Gyalog Budapestről Párizsba

Két erdélyi fiatalember a magyar kisebbségért

n Okos Márton közíró és barátja, Juhos Gábor 1988-ban menekültek Magyarországra, elhagyva szülőföldjüket. Keserűen gondoltak azokra a honfitársaikra, akik Romániában maradtak. A két erdélyi származású fiatalember 1989. június 4-én a trianoni békedekrétum évfordulóján úgy döntött gyalog teszik meg az utat Budapestről Párizsba, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi kisebbség tragikus sorsára.

A hosszú gyaloglás három hónapot vett igénybe, az 1600 kilométeres távot 40 kilométeres szakaszokra osztva tették meg, 20 kilogrammos hátizsákkal „sétáltak” Európán át, három pár cipőt elkoptatva. Hátizsákjukra magyar zászlót tűztek, és Rákóczi jelszavával, „Istennel a hazáért és a szabadságért” indultak a missziós útra. Mindenképpen jelen akartak lenni, amikor Franciaország az Emberi Jogok Nyilatkozatának az évfordulóját ünnepli. A zarándoklás célja: a közvélemény felrázása a Romániában uralkodó állapotok ellen. Az útról könyvet jelentetett meg „Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába” címmel.
Okos Márton május 7-én Zalaegerszegre látogat, a Lokálpatrióta Klub vendégeként. A Göcseji Múzeumban 17 órakor találkozik az érdeklődőkkel, azokkal, akik már olvasták könyveit, vagy ezután fogják.

vissza az elejére

Női szalon n Április 13-án hivatalosan is megalakult a Zalaegerszegi Női Szalon. A polgári értékrendet képviselő új helyi civil szervezet fő célja a karitatív tevékenység. A kezdeményezéssel a klasszikus női ideált képviselve szeretnék felhívni a figyelmet azokra az alapvető értékekre, mint a szeretet, az élet, a család, az emberi méltóság, az empátia. A szalon segítő és informatív előadásokkal, programokkal, megmozdulásokkal kívánja színesíteni Zalaegerszeg közösségi életét, és felhívni a figyelmet a mai nőkre. Alapító tagok: Balaicz Zoltánné, Bengő Hajnalka, Berki Mónika, dr. Kovács Orsolya, dr. Rumi Krisztina, Horváth Rita, Mándli-Gonda Orsolya, Tolvaj Márta, Török Renáta.

vissza az elejére

Felhőtlen gyermekkor

Fekete istvánról a diákoknak

n Az Eötvös-iskola diákjainak tartott előadást a ZVMKK felkérésére Laki Tamás, Fekete István-kutató, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület tagja. Főként szemelvényrészletek alapján hívta fel a figyelmet a természetszeretetet megjelenítő író munkásságára, valamint a relikviáit bemutató kiállítóhelyekre, a róla szóló publikációkra.

b. k.

– Nemcsak ifjúsági író volt, hanem a felnőtteknek is visszahozta a felhőtlen gyermekkort, az önzetlen barátságok idejét. Egy olyan gyerekkorba kalauzol, nagyszüleitek korába, ahol sok minden nincs, ami ma van és sok minden van, ami ma nincs. A szabad falusi gyereklét örömét, melyet maga is megtapasztalt 10 éves koráig, amikor is egy életre szóló traumát okozott számára, hogy mindezt itt hagyva, városba költözött a családjuk – mondta többek között Laki Tamás, majd egy érdekességre is felhívta a figyelmet.

– Hungaricum alatt értjük mindazt, ami jellemzően magyar és védendő. Ebbe a körbe tartoznak személyek, illetve azok munkássága is. Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy a művészeti örökségen belül az irodalmi örökség részét képezzék Fekete István alkotásai. Hiszen írásainak minden sora a magyar táj szépségéről, a szülőföld szeretetéről szól.
Fekete Istvánt bemutató és ingyen látogatható múzeum található Dombóváron, valamint Keszthelyen található a Fekete István Emlékszoba és a Tüskevárt bemutató panoptikum, a Matulárium, melyet osztálykirándulási helyszínként is ajánlott az előadó.

vissza az elejére

Aludj máskor! 24 órás űrutazás n A földön kívüli és jövőbeli létforma jegyében telt az idei középiskolás diáknapokat záró 24 órás vetélkedő, az „Aludj máskor”. Nyolc csapat (Zrínyi, Kölcsey, Deák, Széchenyi, Ady, Csány, Mindszenty, Báthory) küzdött egymással és saját teljesítőképességükkel 24 órán át. Zömében a Városi Sportcsarnok volt a vidám, sok kreativitást igénylő vetélkedő helyszíne, de egyéb helyeken is felbukkantak különös tennivalóikat intézendő a diákok. A látványosabb feladatok közé tartozott a helyben található eszközökből kreált divatbemutató. Jártasnak kellett lenni a sci- fi-ben, és többek között meg kellett tervezni egy ufó-szabadidőközpontot. A népes zsűri tagsága kétóránkénti váltásban dolgozott, de nemcsak pontoztak, hanem időnként részt vállaltak a csapatok munkájában is.

vissza az elejére