Visszavárják a hangfogó együttest

Több mint egymillió jótékonysági célra

n Telt ház előtt, nagy sikerrel adott koncertet a Hevesi Sándor Színházban a már több mint harmincéves debreceni Hangfogó Band, melynek alapító tagja Velkey Péter, a polgármesteri hivatal humánigazgatási osztályvezetője, aki maga is színpadra lépett az est folyamán.

– V. Zs. –

„A Csend hangjai” (A beatkorszak legendás dalai és versei magyarul) koncertműsor bevételét a szervezők a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóházának ajánlották fel. A jótékonysági est után Velkey Péter érdeklődésünkre elmondta: olyan jótékonysági estet sikerült szervezniük, ahol a fellépő művészek és a közönség is nagyon jól érezte magát. A színházi est végén többen meg is fogalmazták, jó lenne még látni Zalaegerszegen a Hangfogó együttest valamelyik városi fesztivál alkalmával koncerten vagy akár utcabálon.

– Van az együttesnek egy egész estét betöltő színházi produkciója Fehér csend címmel, ami John Lennonék tragikus sorsú oroszországi kortársa, Vlagyimir Viszockij (1939–1980) költő, színész, énekes, zeneszerző ma is izgalmas dalait és verseit dolgozza fel a Csend hangjai koncerthez hasonló koncepcióval. Talán a Hangfogó és Horányi László ezzel az előadással is eljut majd egyszer Zalaegerszegre – fogalmazott Velkey Péter. Elmondta: több mint egymillió forint gyűlt össze a jótékonysági esten, mellyel segíteni kívánják a református gondozóház munkáját, illetve fejlesztési elképzeléseiket.

Nemes Bernadett intézményvezető a színházi est után elmondta: hálásak, és köszönik a támogatást. Az alaptevékenységük végzéséhez megvan mindenük, de sok álmukat szeretnék megvalósítani, és ebben tudnak segíteni az adományozók.
– Egyik ilyen, hogy tönkrement az a kisbuszunk, amivel a mozgássérülteket, a kerekesszékes itt élőket tudtuk szállítani. A másik, hogy szeretnénk szebbé tenni az udvarunkat kerti bútorokkal, egy kis parkkal, ösvénnyel, valamint olyan játékokkal, melyek a felnőtteknek is örömet szereznek. Az a célunk, hogy minél több élményt tudjunk nyújtani a gondozóház lakóinak – fogalmazott érdeklődésünkre Nemes Bernadett.

vissza az elejére

Várostörténeti album készül

Családi dokumentumokat vár a levéltár

n A zalaegerszegi lakosság, illetve a városból elszármazottak segítségét kéri a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára egy jövő évben megjelenő várostörténeti képeskönyv anyagának összeállításához. Zalaegerszeg 2017-ben ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját, s a jeles alkalomra egy várostörténeti képes albummal készül a közgyűjtemény. A kötet szerkesztője dr. Gyimesi Endre történész, a város egykori polgármestere lesz.

– pet –

A részletekről a levéltárban tartott sajtótájékoztatót Molnár András, az intézmény igazgatója, a kötet egyik szerzője, dr. Gyimesi Endre szerkesztő, valamint Seres Péter fotóriporter, a kötet képszerkesztője.
Gyimesi Endre elmondta: két fontos évforduló van Zalaegerszeg életében, az egyik a város első írásos említése (1247), a másik pedig a város rendezett tanácsúvá válása (1885). Az elmúlt évtizedekben e két dátumhoz kapcsolódva jelentek meg különféle kiadványok, melyek törzsanyaga levéltári forrásokból, illetve a Göcseji Múzeum kutató- és gyűjtőmunkájának eredményeiből állt össze. Húsz évvel ezelőtt, 1997-ben, a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából már megjelent egy színes képeskönyv, és egy várostörténeti tanulmánykötet (Zalaegerszeg évszázadai címmel). Most úgy gondolták, hogy a képanyag és a szöveges, történeti áttekintés kerüljön egy impozáns kötetbe, melyet mindenki szívesen forgat.

Azt szeretnék, ha a könyv kuriózum lenne, s nemcsak a már meglévő levéltári és múzeumi források adnák hozzá az alapot, így a lakosság segítségét is kérik a dokumentumok összegyűjtéséhez. A zalai levéltár arra kéri a város polgárait, és az innen elszármazott egykori lakókat, hogyha van a birtokukban olyan anyag (fotográfia, festmény, bútor, használati tárgy, írásos dokumentum), ami várostörténeti szempontból értékes lehet, azt juttassák el a levéltárba. Természetesen figyelembe veszik, hogy magántulajdonról van szó, így a beérkezett anyagokról másolatot (fotót) készítenek, de aki megválna a képektől, tárgyaktól, azt adományként is elfogadják.

