„Többé-kevésbé nagykoalíció működött”

A kezdők lelkesedésével

Testületi ülésekről

Közéleti képeslap

 

 

„Többé-kevésbé nagykoalíció működött”

Dr. tóth lászló a kdnp listájáról került a testületbe

n Az 1990 előtti rendszer ellen, ha az ember tudott volna tenni, már korábban is megtette volna, de lehetőség 1989-ben adódott. Amikor kezdtek megalakulni a helyi ellenzéki pártok, úgy döntöttem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárthoz csatlakozom, annak egyik alapítója voltam Zalaegerszegen – emlékezik vissza dr. Tóth László, a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatója.

A képviselő 1990-ben a KDNP listájáról került a testületbe, majd a következő ciklusokban egyéni képviselőjelöltként nyert a választókerületében. Megbízatása 2019-ig szól, így ő az egyedüli városatya, aki büszkélkedhet majd azzal, hogy 29 évig volt tagja Zalaegerszeg közgyűlésének.
– Miért éppen a KDNP-t választotta?
– Keresztény-konzervatív értékrendet képviseltem, és ennek tudható be a pártválasztásom. Pannonhalmán végeztem a bencés gimnáziumban, majd a pécsi jogi egyetemen szereztem diplomát. A KDNP taggyűlése döntött úgy, hogy én vezessem a helyi listát. Indultam egyéni körzetben is, de ’90-ben a választókerületemben is SZDSZ-es jelölt győzött, én második lettem.

– Milyen várakozással kezdte a közéleti munkát?
– A helyi közélet demokratizálásában való részvételemet fontosnak tartottam, valamint a keresztény-konzervatív értékrend képviseletét. Jó érzés volt, hogy a régi, szovjet típusú közigazgatási, tanácsi rendszert egy demokratikusan választott önkormányzat válthatja fel.
Dr. Tóth László azt mondja, a megyeházán tartott alakuló ülésre már csak halványan emlékszik. Akkor még a képviselők választottak polgármestert, és a többségben lévők Bogár Imre akkori iskolaigazgatóra adták a voksukat. Az MDF Müller Imre mérnököt jelölte, ő később alpolgármester lett.
– Mi volt ön szerint az oka annak, hogy egy konzervatívnak mondott városban, mint Zalaegerszeg, az SZDSZ ilyen eredményt ért el?
– Azért mert akkor az SZDSZ-t még nem ismerte senki igazán, a legradikálisabb kommunistaellenes retorikával lépett fel, aztán később a gyakorlati politizálása megmutatta, milyen elveket is vall a párt.

– Az első ciklus munkáját hogyan értékeli?
– Érdekes négy év volt, tulajdonképpen az SZDSZ és az MDF állapodott meg az alpolgármester személyéről. Volt egy hallgatólagos megállapodás a szocialistákkal is, és így egy kvázi nagykoalíció működtette a várost. A KDNP nem kötött megállapodást senkivel, Kovács István képviselőtársammal együtt képviseltük a kereszténydemokraták álláspontját az egyes kérdésekben.
Kevesen tudták akkor a közgyűlésben, mi is az az önkormányzatiság, úgy tapasztaltam éppen ezért, hogy nem igazán tudott élni a város az új lehetőségekkel – folytatja dr. Tóth László. – Az önkormányzat finanszírozása a mostanihoz képest reálértékben sokkal nagyobb volt, mégis eladósodott. Véleményem szerint jó pár döntésnél nem vette figyelembe a közgyűlés az önkormányzat lehetőségeit. Sokat költött a humán szférára. Többször szóvá tettem, hogy az intézményi és sportfinanszírozás a reális lehetőségek szerint történjen.

– 1990 és ’94 között napi, aktuális gazdasági és műszaki feladatokkal nem nagyon foglalkozott a testület, talán kivétel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések voltak. Választókerületi fejlesztésekkel sem igazán törődött senki.
– Ön szerint melyik volt az eddigi legjobb összetételű képviselő-testület?
– Mivel a jelenlegi ciklus még csak egyéves, szerintem a második, az 1994–98 közötti. Ekkor elkezdődött a stratégiai tervezés, sikerült ledolgozni az adósságot, és meg tudtuk alapozni a következő ciklusok fejlesztési irányát.

vissza az elejére


A kezdők lelkesedésével

Jó szellemi bázis volt egerszegen is

n Akkor mindenki komolyan gondolta a demokráciát, nagy lelkesedéssel, időt és energiát nem kímélve dolgoztunk. Így lehetne összefoglalni egy mondatban az 1990-es önkormányzati választásokra való készülődést és az első ciklus munkáját. Mindegyik pártban, itt helyben is jó szellemi bázis volt – fogalmazott Kárászné dr. Rácz Lídia (közgazdász, főiskolai docens), aki 1990-től 2006-ig volt önkormányzati képviselő, 1994–98 között pedig a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesteri posztot töltötte be.

