A jelmez egy ajándék

Színház és liliom a kanapén

n Színházi szerepekről, jelmezekről és zenei tehetségkutatókról is szó esett az idei utolsó Zalai Kanapén. A kulturális talk-show vendégei ezúttal Laczó Henriette jelmeztervező, Takács Katalin színművész és Takács Nikolas énekes voltak. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megrendezett est két házigazdája a hagyományokhoz híven Turczi István és Karáth Anita volt.n

– pet –

Laczó Henriettet talán nem kell bemutatni a zalai közönségnek, hiszen 1984–2007-ig a Hevesi Sándor Színház jelmez- és díszlettervezője volt. Számtalan gyermekdarabhoz, operetthez és drámai művekhez készített jelmezt az elmúlt évtizedekben. A Kanapén egy sokaknak ma is emlékezetes előadásról, az 1997-ben bemutatott Liliom című színdarabról mesélt. A beszélgetésbe barátnője, Takács Katalin színművész is bekapcsolódott, hiszen a darabban ő játszotta akkor Muskátné szerepét. Mint emlékezetes, a Liliomot az olasz Paolo Magelli rendezte, aki nem a színház épületében szerette volna színre vinni a művet. Így került az előadás az egykori (mára már lebontott) kályhagyár épületébe; amit utána sokáig csak Liliom-csarnoknak hívott a közönség.

Laczó Henriette elmondta: a formabontó helyszín egy merész húzásnak tűnt akkor, ám a városban sok támogatója akadt az elképzelésnek, így összefogással sikerült megvalósítani az előadást. Jelmeztervezőként még nagyanyja egyik ruháját és dédanyja cipőjét is felhasználta az előadáshoz; illetve pont Muskátné ruhájához. Izgalmas munka volt az is, hogy utána kellett néznie a halottvetkőztetés és -mosdatás hagyományának, mivel Liliomot (akit Kaszás Géza játszott) a darabban megmosdatják, és a rendező hűen akarta ábrázolni a tradíciót.

Talkács Katalin a jelmezek és a színész kapcsolatáról úgy vallott: egy színész számára mindig ajándék a jelmez. Azonban fontos, hogy jól is érezze magát benne, ne csak a darabban eljátszott szerephez, hanem magához a színészhez is illeszkedjen. És ne akadályozza a munkában. Az a jó, ha színész és jelmeztervező együtt tud dolgozni, és meg tudják beszélni az esetleges problémákat.
Az est második felében a 2010-es X-Faktor verseny második helyezettje, Takács Nikolas énekelt. Azóta különleges hangja bejárta a világot. Idén decemberben pedig egy szimfonikus nagykoncertre készül zenésztársaival a Budapesti Kongresszusi Központban.

vissza az elejére

vissza az elejére

Zenélőóra kivetítve

Szezonzárás a D'clinicben

n Lezárult a 2015-ös nemzetközi rezidenciaprogram-szezon a D'clinic Studiosban. A művésztelep Lendváról költözött Zalaegerszegre a nyár folyamán, azóta havi rendszerességgel érkeztek képzőművészek a városba, akik egy-egy hónap alatt hoztak össze – a programtól függően – egyéni vagy közös projektet.

– pet –

Az idei utolsó bemutatón Anna Rose (USA), Jane Fogarty (Írország), Dervla O'Flaherty (Írország) munkáit ismerhette meg a közönség. Az itt készült művek egy részén fellelhetők zalaegerszegi motívumok; vagyis alkotások tükrözik azt, hogy a külföldről érkező alkotók miképp látták a várost, az itt töltött egy hónap alatt.
Dervla O'Flaherty például az itteni épületek ablakai, illetve az általuk kirajzolt mintázatok iránt érdeklődött, és ezt dolgozta fel rajzaiban. Nagyon sokat sétált a belvárosban, és megfigyelte a nyílászárók különös formáit, amik szerinte nagyon egyediek; más országokban még nem látott hasonlókat. Amolyan gondolati térképeket készített ennek alapján, amik nem azt a célt szolgálják, hogy utat találjunk, hanem csak megmutatják azokat a dolgokat, amikre útközben rábukkanunk.

