Óvodás lesz a gyermekem

Hogyan készítsük fel a közösségi életre?

n Az óvodába lépés az első igazán nagy változás a gyermek életében: a megszokott biztonságot jelentő otthonból, az anyai védelemből számára idegen felnőttek, gyerekek közé kerül. A közösségbe szoktatás éppen ezért nagy próbatétel a gyereknek és a szülőnek egyaránt. A Csillagközi Székhelyóvoda vezetőhelyettesétől arról érdeklődtünk, hogyan tudjuk megkönnyíteni az első óvodai napokat, heteket gyermekünk és magunk számára.

– Antal Lívia –

– Az óvodába beszoktatás valóban nem egyszerű feladat, de ha az anya, apa sokat beszél róla gyermekének, azzal sokat segíthet. Biztatásként lehet arról társalogni, hogy már nagy lettél, ezért hamarosan oviba fogsz járni – mondja Horváth Károlyné. – Ha a gyermek az elbeszélésekből azt tapasztalja, milyen jó hely az óvoda, és kérdéseire pozitív válaszokat kap, vélhetően izgalommal fogja várni azt. Érdemes akár már a beiratás előtt ellátogatni az intézménybe, hogy a kisgyermek lássa, kortársai milyen jól érzik magukat a sok játék között. A szülő bátran beszélje meg az óvónővel a beszoktatás menetét, esetleges aggodalmait. Az óvónők nagyon sokat segíthetnek, hogy a befogadás folyamata minél gördülékenyebben menjen. Természetesen az első napokban a szülő is ott lehet, hiszen fontos, hogy gyermeke biztonságot jelentő közelségében ismerje meg életének új színterét.

– Nagyon sok kisgyerek fél attól, hogy otthagyják az oviban. Hogyan lehet ezt elkerülni?
– A gyermek számára az idő fogalma még kialakulatlan, de azért nem teljesen ismeretlen. Ezt erősíthetjük úgy, ha valamilyen esemény megemlítésével nyújtunk támpontot az idő észleléséhez. Elmegyek a postára, vagy kitakarítok, utána érted jövök. Ez segíthet abban, hogy a gyerekek ne sírjanak amiatt, hogy ott kell maradni az óvodában, vagy hogy otthagyják őket. A tapasztalatunk az, hogy a kicsik többsége csak addig sír, amíg ott van anyuka vagy apuka. A szülők még a kapuig sem érnek el, és a gyerek már játszik.

– Az elszakadás az anyát is megviseli…
– Igen. Gyakorta először a szülőt kell megnyugtatni, hogy jó helyen, biztonságban van a gyermeke. A szülő szorongása ugyanis átragad-hat a gyermekre. Bármenyire is nehéz az elszakadás, fontos felismerni azt, hogy a gyerekek nagy többsége (így a sajátunk is) 2–3 éves korára már igényli a kortársaival való együttlétet, a közös játékot.

– Hogyan készíthetjük fel a gyermekeket az óvodai életre?
– Beszélhetünk a gyermekünknek arról, hogy az óvodában az óvó nénik sok új tevékenységre, mesére, versre és játékra fogják megtanítani. Ahhoz, hogy a gyermek környezetével kapcsolatot tudjon teremteni, alapvető igényeit jelezni tudja az óvónőnek, dadus néninek, vagy éppen társainak, bizonyos kommunikációs készséggel már az óvodába lépéskor rendelkeznie kell. A szülővel való mesélés, mondókázás, éneklés, játék egyaránt segíti, fejleszti beszédkészségét, gyarapítja ismereteit, így az óvodai kezdeményezések sem lesznek idegenek számára. Ha a kisgyermek ki tudja fejezni gondolatait, érzéseit, az önállóságának fejlődésére is pozitívan hathat. Egyébiránt életkori sajátosság, hogy egyedül szeretne mindent csinálni. Biztassuk ebben a törekvésében is, és akkor nem okoz gondot számára, hogy előbb-utóbb egyedül kell ennie, vagy öltöznie. Legyünk kíváncsiak arra, mi történt vele az oviban, míg mi dolgoztunk. Kérdezzünk meg, mit rajzolt, kivel vagy mivel játszott, ízlett-e az étel. Ha így teszünk, minden bizonnyal szívesen fog járni az óvodába.

