Egyértelművé vált a rendszerváltoztatás

Szűk volt az első ciklus mozgástere

n Bár az MDF 1990-ben felkérte egyéni képviselőjelöltségre, dr. Gyimesi Endre, a Zala Megyei Levéltár igazgatója akkor nem vállalta az egyéni körzetben való szereplést. Magánéleti nehézségek (édesapja halála) és szakmai kihívások (szlovén–magyar levéltári kapcsolatok, kutató- és olvasótáborok, a Zalai Gyűjtemény sorozat következő kötetének előkészítése – játszottak közre döntésében.

– Azt mondtam akkor Heves Pistának, az MDF akkori városi elnökének, ha úgy gondolják, listára felvehetnek, ha jól emlékszem, a 13. helyet kaptam, előttem az egyéniben indulók voltak. Viszont kezdetektől a kulturális albizottság külsős elnökeként dolgoztam, így mindig részt vettem a képviselőtestületi üléseken. Ezenkívül az a megtiszteltetés is ért, hogy az alakuló ülésen két másik társammal együtt delegáltak a megyei közgyűlésbe. Akkor még nem volt Zalaegerszeg megyei jogú város, amikor ezt a státuszt megkapta, a városnak megszűnt a képviselete a megyei testületben.

– Ott volt az alakuló ülésen, mint a levéltár igazgatója. Milyen emlékei maradtak?
– Történelmi pillanat volt... És a közéleti érdeklődésem miatt fontosnak tartottam a részvételemet. Az alakuló ülésen nem történt meglepetés, a többség érvényesítette akaratát, és megválasztották Bogár Imrét polgármesternek. Örültem annak, hogy nem kifejezetten pártpolitikus lett a polgármester. Bogár Imrét jól ismertem, volt idő, amikor együtt dolgoztunk, egy szobában. Azt vártam: elkötelezett lokálpatriótaként a város ügyeiért dolgozik. Csak annyiban csalódtam, hogy a pártpolitikusok mellett sokszor nem tudta a saját akaratát érvényesíteni.

Az 1990-es önkormányzati választás bebizonyította, hogy egyértelművé vált a rendszerváltoztatás Zalaegerszegen is, hiszen a régi hatalom képviselői nem kaptak helyet a közgyűlésben. És itt tennék egy kis kitérőt. Kevesen tudják már, hogy ’89 decemberében a megyei tanács ülésén mint levéltár-igazgató a pártiratok megsemmisítését hoztam szóba. Ez szorosan hozzátartozik a rendszerváltoztatáshoz – folytatja dr. Gyimesi Endre. – Ebben az időszakban már Zalában is megkezdődött a pártiratok összecsomagolása és elszállítása. Jeleztem, hogy ez megyei anyag, elvinni, megsemmisíteni nem lehet. Ígéretet kaptam a szocialistáktól, hogy az anyagokat nem fogják elvinni, így aztán a nagy része megmaradt. Azért persze találtunk a pártbizottságon néhány üres páncélszekrényt, amikor hivatalosan is a levéltár átvette a csomagokat.

– Az első ciklus első évében már személyi változások történtek, az MDF két markáns személyisége, dr. Várszegi József és Heves István, a megyei kórház igazgatói távoztak a közgyűlésből. Mi történt?
– Komoly viták voltak a megye és a város között, célkeresztbe kerültek a megyei fenntartású kórház vezetői, akik városi képviselők voltak. Az ellentétet az okozta, hogy olyan emberek ültek a megyegyűlésben, akik kevésbé ismerték a város problémáit, és az önkormányzat sem volt tekintettel a megyei érzékenységre. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a két MDF-es képviselő lemondott. Heves István helyére kerültem én úgy, hogy a listán az előttem lévő két személy lemondott a javamra. Így lettem 1991-ben a közgyűlés tagja. A másik új képviselő Balogh József lett.

– Hogyan jellemezné a közgyűlés első négyéves munkáját?
– Engem elsősorban a kultúrával kapcsolatban értek komoly csalódások. Az bosszantott, hogy tele volt a közgyűlés értelmiségi emberekkel, felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberekkel, és nem értették meg az oktatás és a kultúra fontosságát, azt nézték csak, hogy a költségvetésen belül mekkora szeletet képvisel. Nem voltak tekintettel arra, hogy milyen innovatív erőt jelentenek. Kevés pénzt áldozott az első testület a kultúrára. Az intézményrendszer (múzeum, könyvtár, levéltár) a megyéhez tartozott, csak a közművelődés tartozott a városhoz. Nem volt igazán párbeszéd a város és a megye között, és ez szerencsétlen helyzeteket tudott gerjeszteni.
Zavart, hogy az első ciklusban nem tudtunk semmit sem tenni a lakásépítés, a munkahelyteremtés terén. Úgy látom így utólag, sokkal nagyobb lehetősége lett volna az első közgyűlésnek arra, hogy többet tegyen a városért. A szándék meg is volt, mégsem sikerült lényeges dolgokba belefogni.