1989 elején megalakult Zalaegerszegen az MSZMP reformköre, ennek szervezésében és munkájában vállalt vezető szerepet.
– Mi ösztönözte a közéleti szerepvállalást?
– Még 1988-ban féléves továbbképzésen vettem részt Budapesten, a közgazdasági egyetemen. Különleges időszak volt, akkor a fővárosban már nagyon sok új dologgal találkoztam, sok emberrel megismerkedtem, szamizdat irodalmat kaptam és hoztam haza. Ez indíttatást és bátorságot adott ahhoz, hogy Egerszegen is szervezzünk reformkört a párton belül. Tízen álltunk neki a munkának. Emlékszem, az első rendezvényünkre kétszázan jöttek el.
Megemlíti, ’88-ban, az induláskor a reformkör még az akkori állampártot szerette volna megreformálni, és demokratikus szocializmusban gondolkodott, aztán ’89 elejére már kifejezetten rendszerváltoztatásban és a többpártrendszerben hittek sokan. Ezek közé tartozott Kárászné dr. Rácz Lídia is.

– Milyen emlékek maradtak az első önkormányzati választások kampányidőszakáról?
– Az idő sok mindent megszépít, de lelkes, jókedvű kampányra emlékszem. Előfordult, hogy összetalálkoztunk éjszaka más pártok plakátoló csapatával, aztán amikor végeztünk, együtt ültünk be még nyitva tartó vendéglátóhelyre... Egyébként Egerszegen soha nem volt durva választási kampány – mondja.
– A választási eredmény meglepte?
– Igen. Egy konzervatív városban szinte minden egyéni körzetben SZDSZ–Fidesz támogatott jelölt nyert, így a közgyűlési többséget is ők alkották. A ’89 októberében alakult MSZP-t ketten képviseltük dr. Kremzner Istvánnal, aki jogi és közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezett. Tudtuk, ez a választás nem a mi pártunknak fog kedvezni, de azért egy kicsit csalódottak is voltunk, többre számítottunk. Ugyanakkor mindketten fontos szerepet játszottunk az első városi közgyűlésben. Miután sem az SZDSZ-ben, sem pedig az MDF-ben nem volt közgazdász, demokrata fórumos képviselők kerestek meg, hogy vállaljam el a gazdasági bizottság elnöki posztját. Kremzner István pedig a pénzügyi bizottság elnöke lett. Emlékszem arra az egyeztető tárgyalásra, amikor mindenki hangsúlyozta, hogy nagyon fontosak a szakmai szempontok, ezért esett ránk a választás. Létszámarányosan ugyanis egy elnöki poszt sem járt volna nekünk.

– Melyek voltak a legfontosabb feladatok?
– Ki kellett dolgozni az új feladatoknak megfelelő költségvetést, még most is annak alapján készülnek a táblázatok. Hogy egyáltalán működni lehessen az új felállásban, az összes önkormányzati alaprendelet megalkotása is az első testület feladata volt. Mindez hatalmas munkát igényelt.
– Mindenki kezdő volt...
– Igen, nagy lelkesedéssel együtt tanultuk és harcoltuk meg a demokrácia gyakorlatát.

– Politikai vagy szakmai viták voltak ezek?
– Itt inkább szakmai. Például a helyi adórendelet megalkotásánál, mert erre akkor is szükség volt, hiszen a személyi jövedelemadó száz százaléka még a város bevétele volt. Mindenki adni akart, mindent meg akartunk gyorsan oldani, de szembesültünk azzal, hogy nincs mindenre elég pénz. Sokat vitatkoztunk azon, hogy mit és hogyan lehetne megoldani, ki miért felelős. Értelmes, korrekt vita folyt. Az első két évben a városi költségvetést a gazdasági bizottság elnökének kellett benyújtani. Ekkor idéztem George Washingtont, miszerint jó költségvetés nincs, csak elfogadott vagy el nem fogadott. Ez a mondat utána szinte szállóigévé vált. Az első ciklusban sok újdonság volt, az intézményeket nagyon jól finanszíroztuk, de távlati fejlesztési feladatokkal nem nagyon tudtunk foglalkozni.

