Erős
felsőoktatás, erős ipar| Erős felsőoktatás, erős ipar
|
Hat évtized tablókon |
Együttműködés a duális műszaki képzésért
n A zalai duális mérnök- és informatikai képzés megerősítése célja annak az együttműködési megállapodásnak, amit Zalaegerszeg és Nagykanizsa város polgármesterei, továbbá a Pannon Egyetem vezetése valamint a képzésben közreműködő vállatok képviselői írtak alá a Flextronics zalaegerszegi gyáregységében tartott tanácskozáson.
– A. L. –
Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy Zala megye jövőjének szolgálatában
teljesíteni kell az egyre növekvő vállalati igényeket a megfelelő szintű és
szakirányú képzettséggel rendelkező munkaerő biztosításával.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere hozzászólásában felidézte, hogy a
városban munkaerőpiaci igényekre reagálva indult el 2002-ben a műszaki képzés,
melynek jogosultságát igazolja a végzett mérnökhallgatók százszázalékos
elhelyezkedése. Szólt arról is, hogy 2012-ben az országban elsőként vezették be
a duális mérnökképzést, majd 2014-ben a duális közgazdászképzést. A modern
városok programja keretében szintén elsőként az országban hozzák létre a
Zalaegerszegi Felsőoktatási Duális Képző- és Innovációs Központot.
A polgármester hangsúlyozta, nemcsak mérnökökre, de szakképzett munkaerőre is
szükség van. Éppen ezért duális szakképző centrum megalapításáról döntöttek. Az
ország első ilyen centrumában egyedülálló szakképzési ösztöndíjrendszert is
bevezetnek. Tehát minden fiatal, aki hiányszakmát tanul valamely zalaegerszegi
szakközépiskolában, automatikusan 30 ezer forint havi ösztöndíjban részesül,
bárhonnét is érkezzen az országból. Erre 54 millió forintot különítenek el a
jövő évi költségvetésben.
Akik pedig a Pannon Egyetem zalaegerszegi mechatronikai képzésén tanulnak tovább
2016-tól, havonta 15 ezer forintot kapnak. A felsőoktatási ösztöndíjra 30 millió
forintot szánnak. A helyi felsőoktatási intézmények egyéb támogatásával így
jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat oktatási
célokra. Ha növekszik a hallgatói létszám, biztosítani tudják a vállalatok
szakember-utánpótlását a megyében, amelyből mindannyian profitálhatnak, szögezte
le Balaicz Zoltán.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere méltatta a két város, az egyetem és a
megye öt jelentős vállalatának együttműködését, amely azt szolgálja, legyen
elegendő felsőfokú végzettségű szakember Zalában. Hozzátette, ugyanakkor
megfelelő szakképzettséggel rendelkezőkre is szükség van, ezért már a
középiskolásokat is meg kell szólítani.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a hallgatók helyben tartásának
fontosságáról szólt. Ne Budapestre menjenek, hanem helyben válasszanak olyan
felsőoktatási intézményt, ahol színvonalas műszaki képzésben részesülhetnek, és
ahol leendő munkaadóiknál kutatásokba, fejlesztésekbe kapcsolódhatnak. A
vállalatok számára előnyt jelent az, hogy még alkalmazásuk előtt megismerhetik a
hallgatókat.
Birkner Zoltán, az egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója elmondta, a
duális együttműködésben a képzési kínálat bővítését, pályázati projektek és
kutatásfejlesztési, innovációs tevékenységek közös megvalósítását is tervezik.
Az együttműködés eredményeként Zalában jelenleg már 40 mérnök és informatikus
duális képzőhely áll rendelkezésre, és további 30 a keszthelyi agrárképzéshez
kapcsolódóan. Jövőre 100 körüli duális képzési hely is lehet a vállalatok és az
egyetem profiljában Zalában, ami már az új világot jelenti, emelte ki.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke
hangsúlyozta, nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, a
duális informatikai és mérnökképzés jelentősége éppen ezért az, hogy sokkal
gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok.
– Elfogadták a 2019-ig szóló sportkoncepciót
– Jövőre csökken az építményadó
n A városi közgyűlés múlt heti ülésén 24 napirendi pontot tárgyalt a képviselő-testület. A legfontosabb döntéseket Balaicz Zoltán polgármester sajtótájékoztatóján ismertette. A testület elfogadta az építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosítását, melynek értelmében jövőre csökken az építményadó. (Ennek részleteiről lapunk múlt heti számában beszámoltunk.) A polgármester elmondta: a gazdaságfejlesztési intézkedéseknek köszönhetően javult a város pénzügyi helyzete, egy év alatt egymilliárddal nőtt az iparűzésiadó-bevétel.
Megjegyezte: százalékos arányban ez egyedülálló teljesítmény. Ez tette
lehetővé azt, hogy 2016-tól 25 százalékkal csökkenhet az építményadó, vagyis az
évi 1200 forintról 900 forintra. Ugyanakkor kedvezve a helyi magyar tulajdonú
vállalkozásoknak, 850 négyzetméterről 3500-ra emelték a sávot, efelett kell
jövőre 18.848 forintot fizetni. Az idei évben 615,6 millió forint építményadót
vetett ki az önkormányzat, ebből október végéig 524,2 millió folyt be. Jövőre
mintegy 940 millió forint adóbevételt várnak.