– Mi volt ennek az oka?
– Felülkerekedett a testületben egy erőteljes SZDSZ-es pártszemlélet, ami nem az összefogáson, hanem az erőn nyugodott. Nem volt kapcsolat az országos pénzekhez, az országos politikához. Dr. Szigethy István (SZDSZ) országgyűlési képviselő mellett más képviselőkhöz, dr. Marx Gyulához (MDF) és dr. Tóth Tihamérhoz (MDF) is kellett volna közelíteni, hiszen az MDF-kormánynak érdeke volt, hogy az ország fejlődjön.
– A kulturális bizottságon kívül a sportbizottságnak is tagja volt...
– Bizony. A bizottság hozott egy olyan döntést, hogy amelyik sportághoz pénzt ad, oda képviselőt is küld, mégpedig a vezetőségbe. Engem a férfi kosárlabdához delegált Zalatnai László, a sportbizottság akkori elnöke. Később a kosárlabda-szakosztály elnöke lettem, ami rengeteg munkát jelentett, viszont 1992-ben megnyertük a bajnokságot...

Dr. Gyimesi Endre azt mondja, nem készült politikusi pályára, levéltár-igazgatóként rendkívül sok feladata volt, szakmailag sikeres évek voltak mögötte, 1993-ban újabb öt évre kinevezték a levéltár igazgatójának. Ehhez képest 1994-ben a polgári pártok közös polgármesterjelöltje lett.
– Miért vállalta?
– Először fordult elő, hogy sikerült több pártnak összefogni és megállapodni a személyemről. Az MDF, Fidesz, KDNP, FKGP közös jelöltjeként, mint pártonkívüli, független jelölt nyertem meg a ’94-es polgármester-választást. A demokratikus, polgári gondolkodás állt hozzám közel.
A politikusi pályáról már nem tért le: Dr. Gyimesi Endrét négyszer választották meg polgármesternek (1994, 1998, 2002, 2006) és három cikluson (2002, 2006, 2010) keresztül volt Zalaegerszeg országgyűlési képviselője.

vissza az elejére

Gyermekkori emlékek

Pillantás a politika világába

n Milyen emlékképek maradhatnak meg egy tíz-tizenkét éves fiú fejében a rendszerváltoztatás küszöbén? Bizonyára csak pillanatok, egy-egy mondatfoszlány, vagy esemény felidézése. Aztán ahogy múlnak az évek, ezek az emlékképek előjönnek, valamihez rögzülnek... mintha erről már mesélt volna apu.

1985 óta dolgozott Balaicz Zoltán édesapja a városi televíziónál, és természetes, hogy sok újdonságot, érdekességet mesélt otthon, amit aztán valamihez kapcsolódva mindig emlegettek, felidéztek. Mi maradt meg mindebből?
– Az 1990 előtti években már nagy volt a szabadság a sajtó területén. Mesélte édesapám, hogy mindenhová elmehettek már forgatni, mindent rögzíthettek, mindenről beszámolhattak. Szabadon mozogtak. Bennem legelőször az maradt meg, amikor egész éjjel a Ságvári-gimnáziumban volt az MSZMP pártértekezletén. Hajnalban jött haza, és én gyerekként annyit fogtam fel, hogy valami széthullott, a réginek annyi, és én akkor nem értettem, mi is ment szét. Később, amikor elkezdtem a politika iránt érdeklődni, és visszaemlékezni, meg is kérdeztem aput, miért volt olyan fontos az a bizonyos pártértekezlet. És elmesélte... – idézi fel az 1989 augusztusi eseményt Balaicz Zoltán.

A második emlékem a taxisblokádhoz kapcsolódik – folytatja. – Anyuval megyünk a Centrum téri ABC-be és sehol egy autó, a megszokott utcakép, le van zárva minden. És édesapámat akkor sem láttuk pár napig, mert folyamatosan forgattak a tévének. Aztán még egy halvány kép, az első közgyűlés alakuló üléséről, amiről annyit tudtam csak, hogy két jelölt közül választott a testület és Bogár Imre, a Báthory-iskola igazgatója lett a polgármester.
Később, amikor Tóth Sanyi feltett a youtube-ra eredeti felvételeket, és fiatal politikusként visszanéztem ezeket, hihetetlenül megdöbbentett az a jó értelemben vett naivság, ahogy 1990-ben a hirtelen politikussá állt lokálpatrióta emberek elkezdtek a város ügyeivel foglalkozni.

Balaicz Zoltán főiskolás korában kezdett érdeklődni a politika iránt, bekapcsolódott egy polgári miliőbe Szombathelyen, ahol eljárt előadásokra, rendezvényekre. Még mindig emlékezik az 1998-as önkormányzati választások eredményére, amikor is dr. Gyimesi Endre 50,5 százalékkal győzött. Azt mondja, a 2002-es választásoknál már ő maga is ott volt a Fidesz-irodán. A választás és az ismételt győzelem napja egybeesett Gyimesi Endre születésnapjával, és soha nem felejti el, amikor a sötét folyosón vonultak, az égő gyertyákkal egy hatalmas tortán, és felköszöntötték a polgármestert.

A mellékletet összeállította: Vadas Zsuzsa

vissza az elejére