Együtt a beteg kisgyermekekkel
|
Lelket próbáló életadományozás |
Együtt a beteg kisgyermekekkel
Elkészült a baba-mama ház
n Bebútorozva várja a baba-mama ház lakóit, ugyanis befejeződött az a beruházás, melyet a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány valósított meg a zalaegerszegi megyei kórházban. A szervezet egy elavult épületet újított fel 20 millió forintból, amit az egyszázalékos felajánlásokból valamint adományokból gyűjtött össze.
– Antal Lívia –
Dr. Gárdos László, a gyermekosztály vezető főorvosa elmondta, az évek óta
romokban álló épület rekonstrukciója felért egy zöldmezős beruházás költségével,
amit teljes egészében az alapítvány finanszírozott. Emiatt vissza kellett fogni
az eszközfejlesztéseket, ugyanakkor az alapítvány milliós nagyságrenddel
segítette a gyermekosztály működését.
Mint mondta, a színvonalasan berendezett baba-mama ház két funkciót szolgál. A
két rehabilitációs apartmanban a szülők együtt lehetnek gyermekeikkel, akik több
héten, hónapon át kénytelenek az osztályon tartózkodni a kezelések miatt. A két
kisebb, kétágyas szobában pedig azok az édesanyák tudnak megpihenni, megfürdeni,
akik eddig egy széken ülve akár napi 24 órát is virrasztottak súlyos állapotú
gyermekeik mellett az intenzív osztályon.
A főorvos megköszönte a kórháznak, hogy az alapítvány rendelkezésére bocsátotta
az eredetileg mamaszállás funkcióval létesített épületet és körülötte a
területet. Mivel a gyerekek akár hosszú hónapokat is tölthetnek el a
kórtermekben, ezért a ház melletti parkban rehabilitációs eszközökkel
felszerelt, fejlesztő játszóteret alakítanának ki. A több tízmilliós beruházás
finanszírozásának még nem látják a hátterét, ezért számítanak civil és állami
segítségre egyaránt.
A gyermekosztály a légúti idegentest eltávolításában centrumszerepet tölt be a
régióban. A fulladás veszélyének kitett gyerekek ellátását egyelőre több
alegység összevonásával végzik. Az alapítvány egy olyan légúti idegentestlabort
szeretne létesíteni, ahol minden műszer és feltétel egy helyen áll
rendelkezésre. Mindemellett a koraszülöttmentés és a gyermekosztály működésének
támogatása továbbra is fontos feladata az alapítványnak, melyhez várják az
egyszázalékos felajánlásokat és adományokat.
Dr. Gárdos László a közeljövő közösségi programjai között megemlítette a
Másodszor is célba érünk elnevezésű váltófutást, amit május 8-án rendeznek meg.
Ezúttal a táv maratoni lesz. Zalaegerszeg és Keszthely között nemcsak az egykori
koraszülöttek fognak futni, hanem Bérces Edit ultramaratoni futó,
világcsúcstartó, aki fővédnöke lesz az eseménynek. Intézmények, cégek, iskolák,
baráti társaságok jelentkezését várják a koraszülöttmentő alapítvány által
szervezett programra.
A főorvos elmondta azt is, hogy térítési díj ellenében bocsátják rendelkezésre
majd az apartmanokat és a szobákat.
Dr. Halász Gabriella, a kórház főigazgatója elmondta, szívesen adták át az
épületet az alapítványnak hosszú távú ingyenes használatra, melynek működtetését
a közüzemi és mosatási díjak átvállalásával segíteni kívánják. A közeljövőben
aláírják a szerződést az alapítvánnyal, miután a baba-mama ház kinyithatja
kapuit.
Vigh László országgyűlési képviselő hozzátette, a koraszülöttmentő alapítvány,
mint civil szervezet, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatival élhet annak
érdekében, hogy forrást tudjon lehívni a speciális fejlesztő játszótér
kialakításához.
