Sissi grafomán udvarhölgye volt

Előadás festetics mária és erzsébet kapcsolatáról

n Hogyan teltek Erzsébet királyné, vagyis Sissi hétköznapjai, milyen furcsa szokásai voltak és mi volt a feladata egy udvarhölgynek? Nevezetesen a Tolnából Söjtörre költöző, majd később a császári udvarba kerülő Festetics Mária grófnőnek. Béres Katalin történész-muzeológus a kultúra napja alkalmából rendezett Múzeumi találkozások rendezvénysorozat keretében „Festetics Mária – Erzsébet királyné udvarhölgye” címmel tartott előadást a Göcseji Múzeumban.

– pet –

Mint mondta, ha a zalaiak meghallják a Festetics nevet, akkor leginkább a keszthelyi kastély jut eszükbe, pedig a Tolnából Zalába települt ág története is sok izgalmat és érdekességet rejt, különösen Festetics Mária élete. Azok közé a nők közé tartozott, akik a 19. században inkább a munkát, a hivatást választották, és nem a családanyaságot. Először Klotild főhercegnő udvarhölgye lett Alcsúton. Itt ismerkedett meg Sissivel is, aki szerette volna, hogy Mária az egyik udvarhölgye legyen. A királyné ugyanis azon fáradozott, hogy a bécsitől egy különálló udvart hozzon létre, ott ugyanis nem kedvelték a magyarokat.
Festetics Mária édesapja, valamint két mentora – Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf – biztatására vállalta el a munkát. Figyelmeztették, hogy nem egy romantikus történetekből ismert élet vár a királyné mellett. Lakhelye a budai vár, valamint Gödöllő lett. Feladatai pedig sokrétűek voltak: kísérte Erzsébet királynét a különféle bálokra, fogadásokra és más eseményekre, követte utazásai során, szórakoztatta a vendégeket, annál is inkább, mert nagyon jól énekelt és zongorázott.

Béres Katalin szerint ez akár szépnek is hangozhatna, csakhogy Erzsébet iránt az udvari arisztokrácia ellenszenvet érzett, így udvarhölgyei iránt is. Sok hamis pletyka övezte Sissit és udvartartását, és folyamatos volt a konfliktus a bécsi és a magyarországi udvar között. Ezért Máriának gyorsan fel kellett ismernie, hogy ki a barát és az ellenség. Érdekes, hogy például Sissi fodrászával nem volt jó a viszonya, ám felolvasónőjével, Ferenczy Idával nagyon jó barátságba került.
Mindezeken kívül a királynénak furcsa, és a kor etikettjéhez, tradícióihoz képest extrém szokásai voltak. Rengeteget lovagolt, nő létére vadászott és gyalogtúrákra járt. Ezek azonban nem egy-két órás sétákat jelentettek, hanem sokszor hét-nyolc órás kemény túrákat, amik Festetics Máriát a köztük lévő alkati különbségek miatt nagyon megviselték. A sudár, hosszú léptű Sissit alig tudta követni az alacsonyabb és gömbölydedebb udvarhölgy.

Sissi jó pár udvarlót is elhajtott Mária közeléből, nem engedte, hogy megházasodjon, mert ragaszkodott hozzá. Kapcsolatuk ugyanis nagyon jó volt, Festetics Mária hamar a királyné bűvkörébe került. Az udvarhölgy ráadásul grafomán volt; folyamatosan írt, feljegyzett mindent. 1871–1884 között kilenc naplót írt (ezeket az OSZK őrzi), de miután befejezte a szolgálatot sem hagyta abba a naplóírást: 1916–17 között íródott feljegyzései a Helikon Könyvtárban vannak Keszthelyen. Többek között ezekből rekonstruálható az udvar élete. Célja az volt, hogy Erzsébetet olyannak mutassa be, amilyen a valóságban volt, főleg, mert a császári udvar sok negatív tulajdonsággal ruházta fel a királynét. Nem véletlen, hogy Erzsébet meggyilkolása után a császári udvar szerette volna a naplót megszerezni, de Mária ellenállt. Megígérte ugyanakkor, hogy halála után rendelkezésükre bocsájtja az anyagot. Ennek fontosságát azonban az I. világháború és az azt követő események felülírták, így nem került rá sor.
Mária a királyné halála után elsőként kapott Erzsébet-rendet. Lakhelyét ismét Söjtörre helyezte át, bár Bécsben is volt lakása, ahol a teleket töltötte. Az íráson kívül egy nagy hobbija maradt, az utazás, illetve hogy Sissi kultuszát ápolja, emlékét őrizze.