– 1990 és 2006 között melyik önkormányzati ciklust tartja a legjobbnak szakmai szempontból?
– Szerintem a ’94–98 közöttit. Ez volt a legnehezebb, de ekkor még a testület tagjai együttműködésre voltak kényszerítve. Gyimesi Endre pártonkívüli polgármester (MDF–KDNP–FKGP támogatott) mellett a két alpolgármestert az SZDSZ és az MSZP adta. Nem volt igazán többsége senkinek. A komoly viták mellett a kölcsönös tiszteletet mindig megadtuk egymásnak.

– Nem hiányzik a közéleti munka?
– Nagyon hiányzik, de nem a mostani időkben.
– Hogy telnek a mindennapjai?
– Nyugdíjas vagyok, az előző tanév végéig óraadóként dolgoztam még a műszaki egyetemen és tavasszal néhány hónapig helyettesítőként a Csány-szakközépiskolában tanítottam. Van egy egyszemélyes kft.-m, ennek keretében elsősorban nemzetközi szervezetek esélyegyenlőségi és jogvédő programjaihoz kapcsolódok tananyag kidolgozásával, tréningek tartásával, részt veszek az egyetemi tanulmányait folytató cigány hallgatók tehetséggondozásában. Ezek nagyon szép és értelmes feladatok.

vissza az elejére


Testületi ülésekről

Kéthetente tanácskoztak

1990. október 31. Elsőként megvitatták a megyei jogú várossá nyilvánítás feltételeit. Az érvek és ellenérvek összecsapása után megállapította a testület, hogy érdemes megpályázni e címet.
Egyrészt azért, mert önálló költségvetéssel rendelkezik majd a város, a bevételi és gazdálkodási önállósága nagyobb lehet, kapcsolata közvetlen lesz a kormányzati szervekkel. A megyei önkormányzatban viszont elenyésző kisebbségben lenne. Természetesen ennek ellenére lesznek olyan feladatok, melyekben a megyei önkormányzattal együtt kell működnie, esetleg társulásos alapon, de a megye a város önkormányzati munkájába nem szólhat bele…

Ezt követően az egészségügyi főiskola létének és üzemeltetésének a kérdését, a Belfegor épületének eladásából befolyt pénz elhelyezését vitatták meg. Végezetül javaslatok hangzottak el arról, mely kérdésekkel kell a testületnek foglalkoznia a közeljövőben.
Annyi felvetés hangzott el, hogy dr. Kremzner István képviselő megjegyezte: ha mindezt elfogadják egy napra, az ülésnek reggel 6 órakor kell kezdődnie.
Ezen az ülésen került sor az alpolgármester megválasztására. Rácz Sándor (MDF) Müller Imrét (MDF) javasolta a főállású tisztségre. A titkos szavazás a javaslatot megerősítette, így Zalaegerszeg alpolgármestere Müller Imre lett.
 

1990. november 14. Ezen az ülésen a testületnek az Ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzatot kellett volna elfogadnia. A több mint kétórás vita, két szünet és pártegyeztetés után a két előterjesztett variáció közül egyik sem kapta meg a 2/3-os többséget. Ennek következtében nincs működési szabályzata a testületnek… Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) figyelmeztette a testület tagjait: próbáljanak a pártérdekeket félretéve a városért dolgozni. Mert ha minden kérdésben a többségi (SZDSZ-es) vélemény csak az igazán üdvözítő, akkor a többieknek felesleges részt vennie a testületi munkában.

1990. november 21. Az ülésen ismét felvetették; tárgyalják-e a testület működési szabályzatát. A téma tárgyalását elvetették. Ezután a kispáli blokád ügyét tárgyalták meg, az érintett falvak polgármestereinek részvételével. A téma a szennyvízelvezetés volt…

(Egerszeg újság)

vissza az elejére


Közéleti képeslap

Lezsák Sándor egerszegi fórumán.

Habsburg Ottó és fia látogatása a megyeszékhelyen.

   

Antall József halála napján megemlékezést tartottak az MDF-irodán.

Díszpolgári címet kapott Németh János keramikusművész.

vissza az elejére