vissza az elejére

Betemetik a „vizslaparki halastavat”

Az önkormányzat felszólította a beruházót az építési terület rendbetételére

n Bűz, csúfos látvány, nyaranta szúnyoginvázió és állandó balesetveszély keserítette meg a lakók életét a Vizslaparki út és a Petőfi utca sarkán lévő, közel egy évtizede félbehagyott építkezés miatt. A betonlábak között egy tó keletkezett, ahol a „helyi legenda” szerint még pecázókat is láttak. Az önkormányzat most homokkal temetteti be az árkot.

– AL –

Bali Zoltán önkormányzati képviselő az előzményekről elmondta, egy magánberuházónak fuccsolt be a projektje 8–10 évvel ezelőtt, a tervezett többemeletes társasház építése során csak a pinceszint alapozásáig jutott el. Maga az építési terület a város egyik legmélyebb pontja, itt a legmagasabb a talajvízszint, hiszen itt található a Vizslaparki árok is. A kivitelező, hogy a betontestek és -pillérek ne károsodjanak, feltöltette az árkot vízzel. A közepén hagyott egy lyukat, melyen keresztül a talajvíz folyamatosan cserélődni tudott. Az önkormányzat épp az ilyen áldatlan állapotok megszüntetése érdekében decemberben egy köztisztasági rendeletet alkotott. Eszerint a kivitelező, beruházó vagy tulajdonos köteles eltávolítani az építési törmeléket, hulladékot az adott területről. Ha ezt nem teszi meg, az önkormányzat előbb felszólítja, majd szankcionálja, ha nem reagál a felszólításra.

A Vizslaparki út és a Petőfi utca sarkán lévő félbehagyott építkezés beruházóját az önkormányzat felszólította, aki most saját költségén elvégzi a terület rendezését. Bali Zoltán az éppen zajló munkálatokról elmondta, a vizet átemelik a csapadékvíz-elvezető rendszerbe, elszállítják a törmelékeket és az egyéb hulladékokat, majd az árkot feltöltik földdel. Ezáltal megszüntetik a tavat, melyben ottjártunkkor még úszkáltak a halak. Nem lesznek szúnyogok, és más probléma sem, ami népegészségügyi szempontból is borzolta a kedélyeket. A munkálatok, a homokkal teli teherautók látványa megállította a járókelőket, akik örömüket fejezték ki, hogy végre betemetik a városképet csúfító „vizslaparki halastavat”, mely által elhárul a balesetveszély is.

Bali Zoltán úgy vélekedett, ha fellendül a lakáspiac, az értékes ingatlannak számító belvárosi terület felkeltheti a befektetők érdeklődését. Még itt is létesülhet társasház, ahogy a Color volt Mártírok úti telephelyén a közeljövőben egy 16 lakásos tömb épül.
Az önkormányzat a többi elhanyagolt állapotú építménynél és területnél is rendrakásra szólítja fel az arra illetékeseket, a képviselő példaként említette a ruhagyár épülettorzóját.

vissza az elejére

EZE: vonzó várost

n Civilként jó érzés, hogy a kormány figyel Zalaegerszegre, mert szükség is van rá, ugyanakkor mégis furcsa, hogy megállapodási szerződéseket köt, mert a fejlődés elősegítésének automatikusnak kellene lenni – véli dr. Kocsis Gyula önkormányzati képviselő, az EZE elnöke. Mindezt Orbán Viktor zalaegerszegi látogatása kapcsán mondta el a legutóbbi közgyűlést követő sajtótájékoztatóján.

