Száz bolha és a sziámi sokszínűség

Müller, szakcsi, szinetár a zalai kanapén

n Különböző zenei műfajok, és a mai színjátszás körül zajlott a beszélgetés a legutóbbi Zalai Kanapén. A kulturális talk-show vendégei ezúttal Szinetár Dóra színművész, Müller Péter Sziámi énekes-dalszerző és Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész voltak.

– pP –

A személyes történetekkel átszőtt kötetlen csevejt ezúttal is Turczi István és Karáth Anita vezette. A fókuszban Müller Péter volt, aki Zalához is és a két másik meghívott művészhez is kötődik valamilyen módon. De Szinetár Dórának is vannak élményei Zalaegerszegről, hiszen 1998-ban a My Fair Lady című musical Eliza Doolittle-jét alakította a Hevesi Sándor Színházban.

Müller Péter (a hazai underground két legendás zenekarának, az URH-nak és a Sziáminak az alapító-énekese, valamint a jelenlegi And Friends formáció frontembere) a rendszerváltozás utáni években költözött családjával Budapestről Nemesrádóra. Bár, eredetileg csak egy nyaralót kerestek a Dunántúlon. Mint mesélte: valójában a „káderesítés” ellen menekült vidékre, hiszen a kilencvenes évek elején a fővárosi vezetés folyamatosan bombázta különböző állásajánlatokkal és vezetői posztokkal. Mivel film- és televíziórendezői szakon is végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a rendszerváltozás utáni felszabadult légkörben még azzal is megkeresték, hogy legyen tévéelnök. Ő azonban soha nem akart semmilyen vezető lenni, mert szabad embernek és gondolkodónak született.

Inkább Zalába költözött, ahol helyi zenészekkel (többek között Markó Tamással, Kardos Bozi Endrével, Polgár Péterrel) folytatta azt, amit Gasner János barátjával kezdett el Budapesten; vagyis a Sziámi zenekart. Ennek több formációja is volt az évtizedek alatt. Mikor azonban 2009-ben Gasner váratlanul meghalt, úgy gondolta: ne legyen többet Sziámi. Ezek után főleg zenészbarátaival lépett fel, innen jött az And Friends elnevezés. Müller Péter a Sziget Fesztivál ötletét is zalai évei alatt gondolta ki, ami mára Európa egyik legjelentősebb zenei és kulturális fesztiváljává nőtte ki magát.

A Kanapén Szakcsi Lakatos Bélával alkotott legújabb, Pianissimo Duo elnevezésű formációjával lépett fel, mely egyfajta műfaji kísérletként született. Az underground zenei műfaj keveredik az improvizatív jazzel, valamint a költészettel és a francia sanzonok hangulatával. Szakcsi Lakatos Béla (aki idén 71. születésnapját ünnepelte) a zalai közönségnek elmondta, számára ennyi idősen sincs megállás. Akkor is csinál valamit, ha látszólag nem csinál semmit: gondolkodik valami újításon, vagy zenét hallgat. Azért zenész fiainak jelezte: hogy ha már úgy hallják, hogy nem tud rendesen zongorázni, szóljanak rá, hogy most már hagyja abba. Úgy érzi, karriert csinálni nehéz, de még nehezebb abbahagyni.

Közben a Kanapéra ült Szinetár Dóra is, akinek van Müller Péterrel egy közös, amolyan „féleleműző” produkciója; mégpedig egy meselemez. Árnyacska, szörnyecske címmel Böszörményi Gyula meséit zenésítették meg. A lemez azonban jelenleg hiánycikk, még a kiadónál sem kapható. Szinetár Dóra éppen szabadúszó, bár hamarosan visszatér az Operettszínházba, ahonnan korábban azért jött el, hogy világot lásson, azaz belekóstoljon más színházak életébe is. Azt tapasztalta azonban, hogy a zenés színházi élet nincs túl jó állapotban Magyarországon. Nincsenek zenekarok, a vendégelőadókat pedig nem tudják megfizetni.
Az idei év utolsó Kanapéja a Sziámi zenekar egyik legismertebb számának (Száz bolha) feldolgozásával zárult, melyben Szinetár Dóra vokálozott.

vissza az elejére

Tütü a Pontház előtt

Sínáthelyezés, megszüntetett átjárók

n Nem is történhet jobb dolog egy hétköznapokon nem túl mozgalmas belvárosi kis térrel, minthogy az adventi időszakban leparkol rajta egy dizájnos busz. És ugyanígy; nem történhet jobb dolog egy kiszuperált régi busszal, minthogy kicsinosítva és „felturbózva” szórakoztatásra, legfőképp gasztronómiai célokra használják. Már tavaly télen is nagy feltűnést keltett a zalaegerszegi Kossuth téren ideiglenesen állomásozó Tütü Gasztro Busz, hiszen ehhez hasonló jelenségre még nem nagyon volt példa a városban.