Lelket próbáló életadományozás
Elismerték a zalaegerszegi kórház donációs tevékenységét
n A Magyar Kórházszövetség március elejei kongresszusán az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) „Életet Adományozó Kórház” címben részesítette a Zala Megyei Kórházat. Az OVSZ a szervdonáció területén végzett tevékenységet ismerte el ezen a módon, amit a kórház vezetése is megköszönt a közelmúltban.
– A. L. –
Dr. Halász Gabriella, a kórház főigazgatója elmondta, az országban három kórház
kapta meg ezt a címet, mellyel az OVSZ azokat az intézményeket ismeri el, melyek
előrelépést értek el a szervdonációban, szervadományozásban. A zalaegerszegi
kórházban míg 2014-ben egy, addig 2015-ben hat alkalommal történt szervkivétel.
Ez 13 szervet, ha a párosakat külön tekintjük, akkor összesen 20 szervet
érintett. Hangsúlyozta, a donációban részt vevő orvosok és ápolók kiemelkedő
szakmai tudással rendelkeznek, emellett különösen nagy odaadással végzik ezt a
tevékenységet, ami lelket próbáló folyamat. Teszik ezt az élet iránti alázatból,
mert látják azt, hogy ezzel a nehéz döntéssel életet képesek adományozni, amiért
nagy köszönet jár. Az elismerésen ugyan a kórház neve szerepel, de a cím az
ebben közreműködő 25 orvost és a szakszemélyzetet illeti.
Dr. Lupkovics Géza, a kardiológia osztályvezető főorvosa érdeklődésünkre elmondta, korábban elképzelhetetlen volt, hogy Zalaegerszegről beteget tudjanak juttatni szívtranszplantációra, de most már van néhány betegük, akik túl vannak ezen, és jól érzik magukat, de vannak olyanok is, akik sajnos meghaltak a műtét után. A szív-transzplantáció egy nagy kockázatú, óriási összefogást igénylő beavatkozás, melyben a zalaegerszegi kórháznak a betegkiválasztásban van szerepe, a donorok mellett a recipiensek megtalálásában, akik új szívet kaphatnak a transzplantációt végző centrumokban.
Dr. Kósa Dezider Rudolf belgyógyász, nefrológus főorvos elmondta, a legtöbb transzplantáció veseátültetés, melyben a legnagyobb gyakorlattal bírnak a magyarországi központok, ahol évente mintegy kétszáz beültetést végeznek. Legfontosabb feladat az agyhalál megállapítása, amit háromtagú bizottság végez, melyben intenzíves, neurológus és belgyógyász vesz részt. A vizsgálatokkal ki kell zárni az agyi tevékenységet és minden más betegséget, ami meggátolná a szervátültetést a donációra alkalmas betegnél. Hozzátette, hazánkban 5500 vesebeteget dializálnak, akik közül mintegy 900-an transzplantációra várnak.
Dr. Horváth Imre aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos elmondta, az
intenzív osztályon végzett donorgondozás része a megfigyelés, ami elsődleges
agyhalál (agyi sérülés, bántalom) esetén 24 óra, míg a másodlagos agyhalál
esetén 72 óra. Ezen idő alatt állapítják meg az agyhalál tényét. A donor
gondozása óriási feladat, hiszen mindent, a légzést, keringést,
hormonháztartást, anyagcserét mesterségesen kell fenntartani. Éppen ezért, egy
agyhalott beteg ellátása, míg a donáció megvalósulhat, sokkal nagyobb feladat,
mint bármilyen más intenzíves beteg kezelése. Mindeközben beszélnek a
hozzátartozókkal, tartják a kapcsolatot az OVSZ-szel, és ők szállítják a beteget
a műtőbe, ahol megtörténik a szervkivétel.
* * *
A törvény alapján hazánkban a feltételezett beleegyezés elve él, vagyis aki
életében nem nyilatkozik arról, hogy nem használhatják fel a szerveit, halála
után donorrá válhat.