Úgy érzi, nem csak a megfelelő közlekedés hiánya az oka annak, hogy a befektetők elkerülik a várost, kell hogy legyen más ok is. Ilyen, hogy nem elég vonzó a zalai megyeszékhely élete, nincs modern belvárosa. Talán ha ez változna, szívesebben jönnének a befektetők.
Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület elnöke tartózkodott az építményadóról szóló szavazáskor. Mint elmondta, az új adó nem fedezi a 600 millió forintos költségvetési hiányt. A fő bevételi forrás az iparűzési adó, el kellene érni, hogy ez a bevétel emelkedjen. Szerinte át kell tekinteni a városi feladatokat, és csökkenteni a kiadásokat. Az iparűzésiadó-mentesség 2,5 millió forintra való emelésével, a zalai borúthoz való csatlakozással egyetértett.

vissza az elejére

Látni a szomszédot, az unokát

Arculatváltozás, új műsorok, megújult híradó a ztv-ben

n Az első három hónap a televízió átalakításával, új műsorok indításával és a harmincéves, nagy születésnapi bulira való készülődéssel telt el. Arculatváltozás, új díszletek, új szignálok a városi tévé műsoraiban. A részletekről Frauenhoffer Márta ügyvezetővel beszélgettünk, aki arra a kérdésre, kipihenték-e az elmúlt időszak fáradalmait, egy egyszerű „nem”-mel válaszolt. Sok a munka, sok az esemény, reggeltől estig dolgoznak. Ezt persze nem panaszként mondja.

– vadas –

– Január elsejétől vezeted a városi televíziót. Milyen elképzelésekkel kezdted a munkát?
– Azt szeretném, hogy olyan televíziója legyen a városnak, amit fontosnak tartanak, és esténként néznek a zalaegerszegiek. A lényeg, hogy azok szerepeljenek a képernyőn, akik itt élnek a városban. Az óvodásoktól a nyugdíjasokig mindenki kapjon szereplési lehetőséget. Legyünk ott a rendezvényeken, eseményeken, számoljunk be a történésekről akkor is, ha a város életében nem döntő jelentőségűek, de egy-egy közösség számára azok.

Olyan tévét szeretnék, amit mindenki magáénak érez, és amit azért is néznek, mert helyi, ahol a szomszéd meg annak a fia, vagy éppen az unokája köszön vissza a képernyőről – mondja Frauenhoffer Márta. – Egy országos kereskedelmi csatornával nem tudunk versenyezni, mert nincs arra pénzünk, hogy filmeket vegyünk, vagy nagy produkciókat hozzunk létre. Abban tudunk egyedülállók lenni, hogy helyi dolgokat közvetítünk. Arculatváltozáson ment keresztül a tévé, és létrehoztunk olyan új műsorokat, melyek eddig hiányoztak.
– Mi alapján döntöttetek az új magazinműsorokról?
– Az igények alapján. Meghagytunk régi műsorokat is, melyeket megváltoztattunk, új címet, díszletet, szignált kaptak.

– Melyek ezek?
– Megmaradt a kéthetente képernyőre kerülő sportmagazinunk, az Aréna, melyet Gyimesi Márton vezet. Volt kulturális magazinunk a KultúrRandevú, ennek a műsornak lejárt a médiatanácsi támogatása, így egy hónapot pihentettük, átalakítottuk, és most már hetente KultúrKör néven láthatják a nézők Dorogi Zsuzsanna szerkesztésében. A tévé indulása óta van rendőrségi magazinunk, amely szintén változáson ment át: kéthetente Kéklámpások címmel láthatják Nothoff Ingrid rendőrségi sajtószóvivő vezetésével.

Civil Kurázsi nevet kapta az egykori Szolgálunk és Szolgáltatunk műsorunk, melyet kéthetente Lovass Tibor, a televízió egykori ügyvezető-főszerkesztője vezet. A tévénézők itt a civilek rendezvényeivel, mindennapjaival ismerkedhetnek meg, és egy kis helytörténettel is. Teljesen új a közéleti magazinunk, az Egerszegi Esték, melyet Kósi Zsolt és én vezetünk. Hetente, kedden és csütörtökön jelentkezünk politikával, közélettel, önkormányzati hírekkel, egészségüggyel, oktatással. Valamikor nagyon régen volt már gazdasági magazin a tévében, most újra indítottuk, Mérleg néven fut kéthetenként Buza Bea szerkesztésében. Nem hagyhatom ki az Esti mese műsorunkat, amiben gyerekek mesélnek, és ezt nagyon szeretik, és figyelemmel kísérik nem csak a szülők, de a nagyszülők és az ismerősök is.

