elejére

Szívzűrök és a stroke

Kegyetlen versenyfutás az idővel

n A különböző egészségügyi kampányok során nyilvánosságra kerülnek minden évben az aktuális statisztikai adatok, így többek között a szív- és érrendszeri szűrés eredményei, valamint a stroke következményei és túlélési lehetőségei.

Magyarországon az általános egészségi állapotot tekintve Európa nemzetei között a sereghajtók közé tartozik. Hazánkban csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egymillióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem beszélve a mozgásszegény életmódról. Megváltoztatható okok felelősek a szív- és érrendszeri halálozás csaknem 80 százalékáért. Nagyon sokan a szűrővizsgálatok alkalmával szembesülnek azzal, hogy komoly veszélyben vannak, ami azonnali orvosi beavatkozást és életmódváltást igényel. Ez utóbbi vezet leginkább a keringési betegségek kifejlődéséhez.

Hazánkban évente 40–50 ezer ember kap stroke-ot, a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy beteg. A stroke-nak három fő tünete van: a száj félrehúzódása, beszédzavar, féloldali végtaggyengeség. Az agykatasztrófa nem fáj, ezért hajlamosak az emberek arra, hogy a tünetek maguktól is elmúlnak, azt nem veszik elég komolyan. A tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, hiszen mindössze 3–4 óra áll rendelkezésre, hogy a beteg a jelenleg legmodernebb életmentő vérrögoldásban részesüljön. Ha ennél több idő telik el a kezelésig, a szélütés maradandó károkat okozhat.

A stroke nem csak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved. Járásképtelen 22 százalék, 24–53 százalék pedig teljesen mások segítségére szorul, 32 százalékuk ugyanakkor depresszióval küzd. A stroke kockázati tényezői között az első helyen a magas vérnyomás áll, a felmérések szerint az emberek kétharmada nem tartja ezt súlyos betegségnek. Pedig komoly egészségügyi problémáról van szó!

vissza az elejére