A gazdaságfejlesztés motorjai

Megyei jogú városok találkozója zalaegerszegen

n Zalaegerszegen ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). A kétnapos tanácskozást követően az Arany Bárány Hotelben tartott sajtótájékoztatót a szövetség vezetése, valamint a házigazdák nevében Balaicz Zoltán polgármester.

– pet –

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke elmondta: a szövetség nevében köszönik a meghívást, és hogy megismerhették a csodás várost. Az ülésen a megyei jogú városok vezetőit tömörítő grémium tájékozódott Zalaegerszeg nagy ívű fejlesztési elképzeléseiről is; melyet a „modern városok” program keretében kívánnak megvalósítani.
A magyar kormány ugyanis a ciklus elején úgy döntött, hogy szakít azzal a hagyománnyal, hogy Budapestről, íróasztal mellől döntenek a vidéki városok és települések sorsáról. A fejlesztési célokat ezért a helyben élők fogalmazták meg, melyeket európai uniós keretből támogat a kormány, ám az elképzelések 60 százalékának a gazdaságfejlesztésről kell szólnia – fogalmazott az elnök. Ez vonatkozik mind a megyei jogú városok rendelkezésére álló 388 milliárdos, mind a megyei önkormányzatoknak szánt 700 milliárd forintos összegre.

A sajtótájékoztató keretében Szita Károly együttműködési szerződést írt alá a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) vezetőjével, Paja Zoltánnal. A megállapodás célja, hogy a két szervezetnek biztosított közel 1200 milliárd forint uniós fejlesztési forrást koncentráltan, összehangoltan tudják majd felhasználni.
Pajna Zoltán hozzátette: a modern városok program mellett az „élhető vidék” szlogen is fontos, hiszen nem lehet különválasztani, hogy valaki egy megyei jogú városban, vagy egy kisebb településen él. Fokozni kell a falvak és kisebb városok megtartó képességét. Arra kell törekedni, hogy helyben lehessen megteremteni a foglalkoztatás, szociális ellátás és egészségügy feltételrendszerét.

Szita Károly a szerződés aláírása után az MJVSZ üléséről elmondta: 23 nagyváros tanácskozott Zalaegerszegen, és nagyon tartalmas két napon vannak túl. Megállapodtak abban, hogy támogatják a szociális törvény módosítását, és megteremtik annak a lehetőségét, hogy jövőre a rászoruló családok gyermekei ne csak a nyári szünetben, hanem minden iskolai szünetben ingyen étkezhessenek a településeiken; ennek költségeit a kormány biztosítja. Tárgyaltak továbbá a 388 milliárdos forrás felhasználásáról is. A szövetség szerint a városok számára a legfontosabb a gazdaságfejlesztés: ipari parkok létesülhetnek, energiahatékonysági beruházásokra kerülhet sor, de gondot fordítanának leszakadt városi területek rehabilitációjára is.
A kormány képviseletében Csepreghy Nándor miniszterhelyettes elmondta: a 2014–20 közötti európai uniós ciklus pályázatai jó lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a Modern városok program keretében a magyar nagyvárosok a helyi gazdaságfejlesztés katalizátorai lehessenek.

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője elmondta: a városokat támogatja az a törvénymódosítás is, amit a kormány a hét elején nyújt be a parlamentnek a NAV átszervezésével kapcsolatban. A módosítás rendezi majd a települések adókivetési kérdéseit is.
Balaicz Zoltán polgármester összegzésképpen megköszönte, hogy 18 év után ismét a városban ülésezett az MJVSZ. Ennek apropóját az adta, hogy Zalaegerszeg idén ünnepli rendezett tanácsú várossá válásának 130. évfordulóját. A Modern városok program olyan fejlődési pályára állíthatja Zalaegerszeget, amire nem volt példa az utóbbi évtizedekben; többek között 2500 új munkahely jöhet létre a fejlesztések által.

vissza az elejére

A jövő szakembereiért

Lezárult a bgf duális képzést erősítő projektje

n Duplájára növelte a duális képzésben részt vevő partnereinek számát a Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Gazdálkodás Kara egy 146 millió forintos uniós támogatásból megvalósult projekt révén. Így mára több mint 30, elsősorban termelő, pénzügyi és szolgáltató vállalattal valamint költségvetési szervezettel működnek együtt a képzésekben.