Elfogadásra került a város 2016–2019 közötti időszakra vonatkozó
sportkoncepciója, melybe tíz kiemelten támogatott sportág került: férfi
labdarúgás, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi teke, női teke, futsal,
atlétika, úszás, vívás, súlyemelés. A támogatható kategóriában 39 sportegyesület
szerepel, a jövő évi költségvetésben egy keretösszeg áll majd rendelkezésre,
melyből támogatást kaphatnak.
Január elsejétől a Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központja és
Könyvtára feladatait a Keresztury VMK látja el, illetve a könyvtára a megyei
könyvtár tagkönyvtáraként fog működni. A csácsi és az andráshidai pedig
fiókkönyvtárként működik tovább. Mint a polgármester fogalmazott, felesleges két
intézményt fenntartani, amikor biztosítani lehet, hogy a kulturális ellátás nem
sérül.
Balaicz Zoltán jelezte továbbá, közgyűlési döntés értelmében a vásárokon és
piacokon fizetendő helypénz, területhasználati díj nem nő és a nem lakás céljára
szolgáló helyiségek bérleti díja is változatlan marad jövőre.
Zárt ülésen nevezték meg azokat a személyeket, akik az idén a „Zalaegerszegért” díjat átvehetik: Buday Mihály festőművész-tanár, Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés volt elnöke, a POFOSZ megyei szervezetének elnökhelyettese, Kovács József nyugalmazott testnevelő tanár, Pesti Lászlóné nyugalmazott pedagógus, Pintér László nyugalmazott középiskolai tanár, Szabó Vilmos evangélikus lelkész, Tóth János, a Magyar Olaj-és Gázipari Múzeum igazgatója, dr. Tóth Zoltán, a megyei kórház patológiai osztályának osztályvezető főorvosa, Vincze Gyula nyugalmazott középiskolai igazgató és a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete.
Jubileumi hét a kölcseyben
n Hatvanéves a Kölcsey Ferenc Gimnázium. A jubileumot az iskola egész hetes programsorozattal ünnepelte az elmúlt héten. Az eseményekre nemcsak a mostani tanulókat várták, hanem az öregdiákokat is.
– pet –
A részletekről Szűcs Gergely, az intézmény vezetője tartott sajtótájékoztatót a
jubileumi hét nyitányaként. Mint mondta: nagy öröm számukra ez a hatvan év,
melyet igyekeznek méltó módon, színes és változatos programokkal, rendhagyó
órákkal megünnepelni. Tulajdonképpen az egész tanév eleje az emlékezésről szól,
az ünnepi hét a fókusza volt az eseménysorozatnak.
Az évforduló apropóján egy hat tablóból álló iskolatörténeti kiállítás is nyílt
a galériában, mely beszámol az elmúlt hat évtized fontosabb pillanatairól.
Hétfőn I. és II. világháborús tárgyakból nyílt tárlat néhány város környéki
gyűjtő jóvoltából, majd természettudományos programok várták a diákokat.
Látványos fizikai kísérleteken, robotszakköri bemutatón és online matematika
feladatmegoldó versenyen is részt vehettek a gyerekek.
A hét többi napján sportversenyekre (tanár-diák és öregdiák rangadókra), tehetségshowra és nyelvi vetélkedőkre is lehetett jelentkezni. A régi diákok közül koncertet adott Méhes Adrián, aki zenésztársával, Jobbágy Bencével lépett fel. Rendkívüli osztályfőnöki órák keretében pedig számos egykori tanulóval találkozhattak a gimnazisták. Többek között Bánfalvi Péter amatőr csillagásszal, dr. Iván Gyula fogorvossal, dr. Sifter Rózsával, a megyei kormányhivatal főigazgatójával, Kocsárdi Gergely és Simonfalvi Gábor labdarúgókkal, valamint Kozári Ágnes atlétával. A jubileumi hetet pénteken gálaműsor és állófogadás zárta.
Ami az iskola elmúlt hatvan évének fontosabb momentumait illeti: bár elődje már 1927-től működött, 1955-ben hívták először gimnáziumnak, sőt akkor még leánygimnázium volt. Egy humán, egy reál és egy tanítóképzős osztállyal indult az oktatás, akkor még a Zárda utcában. 1959–88 között Dudás Flórián volt az igazgató, akinek idején sokat bővült és fejlődött az iskola. 1961-től koedukálttá vált a képzés, s ekkor vette fel az Állami Ságvári Endre Általános Gimnázium nevet. A tanítóképző Szombathelyre költözött, az iskola profilja ruházatipari technikummal és politechnikai rendszerrel bővült. 1962-től ezért nemcsak gimnáziumnak, hanem szakközépiskolának is hívták: faipari és egészségügyi képzés folyt. Ezek 1966-ban kiváltak, ez lett a későbbi Deák Ferenc SZKI.
A Ságváriban a hetvenes évek végétől indultak be a speciális nyelvi képzések, amik hosszú ideig az iskola fő erősségét jelentették. A gimnázium 1987-ben költözött mai helyére, a Rákóczi útra. 1988–2009 között Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna volt az igazgató. Elindult a két tanítási nyelvű képzés, valamit a hatosztályos gimnáziumi osztályok. 1998-tól Kölcsey Ferenc nevét vette fel az intézmény. Elnyerték a Sportműhely és a Környezetvédelmi Mintaiskola címet. 2009-től Szűcs Gergely áll az iskola élén. 2012-től öt évfolyamos német két tanítási nyelvű képzés indult, tavaly pedig egy pályázat keretében megújultak a gimnázium laborjai.
