Muraköz népe reprintben

Hasonmás kiadás gönczi könyvéről

n Az idén 25 esztendős Zalai Falvakért Egyesület kiadásában jelent meg Gönczi Ferenc Muraköz és népe című monográfiájának reprint kiadása. Az eredeti kötetet a zalai születésű tanító és néprajzkutató 1895-ben írta.

– pet –

Hogy százhúsz év után miért volt szükség újbóli kiadásra, és mit is jelent pontosan a reprint kiadvány fogalma, arról a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban megtartott kötetbemutatón esett szó.
Kiss Gábor könyvtárigazgató bevezetésképpen elmondta: a magyar néprajztudományban jelentős helyet foglal el Gönczi Ferenc (1861–1948), aki tanítóként és tanfelügyelőként afféle belső indíttatásból látott neki a magyar néplélek és életmód kutatásának. Gyűjtőmunkáit tanítási szünetekben, saját költségén végezte, és a könyvei kiadáshoz szükséges összeget is maga szedte össze. A 19–20. század fordulóján és a század első felében fontos, sőt máig hasznos gyűjtőmunkát végzett nemcsak Zala megye, hanem Somogy egyes tájegységeiről is. Első monográfiája pedig épp a Muraköz és népe című kötet volt, hiszen munkássága korai időszaka ehhez a helyhez kötötte.

Szeder-Kummer Mária, a könyvet kiadó Zalai Falvakért Egyesület elnöke elmondta: a 400 példányban megjelent reprint kiadás egy horvát–magyar közös projekt része. Az egyesület immár huszonöt éve munkálkodik azon, hogy a zalai települések élete jobb legyen. Fontos számukra a közösségépítés, a jövőorientációs programok szervezése és a múlt feltárása. Az évfordulójukra készülve került fókuszba Gönczi Ferenc kötete, mely idén szintén évfordulós. Így jött az ötlet, hogy a jogdíjak megszerzése után egy szép reprint kiadás készüljön a korabeli könyvről.

Az új kötet megtervezéséről illetve annak nehézségeiről a hasonmás kötet szerkesztője, Tóth Norbert képzőművész tartott előadást. Mint mondta, az új kiadásban semmit sem javítottak az eredeti könyvhöz képest, még a korabeli nyomdahibákat is bent hagyták a kötetben. A reprint kiadvány ugyanis teljesen tükrözi az eredetit, ám ez már 21. századi minőségben készült. A kötetnek természetesen új borítót terveztek, ám stílusában igyekeztek megtartani a régi hangulatot; legyen szó díszítésről vagy betűtípusról. Ez utóbbi meghatározása nem is volt olyan egyszerű, hiszen ma már más betűkészlettel dolgoznak a tervezők a korbeli nyomdászat betűszedőihez képest. A 19. században, bár fejlett volt a nyomdatechnika, a betűtípusok csak korlátozott számban álltak rendelkezésre.

A hasonmás kiadásban nem szerettek volna eltérni a betűk stílusától, ezért egy online-program segítségével azonosították be a könyv betűit, majd kerestek ugyanolyant, vagy hasonlót a mai karakterkészletből. Érdekes feladat volt a régi könyv képeinek és grafikus elemeinek újraalkotása is. Az eredeti könyvben például sok fotó szerepelt, melyek az 1890-es években egy modernnek és divatosnak számító reprodukciós eljárással kerültek a kötetbe. Ezeket most egy más technika segítségével kellett a reprint kiadásba szerkeszteni, mégpedig úgy, hogy megmaradjon a korabeli felvételek patinás hangulata.

A könyvbemutatón Marx Mária, a Göcseji Múzeum etnográfusa Gönczi Ferenc munkásságával kapcsolatban elmondta: a paraszti családból származó kutató szorgalmas, ambiciózus ember volt. Igazi tudósnak született, akármihez is nyúlt, azt sikerre vitte. Saját maga által meghatározott elvrendszer és módszer szerint dolgozott. Amit elkezdett, azt be is fejezte; feldolgozatlan anyag nem maradt utána.
Persze hatott rá az akkori korszellem is: munkásságát a nemzetnevelés és a magyarság szeretete hatotta át, ám ebbe a körbe a nemzetiségiek is beletartoztak. Szerinte ugyanis az is lehet „jó magyar”, aki otthon mondjuk horvátul beszél, ám ismeri annyira a magyar nyelvet is, hogy művelődni tudjon általa.

Gönczi monográfiáinak érdekessége mai szemmel az, hogy nem választotta szét műveit témakörök szerint. Az egyes tájak, tájegységek környezeti leírása együtt szerepel az emberek jellemének bemutatásával, csakúgy, mint a vallás, életmód, építészet vagy díszítőművészet feldolgozásával.
A Muraköz és népe című kötetben a szerző a Mura és Dráva folyók közötti, horvátok lakta vidék sajátosságait tárja az olvasó elé. Bemutatva 19. század végén ott élt emberek életformáját, szokásait, hiedelmeit, fotókkal és saját rajzaival illusztrálva a monográfiát.

vissza az elejére

Új művészeti vezető a Griffben

Változásokra és premierre is készülnek

n Új előadásról és a teátrum életében bekövetkező változásokról is beszámolt a Griff Bábszínház új igazgatója, Szűcs István legutóbbi sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, öt évre választották meg igazgatónak, s reméli, hogy szakmailag sikeres éveknek néznek elébe.

– pP –

Ehhez azonban némi vérfrissítésre lesz szüksége a társulatnak. Annyi már bizonyos, hogy az új művészeti vezető Bartal Kiss Rita Blattner-díjas rendező, színész és tervező lesz. A szakember már korábban is dolgozott együtt a társulattal (például a Szélszabadító című előadást is ő rendezte), és hamarosan Zalaegerszegre is költözik. Év végéig azonban még a korábbi direktor, Pinczés István művészeti vezetői szerződése is érvényben van (mint ismert, ő korábban betegsége miatt kérte felmentését az igazgató tisztség alól).

Szűcs István elmondta: február végén zajlanak a következő évadra vonatkozó szerződtetési tárgyalások. Van, aki marad a Griffnél, ám lesznek olyanok is, akiktől megválik a társulat. Helyükre új, szakképzett bábművészek érkeznek. A neveket azonban majd csak az évadzáró társulati ülésen hozza nyilvánosságra az igazgató.

A sajtótájékoztatón beszámoltak a bábszínház soron következő előadásáról is. Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétében című meséjéből készült bábjátékot Szívós Károly Blattner-díjas rendező állítja színpadra.
A rendező az előadással kapcsolatban elmondta: a mese a félelem leküzdéséről szól. Az emberiség történetében mindig jelen volt a sötétségtől való félelem, ezt próbálják játékos formában, egy gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató és látványos történettel feloldani. A mese egy kisbagolyról szól, aki nappali madár szeretne lenni, annyira nem bírja a sötétséget. Végül az emberek segítségével tanulja meg legyőzni félelmeit.

Az előadáson érdekes technikai megoldásokat is láthat majd a közönség: több karakter emberi fejjel és báb testben nyilvánul majd meg. Ezenkívül vetítést, UV-fényeket, valamint más effekteket is használnak a sötétség megjelenítésére – ami a rendező szerint mindig időszerű téma marad.

vissza az elejére