Fazekastalálkozó kerámiaalmákkal Fesztiválhangulat a skanzenben n Tizenkettedik alkalommal adott otthont a skanzen a Zalaegerszegi Országos Fazekas-Keramikus Találkozó és Fesztiválnak. A hétvégén megrendezésre került eseményt ezúttal is a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és Göcseji Falumúzeum szervezte. – pP – A pénteki ünnepélyes megnyitón dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: a találkozó évről évre a kerámia nagy ünnepének számít. Ragyogó és pompás mesterekkel, valamint ragyogó és pompás emberekkel találkozhatunk a három nap alatt. A fazekasság ősi mestersége pedig párhuzamba állítható az isteni teremtéssel. A porból és sárból készült kerámiák régebbiek minden ma is ismert kultúránál. A fesztivált az EMMI Kulturális Államtitkárság főosztályvezetője, Szedlacsek Emília nyitotta meg, aki gratulált a fazekastalálkozó több mint egy évtizedes múltjához, mely 2008 óta a nyugat-dunántúli régió egyik kiemelt rendezvénye is. A megnyitón felszólalt továbbá Vadvári Tibor alpolgármester és Csupor István, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa is, aki egyúttal megnyitotta a Pajtagaléria kiállítását is. A fesztivál nyitányaként – kapcsolódva az Alma éve programsorozathoz – a résztvevő fazekasok egy-egy saját készítésű kerámiaalmát adtak át Varjú Andrásnak, a múzeum osztályvezetőjének. A tárgyakból az év végén egy installáció készül majd. Az idei fesztiválon a hagyományokhoz híven sor került fazekasversenyre (ezúttal bokányt, vagyis karcsú boroskancsót kellett készíteniük), a közönséget pedig kirakodóvásár, kiállítások és folklórműsor várta.

vissza az elejére

Nincs bölcsis várólista

Egész napos program a bölcsődék napján

n Ötödik éve városi rendezvény keretén belül ünnepelik Zalaegerszegen is a bölcsődék napját, az idei évben a Napsugár-bölcsőde adott otthont az eseménynek. A négy intézményből érkező nevelőket, gondozókat Gecse Péter alpolgármester és Prenner Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője köszöntötte.

A délelőtt folyamán szakmai előadást hallgattak a résztvevők, majd Tóthné Kelencz Erika nyugdíjba készülő bölcsődevezető köszöntötte kollégáit, személyes emlékeiről beszélt, felidézve az elmúlt évtizedeket.
Már hagyomány, hogy a bölcsődék napján elismeréseket adnak át. Idén az év Kisgyermeknevelője Győrffy Csabáné (Napsugár-bölcsőde), az Év technikai dolgozója pedig Bangó Sándorné (Tipegő-bölcsőde). Bölcsődénként egy-egy dolgozó a kollégái javaslata alapján kapott elismerést. Varga Györgyné (Cseperedő-bölcsőde), Szántó Mária Judit (Napsugár-bölcsőde), Barabás Józsefné (Tipegő-bölcsőde) és Varga Zoltánné (Ürhajós-bölcsőde).

Lapunk érdeklődésére Prenner Zsuzsanna elmondta: a négy bölcsődében 396 férőhellyel várják a kisgyerekeket. A bölcsődéskorú gyerekek 20 százaléka jár az intézményekbe, ez 6–7 százalékkal jobb, mint az országos átlag. Nincs is igény több férőhelyre, így várólista sincs a zalai megyeszékhelyen. Ugyanakkor a három év alattiak számára működnek magánbölcsődék (családi napközik) is, ide 30–40 kisgyereket visznek a szülők.

vissza az elejére

A pszi-jelenség

Halálközeli élményekről

n A parapszichológia tükrében beszélt a halálközeli élményekről Paulinyi Tamás pszi-kutató a ZVMKK-ban tartott előadásán.

b. k.

A program az intézményben újonnan indult sorozat részét képezte, mellyel a materialista szemlélet alternatíváiból szemezgetnek. A rendezvényt az idei tanévre a fent nevezett előadás zárta. Paulinyi Tamás, a Szintézis Szabadegyetem vezetője, 25 éve kutatja a pszi-jelenségeket. Ennek tükrében beszélt a halálközeli élményekről, amely megmagyarázhatatlansága miatt sok vihart kavar. Az előadó szerint az ekkor tapasztalt testelhagyás tagadhatatlanul létező jelenség, ugyanakkor a mai fizikai tudás szerint megmagyarázhatatlan. A halálközeli élmények alatt azonban nemcsak a klinikai halál állapotát kell érteni, mert például életveszélyes helyzetekben is, amikor a halál közelébe kerül valaki, rövid idejű, hirtelen tudatváltás következhet be, tette hozzá. A magyar kutatók nyolcszor 50 perces dokumentumfilmet is készítettek a témáról, melyben megszólalnak az érintettek, akik „Ott” jártak, orvosok, hívők és szkeptikusok, közéleti személyiségek egyaránt.

– Az orvostudomány fejlődése az egyik oka, hogy egyre nőnek ezek a tapasztalatok, többen tudnak visszatérni a klinikai halál állapotából az orvosi beavatkozások hatására. Hogy nem mindenki emlékszik ilyenkor testelhagyásos és fényészleléses jelenségekre, elhunyt rokonokkal való találkozásra, az szerintem ahhoz hasonló, hogy bár mindannyian álmodunk, mégsem emlékszik vissza mindenki az álmaira sem – mondta Paulinyi Tamás. – A tudat több dimenziós struktúra, nemcsak a koponyánkban működik. A testünkben csak résztudat állapot van. A test van a tudat terében és nem fordítva, a tudat nem lokális. A tudatállapot markáns megváltozásához markáns eseményre van szükség, mint például a halálközeli állapotok. A témát egyébként 1970-től kutatják, és több ezer esetet jegyeztek fel. A tudatunk nem olyan, mint amit ma általánosan gondolunk róla, agyműködés nélkül is működik – zárta mondandóját, majd hallgatói kérdésekre válaszolt.

vissza az elejére