vissza az elejére

Változatos programok

Szalóki ági és rost andrea is fellép

n Izgalmas programokkal kezdődik a 2015-ös év a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, melyekről Nagy Johanna igazgató számolt be a közelmúltban a sajtó képviselőinek. Elöljáróban elmondta: az idei évben is folytatódik a két népszerű bérletes sorozat, a Jazz Szerda és a klasszikus zenei koncertek.

A jazzkedvelőket februárban a Trio Midnight zenekar várja, mely 25 éves jubileumát ünnepli. Az együttes tagjai (Oláh Kálmán, Egri János, Balázs Elemér) egytől egyig a magyar jazz-zene meghatározó képviselői. Márciusban Szalóki Ági lesz a vendég, aki Karády-estjével lép színpadra. Áprilisban a Group 'N Swing, májusban pedig a Mókus és a Fabula Rasa szórakotatja majd a jazz-kedvelőket. Ez utóbbi együttes énekese, Szirtes Edina (Mókus) a magyar világzene rendhagyó figurája; nemcsak énekesként, hanem hegedűművészként és zeneszerzőként is ismert.

Ami a klasszikus hangversenyeket illeti, számos meglepetést és színvonalas előadást tartogat a tavaszi időszak. Márciusban Rost Andrea Kossuth-díjas és érdemes művész Colours című lemezbemutató koncertjét láthatják az érdeklődők, májusban pedig a Pannon Filharmonikusok hangversenyére kerül sor, akik 2011-ben ünnepelték 200. évfordulójukat. A hangversenyen Bach- és Mozart-zeneművek csendülnek fel.
Örömhír, hogy az Európa-szerte híres Snétberger Trio is elfogadta a meghívást, így április 17-én Zalaegerszegen is fellép a Liszt- és Kossuth-díjas jazz-zenész új csapata. Snétberger Ferenc (akusztikus gitár) ezúttal egy svéd nagybőgőssel (Anders Jormin) és egy amerikai dobossal (Joey Baron) áll színpadra.

A zsinagógában a koncerteken kívül számos kiállítás is várja majd a közönséget. Márciusig a magyar kultúra napján megnyílt Völgyi– Skonda gyűjtemény válogatott anyagát lehet látni, majd Árendás József grafikus munkáiból nyílik tárlat. A művész tervezte 1982–90-ig a Hevesi Sándor Színház plakátjait, melyek más művek mellett szintén bemutatásra kerülnek.
Április elején Gyémánt László festő- és grafikusművész munkáiból nyílik egy átfogó tárlat, májusban pedig a zalaegerszegi Preisz József órásmester gyűjteményes kiállítását nézhetik meg a látogatók.

vissza az elejére

Évfordulókra készülnek, iratokat várnak

Évkezdés és ii. világháborús kutatómunka a levéltárban

n A hagyományokhoz híven a magyar kultúra napjának előestéjén sajtótájékoztatón számolt be a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a tavalyi év fontosabb eseményeiről és az idei tervekről. 2015-ben két jeles évfordulóra – Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának 130. –, valamint Csány László születésének 225. évfordulójára – készülnek.

– pet –

Káli Csaba igazgatóhelyettes az előző évet értékelve elmondta: évek óta fontos feladat az elektronikus iratok számbavétele és kezelése, hiszen a technikai fejlődésnek köszönhetően a jövőben egyre több e-irattal bővül az állományuk. 2014-ben is zajlott az iratképző szervek ellenőrzése, ezúttal a Zalaegerszeg területére eső szervek (összesen 96 intézmény) iratkezelését vizsgálták. Hatvanöt iratfolyóméterrel gyarapodott az állományuk, így összesen 10.830 iratfolyóméternyi anyag található a zalai levéltárban, ami vidéki viszonylatban tekintélyes mennyiségnek számít. A beérkező anyagok jó része hivatalos szervektől jön, kisebb hányada pedig magánszemélyektől érkezik.