Sokaknak egyből bejött a karácsonyi szezon új forralt borozós, „felmelegedős” télikertje, persze voltak felháborodott hangok is a közösségi portálokon: többen a torzuló városkép miatt fejezték ki nemtetszésüket. Teljesen alaptalanul. Mielőtt megindokolnám, hogy miért, leszögezem: nem reklámozni szeretném a helyet. Nem kértek meg rá, nem fizetnek érte, és alapvetően nincs is szükségük különösebb hírverésre, hiszen a busz a küllemével és magával a kitelepülés akciójával már önmagát reklámozza. A történetben a jelenség érdekel, nem az áru – jó, nyilván lecsúszott már egy-két bögre forralt bor a hétvége örömére. Eközben pont el lehetett azon gondolkodni, hogy hogyan is változik meg a tér kommunikációja és szimbolikus jelentése a Tütü busz leparkolásával.

A Pontház előtti tér önmagában nem túl izgalmas, bár kétségkívül jót tett neki, mikor a rendszerváltozás körüli években elszállították a Kossuth utca felőli oldalán álló Hamburger Jenő-szobrot. A teret parkosították, szélesítették és ösvényekkel megközelíthetővé tették mind a Pontház, mind a Tompa és Eötvös utcák irányába. Hamburger helyett persze szükség volt új szimbólumra is. Túl sokáig nem kellett gondolkodni, mert a közeli utca kijelölte az irányt: Kossuth tér lett, majd később felállították a reformkori államférfi mellszobrát is. Bár a tér rendezett és esztétikus, túl sok minden nem történik rajta.

Inkább áthaladásra használják, mint pihenésre (bár szép időben üldögélnek néha a padokon). Kossuth ide vagy oda, történeti/ideológiai üzenete sem túl jelentős. Az egykori pénzügyminiszternek nincs zalai kötődése, így helytörténeti párhuzamot nem lehet felállítani. Kossuth utcából, térből és -szoborból pedig annyi van országszerte, hogy a szimbolikus jelentése már-már közhelyszámba megy. (Persze az is igaz, hogy mellélőni se nagyon lehet vele.) A helyszín így sokkal inkább tűnik egy kedves, virágos térnek, ami csak azért kapta Kossuthról a nevét, mert épp nem találtak neki jobbat. Ebbe a hangulatba parkolt be az oldtimer Citroen-busz az adventi készülődés idején, immár másodszor.

Bővebben:
a Kultour-Vidék-en
www. kultourvidek.blogspot.hu
Pánczél Petra blogja

vissza az elejére

Vonósnégyes kötetlenebb formában

A kvartett műfajt népszerűsítik

n Egész más úgy komolyzenét hallgatni, és muzsikáról tanulni, ha azt négy fiatal zenész reprezentálásában hallhatják a diákok, néhány vicces történettel is megfűszerezve az előadást. „A vonósnégyes varázslatos világa” címmel országos koncertkörútra indult a nemzetközi porondon is ismert Kelemen Kvartett.

– pet –

Augusztustól decemberig az ország nyolc pontján adnak egy különleges, előadással is egybekötött koncertet, hogy a kvartettmuzsikát népszerűsítsék. Míg külföldön ugyanis óriási szeretet és érdeklődés övezi ezt a műfajt, addig a magyarországi koncerttermekből szinte teljesen eltűnt. A turné hetedik állomásaként Zalaegerszegre látogatott a vonósnégyes, ahol a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kétszer is felléptek: az esti nagykoncert előtt ugyanis a – főleg zenélni tanuló, komolyzene iránt érdeklődő – diákokat várták egy lazább délutáni előadásra.

