Fogadj örökbe szobrot

Egy elhalt kezdeményezés nyomában

n Tíz esztendővel ezelőtt szobor-örökbefogadási akció indult a városban Török Zoltán református lelkész, a kulturális bizottság akkori elnökének kezdeményezésére. 2005 januárjában a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában harminc köztéri szobor fotójából nyílt kiállítás, melyek gondozására „nevelőszülőket” vártak.

– pP –

Akadtak is jelentkezők bőven; főleg közszereplők vállalták, hogy odafigyelnek az általuk kiválasztott szoborra, és ha a szükséges, vállalják azok tisztítását, karbantartását, vagy jelzik a fenntartó felé, ha fizikai kár éri őket. A város akkori alpolgármestere, Gyutai Csaba például Kisfaludi Stróbl Zsigmond Íjász című szobrát, Szabó Katalin önkormányzati képviselő az MSZP frakció nevében Kisfaludi Liliomját, dr. Balogh Miklós országgyűlési képviselő pedig a landorhegyi Ho Si Minh-szobrot fogadta örökbe. Az akciót követő hetekben, hónapokban történtek is előrelépések, és megtisztult, megszépült jó néhány szobor, aztán a kezdeményezés lassan hamvába holt.
– Sok szobor gazdátlannak, elhanyagoltnak tűnt akkoriban, innen jött az ötlet, hogy hozzuk közelebb a lakosságot a műalkotásokhoz, és szánjunk nagyobb figyelmet a város értékeinek – idézte fel az akció kezdeti lépéseit lapunk érdeklődésére Török Zoltán, aki azóta már visszavonult a közélettől, de mint mondja, a szobrokra ma is odafigyel.

Az egykori önkormányzati képviselő úgy látja, jó volt a kezdeményezés, ám azt sajnálja, hogy hamar lecsengett. Azt remélte, hogy hosszabb távú marad a figyelem. Tíz évvel ezelőtt készült egy felmérés is a köztéri szobrok állapotáról, főleg azoknak kerestek „nevelőszülőket”, amik rossz állapotban voltak. Az volt a cél, hogy aki felelősséget vállal a szoborért, az folyamatosan figyelje az alkotást, és annak környezetét. Ha pedig valami negatívumot észlel, vagy saját erejéből próbálja rendbe tenni, vagy értesítse a fenntartót, hogy hárítsa el az esetleges károkat. A lelkész úgy látja, hogy most is lenne értelme hasonló akciónak, hiszen nem árt, ha az értékek nagyobb figyelmet kapnak.

Szabó Katalin volt önkormányzati képviselő a Liliom-szobrot fogadta jelképesen örökbe.
– Sajnálom, hogy elhalt ez a kezdeményezés, mert nagyon jó ötlet volt, és akik vállalták, hogy odafigyelnek egy-egy műre, tényleg rendbe is tették a szobrot és annak környékét – válaszolta kérdésünkre.
Mint mondta: az akció körülbelül egy évig élt, a Városgazdálkodási Kft.-től kaptak eszközöket, amivel el tudták végezni a szükséges munkákat. Úgy tudja, hogy a program végül azért állt le, mert a VG Kft. hatáskörébe került a köztéri alkotások kezelése, így nem volt szükség az önkéntesek közreműködésére. Bár – mint hozzátette – jó lenne feleleveníteni a kezdeményezést, hiszen a hatóságok figyelmét gyakran elkerüli egy-egy szobor állapota, ha pedig valaki vállalja egy mű gondozását, akkor időben tudja jelezni a problémát.

A témával kapcsolatban megkerestük Velkey Péter humánigazgatási osztályvezetőt, aki szintén szívesen emlékszik vissza a kezdeményezésre, és jó ötletnek tartaná az újraindítást is. Mint mondta, azóta nem készült elemzés a köztéri szobrok állapotáról, de több mű is (például Deák Ferenc szobra, a Dísz téri szökőkút, a Liliom, valamit a Ho Si Minh-szobor) megújult. Úgy látja összességében nincsenek rossz vagy elhanyagolt állapotban a város szobrai, de azért tennivaló midig akad. Fischer György Ivókútja például gondozásra szorul, sőt a szobor környezete is rendetlen, sok alkotás pedig nincs megfelelően megvilágítva, amin szintén lehetne változtatni.
Egy újabb civil akció vagy önkéntes munka segítene abban, hogy gyorsabban eljusson a fenntartóhoz az információ, ha valamilyen probléma merül fel. A kisebbeket pedig az „örökbefogadók” is ki tudnák javítani.
(A köztéri alkotások tisztítását egyébként a Kontakt Humán Kft. végzi egy az önkormányzattal kötött keretszerződés alapján.)