Anna Rose egy videovetítés-sorozatba sűrítette az itt szerzett élményeit és tapasztalatait. A városháza előtti zenélőóra, valamint a népművészeti hagyományok, azon belül is a textilek adták a munkák alapötletét. A videók állandó eleme lett például a hímzőkeret kör alakú formája, ami egyik alkotáson összemosódik a zenélőóra mechanikus képével; a háttérből megszólaltatva a „Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek?” dallamát és az utca zaját egyaránt. A művész azt mesélte: ezekben a munkákban a helyiek ismerős motívumokra bukkanhatnak, ám benne van az ő idegensége is.

Jane Fogarty a Zalaegerszegen eltöltött heteit arra használta fel, hogy új ötleteket szerezzen ahhoz a témához, amivel egyébként is foglalkozik: a papírhoz való viszonyunk kutatása, és a papír mint lehetőség. A művész kollázsokat, rajzokat, festményeket és szobrokat készít papírból. A program keretében színes, miniatűr szobrokat készített textilből, papírból és gipszből, amiket összenyomással rétegzett egymásra. Így készültek el a pici, színes háromdimenziós alakzatok. A festményekhez hasonlóan a szobrok is színek rétegeiből állnak, és ez a rétegződés jól látszik a műveken is.
A rezidenciaprogram pár hónapos téli szünetet követően várhatóan 2016 tavaszán folytatódik.

vissza az elejére

A Hazajárók Zalaegerszegen Forgatásról, epizódokról, háttérmunkáról n Közönségtalálkozó helyszíne volt a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, a Magyar Örökség Díjas „Hazajáró” turisztikai és honismereti televíziós magazin stábjából Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tartott színes beszámolót a sorozatról. A filmesek a szervező Zalaegerszeg Barátai Egyesület és a Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület meghívásának tett eleget. – B. K. – A program elején Balaicz Zoltán polgármester és Böjte Sándor képviselő köszöntötték a résztvevőket. Többek között elhangzott, a heti rendszerességű magazinműsor 4 éve látható a tévében. 139 része ment már adásban (valamennyi utólag is megtekinthető az interneten). Ez idő alatt több mint egy évet volt távol a családjától a stáb a forgatások miatt. Több mint 1900 kilométert jártak be Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és Belső-Magyarországon. Útjukat többségében gyalogosan tették meg, de a helyi viszonyoktól függően a szénásszekértől a kerékpáron és terepjáró autókon át a vitorlásig és vadvízi kenuig sokféle közlekedési eszközt igénybe vettek. A közönség megtudhatta, a műsor ötlete a Börzsöny hegységben vezetett túrákból (ezek a programok ma is zajlanak) indultak. Kenyeres Oszkár volt az ottani akciócsoport vezetője. Túrákat szerveztek, turistajelzéseket tartottak karban. A stáb tagjai mindannyian híres túrázók hírében állnak, bejárták nemcsak Kárpát-medencét, hanem egész Európát. Sokat láttak és tapasztaltak, s 2011-ben jött az alkalom a honismereti műsor létrehozására. Az est másik vendége, Jakab Sándor 2012 óta működik közre a műsorban. A közönségtalálkozó során élményszerű, vidám beszámolót tartottak a forgatásokról, a koncepcióról, az epizódok felépítéséről, a háttérmunkáról, a nehézségekről. Nem hiányozott a bakiparádé sem, majd az est végén a sorozat egyik epizódját vetítették le.

vissza az elejére

Ha december, akkor mézfesztivál

n Zalaegerszegen a Városi Sportcsarnokban rendezi meg a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete december 5–6-án a X. Kárpát-medencei Mézlovagrendi Találkozót és III. Méhészszakmai Kiállítást és Vásárt. n

Ahogy tavaly, úgy az idén is a hagyományos mézvásár termelői és kézműves portékákkal egészül ki. Aki méhészszakmai okból látogat el a fesztiválra, aki finom mézet akar kóstolni és vásárolni, illetve aki méhész barátaival szeretne találkozni, mind szívesen látott vendég lesz a kétnapos rendezvényen. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy hangsúlyozottan szükség van arra, hogy az emberek megértsék, csakis a magyar termékeket érdemes előnyben részesíteniük. Ez a fesztivál is mindannyiunkért jött létre, s rólunk szól: a termelőkről-méhészekről, a természetet szerető emberekről, a közösségünkről.
Ha tehetik, látogassanak el a hétvégén családjukkal, barátaikkal a zalaegerszegi mézfesztiválra!

vissza az elejére