A kvartett tagja – az alapító Kelemen Barnabás (I. hegedű), és felesége Kokas Katalin (II. hegedű, brácsa), valamint zeneakadémiai növendékeik, Fenyő László (cselló) és Varga Oszkár (II. hegedű, brácsa) – viszontagságos kalandokon keresztül jutottak el a zalai megyeszékhelyre. Az hagyján, hogy az ónos eső miatt alig tudták elhagyni Pest megyét, Zalában meg a sárból kellett kimenteni autójukat..., a kötél meg persze elszakadt.
Végül szerencsésen megérkeztek, és nyitányként el is mesélhették a viszontagságos út történetét a diákoknak. Aztán Haydn d-moll vonósnégyese következett, melyben spanyolos, flamencos dallamokat kellett keresniük a gimnazistáknak. Közben elhangzott: Haydn teremtette meg a vonósnégyes klasszikus műfaját. Aztán Brahms majd Bartók művei is felcsendültek, ahol már a magyar dallamvilágról és a magyar népzenéről is szó esett.

A beavató komolyzenei órával kapcsolatban Nagy Johanna, a hangversenyterem igazgatója érdeklődésünkre elmondta: nagyon örülnek, hogy a Kelemen Kvartett koncert körútja alkalmával a zsinagógába is ellátogatott, és hogy a fiatalokra is gondoltak. Ritka alkalom az, hogy iskolán kívül kerül sor zenei órára, és hogy a gyerekek élményszerűen tudnak muzsikusokkal találkozni. A kvartett kezdeményezése jó alkalom arra, hogy a komolyzene műfaját egy kötetlenebb előadás, beszélgetés és koncert keretei között népszerűsítsék. Mint mondta, a városban a Zalaegerszegi Szimfonikusoknak van ifjúsági koncertje, ahol többször sor került már hasonló előadásokkal egybeszőtt koncertekre.

vissza az elejére

Magyarucca a helyi művészetért

Karácsonyi est és nyereményjáték a móriczban

n Mindjárt karácsony! címmel december 20-án összművészeti ünnepvárót szervez a Magyarucca Egyesület. A Móricz művelődési házban este fél héttől kiállítást, és két koncertet is láthat a közönség. A részletekről Z. Lukács Sándor dalszerző, énekes, az egyesület elnöke tájékoztatta lapunkat.

– pet –

Az est folyamán három generáció alkotói mutatkoznak be négy különböző műfajban festményeikkel, illetve grafikáikkal. Buday Mihály, Dana Puhosh (Kiss Dénes), Németh Miklós és Végh Miklós munkáiból nyílik tárlat a művelődési ház galériájában. A művészekben közös, hogy egytől egyig a néhány hónapja alakult Magyarucca Egyesület alapítói. A tárlatnyitó után „Innen és túl” címmel istenkereső verses dalokkal lép színpadra Lukács Sándor. A koncerten Ecsedi Erzsébet színművész is közreműködik. Végül a ’70-es, ’80-as évek zenei világába kalauzolja vissza a közönséget dr. Kocsis Béla, a Lorenzo együttes tagja.

A karácsonyváró est érdekessége, hogy a programmal együtt egy nyereményjátékot is meghirdetett az egyesület: a kiállító négy művész egy-egy képe a feladvány, aminél ki kell találni az alkotó nevét. (A játék megtalálható a Magyarucca Egyesület Facebook-oldalán.) A helyes megfejtők között a helyszínen értékes ajándékcsomagot sorsolnak ki.

Lukács Sándor a civil szervezettel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta: bár az alapító tagok már több éve munka- és baráti kapcsolatban vannak egymással, és már többször felvetődött egy egyesület életre hívásának gondolata, a szerencsés csillagállásra idén tavaszig várni kellett. Céljuk, a társasághoz kötődő és a hozzájuk később csatlakozó művészek (képzőművészek, zenészek, írók, költők) támogatása, valamint a tehetségek felkutatása és segítése.
– Nagyon aktív egyesületet szeretnénk: rendezvényeinken, műveinken és produkcióinkon keresztül folyamatosan jelen kívánunk lenni a közéletben. Tudjuk, hogy mindez nagyon komoly marketing- és PR-tevékenységet igényel, sőt mecenatúrára is szükségünk van, amit szintén meg kell szervezni – folytatta.

A Magyarucca tulajdonképpen egy képzeletbeli utca, ahol egyelőre tizenkét művész és művészpártoló alapító tag „él”. Az elnök bízik abban, hogy sokan „jönnek majd az utcájukba”, és a következő hónapokban egyre többen látogatják rendezvényeiket, támogatják elképzeléseiket. A karácsonyi ünnepek után az egyesület a kultúra napja alkalmából szervez Cseh Tamás-estet, és egy állandó klubot is létre szeretnének hozni.

vissza az elejére