Változatos koncertek a PopUp-ban

Cseh tamás-program a kortárs zenéért

n Szeptember óta működik a Keresztury VMK egykori étterméből kialakított PopUp Cafe, ami változatos programokkal – főleg kisebb klubkoncertekkel – várja nyitás óta a közönséget. Az eddigi tapasztalatokról, valamint a fellépti díjakat fedező Cseh Tamás-programról Cserpes Attilát, a VMK megbízott igazgatóját kérdeztük.

– pet –

– Az elmúlt fél évből az látszik, hogy a PopUp Cafe beivódott a köztudatba, több telt házas koncerten is túl vagyunk, és más rendezvények alkalmával is szívesen betér ide a közönség – fogalmazott Cserpes Attila. – Persze nem nagy számokról van szó, hiszen a hely befogadóképessége körülbelül ötven fő. Ráadásul nem állandó nyitva tartással működik a klub – hanem csak meghatározott programokhoz kapcsolódva –, így nem alakult ki konkrét törzsközönsége. Inkább azt mondhatjuk, hogy különféle érdeklődésű és zenei ízlésű emberek járnak ide.

A koncertek az NKA Cseh Tamás Programjának keretében valósulnak meg. A pályázati rendszer célja többek között az, hogy segítse a vidéki könnyűzenei klubok működését, illetve a pályakezdő, feltörekvő zenekarok támogatását. A megbízott igazgató ezzel kapcsolatban elmondta: 2014 októberében lehetett pályázni a programra. Országos szinten több mint negyven klub nyert támogatást. A zalaegerszegi PopUp 1 millió 30 ezer forintot kapott, ehhez kétszázezer forintnyi jegybevételt kellett vállalniuk. Ebből az összegből októbertől május közepéig tizenkét koncertet tudnak lebonyolítani. A pályázat visszamenőleg is érvényes; tehát a projekt előtti koncertek utólagos támogatására is lehetőség volt.

– Mivel klubkoncertekről, kis színpados fellépésekről van szó, nincsenek nagy fellépti díjak. A legdrágább produkció 150 ezer forintba került. Ez azért jó, mert így valóban zeneileg változatos programot sikerült összeállítanunk. Ha a VMK nagyszínpadának koncertjeire pályázatunk volna, ez az összeg körülbelül három nagyzenekari koncertre lett volna elegendő, így viszont tizenkét előadóművész kerülhetett a repertoárba – mondta Cserpes Attila.

Az elmúlt hónapokban a PopUp-ban fellépett többek között Takáts Eszter, Kardos Horváth János, a most népszerűvé váló fiatal előadók közül pedig Szeder és Szatmári Juli is. Nemrégiben pedig a Cseh Tamás-dalokat előadó Vodku Fiai adott telt házas koncertet.
A koncertsorozat április 25-én a Gyík zenekar fellépésével folytatódik, ami azért érdekes, mert a rockzene keveredik hip-hop elemekkel. Május 9-én a hazai alternatív műfaj egyik legnagyobb klasszikusa, a Balaton együttes lép színpadra, május 16-án pedig a Petruska András–Temesvári Bence duó zárja a sort.

vissza az elejére

„Sinatra 100” Zalaegerszegen

Koncertre készül a wohner dóra jazz quintett

n Száz éve született Frank Sinatra színész, énekes, a jazz és a szving műfajok egyik legnevesebb képviselője. A művész születésnapjáról Zalaegerszegen is megemlékeznek, méghozzá a rendezett tanácsú várossá válás 130. évfordulójára szervezett programsorozatok részeként.

A Wohner Dóra Jazz Quintett április 24-én 19 órakor a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben lép fel „Sinatra 100” című, egész estés produkciójával, melynek fővédnöke Balaicz Zoltán polgármester. A részletekről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a szervezők és a zenekar tagjai a hangversenyteremben.
Balaicz Zoltán elmondta: a városban sokan szeretik Sinatrát is, a Wohner Dóra Jazz Quintettet is, ezért támogatja a város a nem mindennapi produkciót. Annál is inkább, mert a várossá válás 130. évfordulójára készülve fontos, hogy szellemi csemegékkel is megörvendeztessék a zenerajongókat.
A zenekar (Wohner Dóra – ének, Tahin Szabolcs – gitár, Gyulai Ádám – nagybőgő, Radics Igor – dob, Berkes Dániel – zongora) a koncertre egy fúvósszekcióval (Sebestyén Patrik – trombita, Varga Endre – szaxofon, Hegedűs Gábor – harsona) és más vendégművészekkel (Bódis Bettina és Borsos Anna énekesek, Török Tamás és Farkas Gergő színművészek) is kiegészül.