vissza az elejére

Nem lehet elfelejteni A holokauszt áldozataira emlékeztek n A holokauszt megmutatta az emberi gonoszság legmélyét – jelentette ki Mézes András, a Hit Gyülekezete lelkésze a holokauszt 71. évfordulója alkalmából a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség által szervezett gyászmegemlékezésen a zsinagógában. – AL – Beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar közigazgatás a darus és kakastollas csendőreivel, hungarista nyilas eszméivel kitermelte hóhérait, akik Magyarországon néhány hónap alatt küldték halálba több százezer zsidó honfitársukat; miközben a népirtás felelősségét sokan Németországra akarják hárítani ma. Mint mondta, az utókor kötelessége a gyilkosok elítélése. Ezért ítélik el a holokauszt végrehajtóit, az antiszemitizmus elterjesztését, a gyilkos ideológiák, a nácizmus, fasizmus, rasszizmus, hungarizmus és nyilas mozgalom napjainkban is megjelenő eszméit. Hangsúlyozta, nem fogják megengedni, hogy Magyarország még egyszer ezen ideológiák tébolydájává váljon, fel fogják emelni szavukat, mert ők az áldozatok oldalán állnak. A zalaegerszegi származású dr. Gál Péter budapesti egyetemi tanár többek között arról beszélt, hogy Angela Merkel német kancellár idén Birkenauiban kimondta: a világtörténelem legnagyobb bűnét követték el. Lehet, hogy Magyarországon is ezt gondolják, de hozzáteszik, hogy a németek követték el. Ezzel nem ért egyet, ugyanis a történelmi tények mást mondanak. Kapiller Imre és Paksy Zoltán Zalaegerszegi zsidóság története című kötete tényszerűen közli, hogyan hurcolták el hazai viszonylatban a legkönyörtelenebb módon a zsidó embereket Zalaegerszegről 1944-ben a német haláltáborokba. Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke elmondta, a népirtásban 29 családtagját veszítette el, akiket sohasem ismerhetett meg. Aggodalmát fejezte ki a holokauszt elhallgatásával kapcsolatban. Mint mondta, a gimnáziumi történelemkönyvek nem írnak arról, hogy Magyarországon hozták meg az első zsidótörvényt Európában az első világháború után. A magyar zsidóság deportálásáról szárazon közölnek egy-két tényt, a felelősökről, a felelősségről azonban egy szó sem esik. Bali Zoltán önkormányzati képviselő „rendszerváltó gyermekként” arról beszélt, hogy az ő generációjának tisztje az, hogy újra felépítsék azt az erkölcsi védfalat, ami világossá teszi a parancsot, állj ellen a gonosznak! Az áldozatokra való emlékezés egyben üzenet a jövőnek: soha többé nem engedhetjük el egyetlen honfitársunk kezét sem, és ebben a felelősség immáron a mienk. A gyászmegemlékezésen beszédet mondott Paul Gulda bécsi zongoraművész is, aki két darabot adott elő.

vissza az elejére

GébArt – művésztelepi visszatekintés Tükrözi a kortárs képzőművészeti törekvéseket n A Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 23 évének olyan alkotásait állították ki a Keresztury VMK-ban, amelyeket még nem láthatott a zalaegerszegi közönség. A visszatekintő kiállításon 45 alkotó egy-egy műve tükrözi a művésztelep szellemiségét. A magyar (és zalaegerszegi) képzőművészek mellett többek között francia, mexikói, indiai alkotók munkái is láthatók. A tárlaton Vadvári Tibor alpolgármester mondott köszöntőt, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi művésztelep lehetőséget nyújt magyar és külföldi képzővészeknek az alkotásra, és amelyek mindig tükrözik a kortárs képzőművészet törekvéseit. „Éljen a művész a világ bármely területén, van egy közös nyelv, melyet GébArt nyújt, és amely jelképe az összetartozásnak és barátságnak” – fogalmazott az alpolgármester. Szólt arról, hogy Zalaegerszeg tartozik még a városi képtár létrehozásával, amelyet szeretnének megvalósítani (a helyszín a volt MMIK-ban lenne), és ezt tartalmazza is az új kulturális koncepció, amit a közeljövőben elfogad az önkormányzat. Hegyeshalmi László képzőművész, a Veszprémi Művészetek Háza igazgatója részletesen beszélt a nemzetközi művésztelep elmúlt évtizedeinek munkájáról, az alkotás lényegéről, mely sokféle és sokszínű formában kerül a képzőművészetet szerető közönség elé. A kiállításon választ kapunk arra, folytatta, hogy a művészek mit látnak meg, és hogyan élik át az őket körülvevő világot.

A tárlatot június 27-ig tekinthetik meg.

vissza az elejére

Honvédtoborzó a fesztiválon

A hagyományőrző egyesület várja az érdeklődőket

n A Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület az elmúlt évben alakult, célja többek között az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban részt vett zalai honvédek emlékének megőrzése, a zalai vármegyei vonatkozású események felkutatása, bemutatása mind szélesebb körben – tájékoztatta lapunkat Tuboly Kálmán hagyományőrző honvédfőhadnagy, az egyesület elnöke.

Elmondta: további céljuk, hogy a 48-as honvédséggel kapcsolatos hagyományőrző katonai találkozókon részt vegyenek és összefogják mindazokat, akik a magyar katonai hagyományőrzés ügyéért tenni akarnak. Fontos számukra az elszakított területeken élő társaikkal a jó kapcsolat ápolása. E célok megvalósítására múlt év november 22-én a Deák téren 11 hagyományőrző honvéd tett ünnepélyes esküt. Első alkalommal vesznek részt az Egerszeg Fesztiválon, az egyesület sátra az OTP-vel szembeni parkolóban kerül felállításra. Szeretnék az érdeklődőkkel megismertetni az egyesület céljait és tevékenységét. Pénteken honvédtoborzást tartanak a fesztivál forgatagában, és közös nótaéneklésre is sor kerül. Várják a gyerekeket is közös egyenruhás fotózásra. Fő programjuk pedig, hogy vasárnap részt vesznek a prószasütő versenyen, de a prószákat a standjuknál készítik. Bíznak abban, hogy a fesztivál hétvégéjén sok-sok zalaegerszegi fiatal megismerkedik a hagyományőrző egyesülettel.

vissza az elejére