– Új híradó is született, új arculattal.
– Születésnapi rendezvényünk napján debütált. A két régi híradóvezető – H. Horváth Gyula és Rózsás Hajnalka – mellett új arcként jelenik meg Németh Diána.
– Mi az, ami hiányzik, mit szeretnél még?
– Egy ifjúsági és egy egészségügyi magazint, de ezek indítása anyagi kérdés.

– Milyennek látod most a városi televíziót?
– Szerintem fiatalos, lendületes lett, a visszajelzések is pozitívak. Jó a csapat, sokat dolgoznak a munkatársaim azért, hogy egy jó tévéje legyen a városnak. Dolgozunk az MTV-nek, az Echo Tv-nek és néha a Hír Tv-nek is.
– Tudom, hogy az ügyvezetés sok munkát jelent, de nem hiányzik a forgatás hangulata?
– De, hiányzik. Van azért olyan esemény, amire elmegyek anélkül, hogy én készíteném az anyagot. A főszerkesztői munkát is én végzem, reggelente közösen beszéljük meg, mi lesz a híradóban, ki, hová megy forgatni. A külsősökkel együtt mintegy harminc kolléga segíti valamilyen formában a televízió munkáját. Köszönet mindenkinek.

vissza az elejére

„Gyere-K-épbe”

Országos gyermekjogi roadshow egerszegen

n Zalaegerszeg fogadta hétvégén az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) „Gyere-K-épbe” elnevezésű gyermekjogi programsorozatát.

Mint minden eddigi állomáshelyen, a nyugat-dunántúli régióban is nagy volt az érdeklődés, így közel 350 gyermekotthonban, nevelőszülőnél élő fiatal és kísérője vett részt az egész napos rendezvényen. A szervezők ezúttal is érdekes programkínálattal várták az érdeklődőket, illetve szakmai szempontból is kiemelt témákkal, előadásokkal készültek. A gyermekjogi ismeretekről és kötelezettségekről szóló interaktív foglalkozások, ügyességi sorversenyek, kreatív műhelymunkák mellett betekintést lehetett nyerni a helyi civil és társszervezetek – Zala Megyei Kormányhivatal – Népegészségügyi Főosztály, Zalaegerszegi Gyermekjóléti Szolgálat, Zalaegerszegi Diabetes Egyesület – munkájába is. A rendezvényen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Az OBDK a gyermekjogi képviselők foglalkoztatójaként fennállása óta kiemelt feladatának tartja a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesülését, a felnövekvő társadalom jogtudatosításának erősítését és széles körű fejlesztését. E célból az OBDK Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere fővédnökségével 2015. évben március 21. és május 28. között, nyolc regionális helyszínen – Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Zalaegerszegen, Veszprémben, Szigetszentmiklóson és Budapesten – „Gyere-K-épbe” című egész napos gyermekjogi roadshowt szervez, amelyen mind a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeknek, mind a nevelőszülőknek, kísérőknek hasznos, felvilágosító ismereteket biztosít.

Emellett a rendezvénysorozat kísérőprogramjaként minden helyszínen labdarúgó- és kosárlabda-bajnokságon vesznek részt a régió lelkes fiataljai, felhívta ezzel a figyelmet az egymás iránti tisztelet és az egészséges életmód fontosságára, hiszen a sport a fizikai és mentális egészség megőrzésén túl jó eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemnek is.
A regionális napokat és bajnokságokat követően a rendezvénysorozat 2015. május 28-án, Budapesten szakmai programmal és a sportbajnokság országos döntőjével zárul.

vissza az elejére