Berkes Dániel zongorista, a produkció zenei vezetője elárulta: már tavaly novemberben elkezdték az érdemi munkát. A koncerten huszonöt dal szólal meg, melyek jó része a Sinatra-életműből válogat. Mivel ezek többsége big bandre épül, szükségük volt fúvósokra is, akiket zalai zenészek közül választottak ki. Olyan hangzást szeretnének, ami egyrészt tükrözi Sinatra és a jazzkorszak világát, azonban a mai kívánalmaknak is megfelel.
Wohner Dóra elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy ilyen felkészült zenészekkel játszhat. A Sinatra-esttel pedig egyik legnagyobb álma valósul meg a most érettségire készülő fiatal énekesnek.
A „Sinatra 100” koncerten felcsendülnek majd a legismertebb slágerek, így a My way és New York – de mint Tahin Szabolcs fogalmazott – más csemegékkel is készülnek. Az a cél, hogy felelevenítsék a kalandos életű jazz-zenész munkásságának minden fontos állomását.

vissza az elejére

Nem a rutin vezérli

Portrék és jazzsorozatok a zsinagógában

n Aczél György betiltotta a hatvanas évek végén, így attól fogva a három T legszigorúbb kategóriájába került. ’70-ben politikai menedéket kért Londonban, majd pár év múlva Ausztriába költözött, ahol megkapta az osztrák állampolgárságot. Mindezek alatt itthon, távollétében börtönre ítélték.

– pet –

Gyémánt László Kossuth-díjas festőművész alkotásaiból látható kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A neves képzőművész feleségével, Ardey Edina festőművésszel „kettesben” érkezett a zalai megyeszékhelyre. Nemcsak útitársként, hanem kiállítóként is, a közelmúltban nyílt közös tárlatuk címe ugyanis csak ennyi: Ketten.
Gyémánt László, aki idén ünnepli 80. születésnapját, a ’80-as években hazatért, tagja lett a Művészeti Alapnak, majd megalapította az Óbudai Festőiskolát. ’89-től hosszabb időszakokat töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ami nagy hatással volt művészetére. E korszak lenyomatai a mostani tárlaton is megfigyelhetők; főleg nagyméretű jazz-kép sorozatai tanúskodnak ezekről az évekről.
A hangversenyteremben nyílt kiállítást Vadvári Tibor alpolgármester, Feledy Balázs művészettörténész és Gonda János zongoraművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A zenész nemcsak szavakkal, hanem jazzszólamokkal is megörvendeztette a képzőművészeket.

Feledy Balázs elmondta: sok fázisát követte végig Gyémánt László munkásságának, akinek mindig is a jazz volt az egyik fő inspiráló tényező. A művész egyszerre absztrakt és figurális festő is. Pályája elején pop art elemek keveredtek szürreális elemekkel. Később a fényképszerűség is megjelent alkotásain, hiszen fotózással is foglalkozott. Portrékat, önportrékat, jazz-sorozatokat készít; ez utóbbi képeivel műfajt is teremtett. Önarcképein és portréin nem idealizálni akarja a modellt. Azt vallja, hogy a jó portré feladata nem az, hogy hasonlítson, hanem hogy az ábrázolt szellemiségének hordozója legye. Képei sosem egy stílusúak, mert alkotás közben nem a rutin vezérli.
Felesége, Ardey Edina (aki korábban tanítványa volt az óbudai iskolában) képein szintén megjelenik a fotószerűség, hiszen fotóiskolát is végzett. Képein az európai művészettörténethez való viszony is megjelenik. Ilyen például a hangversenyteremben is látható Vermeer (Lány gyöngy fülbevalóval) parafrázisa.

Gonda János elárulta, hogy közel ötvenéves barátság fűzi Gyémánt Lászlóhoz. Az alkotóról elmondta: változatosan éli életét, mindig meglátja az élet érdekességeit, legyen szó szépségről vagy tragédiáról. Mindezeket az érzelmeket és hatásokat sokkal intenzívebben éli meg, mint az átlagemberek, ezért is válhatott ilyen nagyszerű művésszé.
A Ketten című kiállítás május 9-ig látogatható a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

vissza az elejére

Borkultúra

Csatlakozás a zalai borvidékhez

n A bor és a borfogyasztás megítélése Magyarországon igen vegyes és általában szélsőséges képet mutat. Ennek okai a borkultúra, a kulturált borfogyasztás ismeretének hiányosságában is keresendő.

Nagyon fontos, hogy az emberek tájékozottak legyenek borkultúrában, borturizmus szervezésében, borutak kialakításában, és ismerjék a borvidékhez kapcsolódó hagyományokat, kulturális értékeket.
Mindezek figyelembevételével a zalaegerszegi közgyűlés egyetért azzal, hogy a város teljes közigazgatási területével csatlakozzon a zalai borvidékhez. Az országban jelenleg 22 borvidék található öt nagy régióba sorolva. A zalai borvidék a régi történelmi borvidék sorába tartozott 1941-ig, régi rangját 1998-ban kapta vissza. Nem méltatlanul nyerte el ezt a státust a térség szőlőtermesztése, hiszen rangos múltja is igazolja: megérdemelte. A történelmi Zala megye területe ugyanis nem esik egybe a mai zalai borvidék területével, mert az akkori terület magába foglalta a teljes Balaton-felvidéket és a Muravidéket is.
Az biztos, hogy a borvidékbe sorolásnak számos előnye van, amit érdemes lesz kihasználni.

vissza az elejére