– AL –

Lambertné Katona Mónika dékán, a projekt záró sajtótájékoztatóján ismertette az elért eredményeket. Többek között elmondta, kidolgozták az üzleti alapszakok duális képzésének kézikönyvét, a „Fehér Könyvet”, valamint 12
e-learning tananyagot logisztikai, számviteli, pénzügyi és informatikai területhez kapcsolódóan. Kialakítottak egy informatikai labort, ahol a gazdaságinformatikus szakos hallgatóik a világ egyik vezető hálózattechnológiai vállalatának termékeivel ismerkedhetnek meg.
A dékán hangsúlyozta, a zalaegerszegi gazdálkodási kar kiemelkedő szerepet játszik a megye és a régió fiataljainak megtartásában a munkaerőpiac elvárásaihoz igazított, gyakorlatorientált képzései révén. A duális képzés lényeges eleme, hogy a hallgatók tanévenként 22 hetet tölthetnek a kar partnervállalatainál szakmai gyakorlaton.

Dr. Háry András, a Pannon Fejlesztési Alapítvány vezetője elmondta, hogy szervezetük a zalaegerszegi duális mérnökképzést képviselte a projektben. Ennek keretében nagy hangsúlyt kapott a helyi járműfejlesztési programok (eFormula, Pneumobil) lehetőségeinek kiaknázása. A hallgatók szakmai tanulmányúton vehettek részt a müncheni eCar-tech nemzetközi járműipari kiállításon.
Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, a duális képzés hosszú távon megoldást jelent arra, hogy a vállalatok megfelelően képzett szakemberekhez jussanak, mert jelenleg munkaerőhiány van. Az alapítvány több rendezvény és tanulmányút megszervezésével vett részt a projektben.

vissza az elejére

Pezsdítő aktok

Tánczos györgy „vízivilága”

n Fürdőző aktok, víz alatti lebegések; nyugodt, békés, idilli világ. „Cs”úsztatások címmel nyílt tárlata Tánczos György festőművésznek a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az Ady-iskola művésztanárának válogatáskiállítását Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas festőművész, az alkotó egykori mestere nyitotta meg.

– pet –

A Pécsi Egyetem Művészeti Karának elvégzése után Tánczos György érdeklődése leginkább a régi fotográfiák felé fordult: nagyméretű, fotórealisztikus festményeket készített, melyek nosztalgikus, idilli hangulatokat és történéseket elevenítettek fel. Pinczehelyi szerint a mostani tárlaton jól látható, hogy az alkotó figyelmét más köti le az elmúlt években. A fókuszba a női test került. A Gönczi Galéria kiállítóterének első felében ókori és reneszánsz elemeket fedezhetünk a fel a képeken. A női test finom vonalait itt még leplek, sejtelmes kelmék takarják. A tárlat második részében azonban lehull a lepel: és a mezítelen alakok a vízbe csusszannak. Átadják magukat a mozgásnak; de ezek nyugodt, békés, lebegéshez hasonlító mozdulatok.
A testeket itt főleg a víz alatt látjuk, a víz feletti részletek válnak elmosódottá, töredékessé. Érzékeltetve, de mégsem túlzott kontrasztba állítva a víz alatti és víz feletti világ közti különbséget. Inkább mintha csak úgy át lehetne folyni egyik létből a másikba.

A kiállítást megnyitó festőművész szerint Tánczos György képeivel „jól belecsap a hazai prűd gondolkodásba”, kendőzetlen, ám érzéki finomsággal megfestett színes alakjai mindenkit felpezsdítenek. A férfiak pedig talán még érzékenyebbek erre a témára. Pinczehelyi utalt arra is, hogy a híres – már Zalaegerszegen is bemutatkozó – Völgyi-Skonda Kortárs Gyűjtemény anyaga között nagyon sok olyan festmény van, ami a fürdőéletet, fürdőkultúrát állítja fókuszba. Szerinte Tánczos György alkotásainak is ebben a gyűjteményben lenne a helye.
A kiállítás december 17-ig látogatható.

vissza az elejére