Az igazgatóhelyettes beszámolójából kiderült: tavaly az ügyfélszolgálatot 707-en, a kutatószolgálatot pedig 267-en keresték fel. Utóbbiak összesen 876 témában végeztek kutatást. Ami a levéltár tudományos munkáját illeti, a több mint negyvenéves múltra visszatekintő Zalai Gyűjtemény könyvsorozatnak két kötete (A középkori oklevelek regesztái, melyet Őriné dr. Bilkei Irén, és az Utóvédként a Donnál, melyet Molnár András írt) is megjelent. Közreműködtek továbbá az áprilisi holokauszt-évfordulóra rendezett tudományos konferencia megszervezésénél.

Molnár András igazgató az idei tervekkel kapcsolatban elmondta: öt kiadványt szeretnének megjelentetni különféle pályázati forrásokból, tovább gyarapítva a Zalai Gyűjtemény sorozatot. Készülnek továbbá egy várostörténeti konferenciára, mely Zalaegerszeg történetének fontos pillanatait és érdekességeit tárja majd a hallgatóság elé. A szakmai előadás-sorozatra júniusban kerül sor, a város rendezett tanácsúvá válásának 130. évfordulójára szervezett ünnepségek részeként.
Októberben szeretnék egy – országos előadókat is felsorakoztató – konferenciával megünnepelni Csány László születésének 225. évfordulóját. Az elképzelések szerint Csány szellemisége és munkássága a kortársak (például Deák, Batthyány és Görgey) tükrében elevenedne meg.

A levéltárban tovább folytatódik a gyűjtés és a kutatómunka, főleg ami a II. világháborús dokumentumokat illeti. Az igazgató tájékoztatásából kiderült: egyre több család juttat el családi ereklyéket (naplókat, leveleket, fotográfiákat) hozzájuk. A harcokat megjárt ősök hátramaradt anyagainak nagy részét digitalizálás után visszaadják a tulajdonosoknak, de vannak olyanok is, akik a levéltárnak adományozzák az iratokat. Az utóbbi időben hat Zala megyei családtól érkeztek komolyabb dokumentumok a közgyűjteménybe.
Molnár András elmondta: az 1940-es észak-erdélyi bevonulással kapcsolatban szeretnének egy albumot megjelentetni. Az anyaggyűjtés még nem zárult le, így várják azoknak a jelentkezését, akiknél a családban még fellelhető a témához kapcsolódó dokumentum.

vissza az elejére

Öten pályáznak

Új igazgatója lesz a griff bábszínháznak

n Az előadó-művészeti tanács az elmúlt héten hallgatta meg azt az öt pályázót, akik vezetnék a Griff Bábszínházat. A pályázatot azért írta ki a közgyűlés, mert a jelenlegi igazgató, Pinczés István betegsége miatt már másfél éve nem tudja ellátni teendőit Zalaegerszegen.

Az öt pályázó: Bal József rendező, Bősze Katalin, a bábszínház korábbi ügyvezetője, Pénzes Csaba, a bábszínház rendezői munkatársa, Szűcs István, aki megbízott vezetőként dolgozik Pinczés István betegsége óta, valamint Zalányi Gyula, ő évekig a Hevesi Sándor Színház színművésze volt.
A nyolcfős szakmai tanács a különböző bábszínházak szakmai vezetőiből, az EMMI és a Griff Bábszínház képviselőiből állt. Az önkormányzat részéről Makovecz Tamás képviselő és Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető vett részt a meghallgatáson.
Érdeklődésünkre Velkey Péter elmondta: a tanács két pályázót, Bal Józsefet és Szűcs Istvánt támogatta, a másik három pályázót nem. A meghallgatás második fordulójára lapunk megjelenésekor kerül sor, ekkor az önkormányzat kulturális bizottsága előtt beszélnek terveikről a pályázók. Ez a szakbizottság is hoz egy döntést, egy sorrendet.
Hogy végül ki lesz a bábszínház igazgatója, az a február 5-i közgyűlésen dől el, ekkor lesz a végső szavazás.

vissza az elejére