Molnár András elmondta: a II. világháborúban részt vett zalai honvédek anyagának gyűjtése adta az ötletet, hogy a 770. évforduló kapcsán egy társadalmi összefogást hirdessenek meg, hiszen akkor a sajtó felhívására több család is jelezte, hogy van a birtokukban értékes anyag. Most nem háborús relikviákat várnak, hanem a város fejlődése szempontjából fontos iratokat és képeket, valamint olyan festményeket, fotókat, amik köztiszteletben álló egerszegi családokat, polgárokat ábrázolnak, de az ő életükhöz, munkájukhoz kötődő dokumentumokat is. A gyűjtőkörbe tartoznak továbbá a városképi ábrázolások (fotók, metszetek, grafikák), régi építkezésekről, épületekről, vagy iparos munkáról, földeken végzett munkáról készült felvételek is.

A készülő kötet a kezdetektől (1247) egészen az 1960-as évek végéig foglalja össze a város történetét, így egészen a közelmúltból is várnak anyagokat.
Molnár András hozzátette: a korabeli forrásokból tudják, hogy sok minden létezik, de rengeteg dokumentumnak eddig nem akadtak a nyomára. Ilyen például a Zalaegerszeg évszázadai könyv borítóján lévő grafika, mely egy eddig ismeretlen helyen lévő olajfestmény másolata, és a város korabeli látképét ábrázolja. De az utcanévadó Tüttőssy László községbíróról is kell lennie valahol egy portrénak…

Seres Péter elmondta: szeretnék, ha a város polgárai három, maximum négy hónapon belül jelentkeznének az anyagokkal, hiszen az ősz folyamán már a szerkesztési munkák kezdődnek. Elsősorban a régi zalaegerszegi családok segítéségre számítanak, ám annak is örülnének, ha minél több elszármazotthoz is eljutna az információ.
A jövő évben megjelenő kötet 250–260 oldal lesz, fele-fele arányban tartalmaz majd képanyagot és szöveges részeket. A szerzők a levéltár (Gyimesi Endre, Káli Csaba, Kapiller Imre, Molnár András) és a múzeum (Béres Katalin, Megyeri Anna, dr. Vándor László) történészei lesznek. A családok pedig Gyimesi Endréhez juttathatják el az anyagokat.

vissza az elejére

Posztolj verset az utcára!

Országos gerillaakció a költészet napján

n Április 11-én bárki gerillaakcióba kezdhet a városban, persze csak ha költészetről van szó. József Attila 111. születésnapján ugyanis ismét országos megmozdulást hirdet a gittegylet.com internetes portál. A „Posztolj verset az utcára!” kezdeményezés célja, hogy minél többen ragasszanak ki verseket vagy versrészleteket a villanyoszlopokra, kandeláberekre, fatörzsekre; vagy ahová tetszik.

– pP –

Lehet nyomtatott, vagy kézzel írt változat, sőt színes krétákkal az aszfaltra is felírhatja bárki kedvenc idézetét vagy költeményét. Hogy klasszikus vagy kortárs, teljesen mindegy. A lényeg a posztolás; ami jelenti egyrészt magának a versnek a kiragasztását, és az akcióról készült fotó megosztását is. A képet ugyanis a Gittegylet weboldalára (illetve az e célra létrehozott posztoljverset.hu aloldalra), vagy Facebook-oldalára is fel kell tölteni. A társaság így tudja regisztrálni, hogy hányan vettek részt országosan a kulturális megmozduláson.

Az akcióhoz az elmúlt két évben csatlakozott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is. Horváth Viktória könyvtáros érdeklődésünkre elmondta: 2014-ben Tóth Imre zalaegerszegi költő egyik versét ragasztották ki a Deák térre. Akkor a városban még kevésbé volt ismert ez az akció, tavaly azonban már a könyvtárosokon kívül mások is posztoltak egy-egy verset a belváros különböző helyeire. Idén már nemcsak a megyei könyvtár, hanem a tag- és fiókkönyvtárak is részt vesznek a gerillaakcióban, s szeretnének minden olvasót és verskedvelőt is arra buzdítani, hogy április 11-én bátran ragasszanak ki a költeményeket vagy idézeteket a közterületekre.

A könyvtáros úgy látja: a líra egyáltalán nem haldoklik. Bizonyítja ezt az évről évre népszerűbb országos megmozdulás. Valamint az a tény, hogy a könyvtárban még mindig van egy olyan réteg, aki szívesen olvas verseket, és keresi a legfrissebb köteteket is.
Kiss Gábor, az intézmény igazgatója hozzátette: a költészet napja alkalmából többféle programmal is készülnek. A könyvtárosokból verbuválódott VERAMI 785 társaság megzenésített verseket ad elő a megyei könyvtárban, a városi könyvtárban pedig Joós Tamás énekmondó lép fel. De a költészet napjához kapcsolódik immár évek óta a József Attila-szavalóverseny is, melynek döntőjére április 9-én, Lendván kerül sor. Szintén az évfordulóhoz kötődően mutatják be április 5-én 17 órakor Tóth Imre legújabb, Exit című verseskötetét is a megyei könyvtárban.
Remélik, hogy az április 11-i gerillaakción minél többen részt vesznek, és néhány napig kiragasztott versekbe botlunk majd a városban járva.

vissza az elejére