Lúdláb
a Pontházban, krémes a Bárányban| Lúdláb a Pontházban, krémes a
Bárányban
|
Díszpolgárok tablói |
Lúdláb
a Pontházban, krémes a Bárányban
Gasztroséta a város napján – a ’70-es évek szórakozóhelyei
n A hetvenes évek gasztrokultúráját és zenei életét is felidézte az a történeti séta, melyet a város napja alkalmából szervezett a Tourinform-iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület. A Zeg, Zeg, Zeg, GasztroEgerszeg! című múltidéző kalandozás kapcsolódott a Gasztroélmények éve programsorozathoz is.
– pP –
Gróznerné Németi Piroska idegenvezető amellett, hogy felidézte a város
történetének fontosabb pillanatait, a hetvenes-nyolcvanas évek kávéházairól,
cukrászdáiról, népszerű süteményeiről, valamint az ifjúsági és zenei életről is
mesélt. A séta a Tourinform-iroda elől indult és a Deák tér irányába haladt. Így
már mindjárt az elején szóba került a hajdani Pontház presszó, ahol kiváló,
helyben sütött süteményeket árultak. A cukrászda kedvelt helye volt a
középiskolásoknak, akik egy-egy ötös dolgozat vagy sikeres érettségi után
biztos, hogy megvendégelték magukat néhány szelet lúdlábra; ez volt ugyanis a
Pontház egyik legkedveltebb sütije.
Nem kellett sokat gyalogolni annak, aki „fojtásként” még néhány krémest is meg
akart kóstolni; az Arany Bárány cukrászdája többek között arról volt nevezetes,
hogy itt még nyáron is árultak krémest, mivel helyben készült, így nem kellett
tartani attól, hogy szállítás közben megromlik. Szintén népszerű volt a fiatalok
körében a szálloda télikertje is, ahol zenés rendezvényeket tartottak.
Az idegenvezető megemlékezett a Deák tér környékén lévő vendéglátóhelyekről is,
például a Zala vendéglőről, az egykori Kummer-kávéházról (ami ugyan a századelőn
működött, ám mindenképpen említésre méltó, hiszen az emeletén mozi is volt), és
a múzeum földszintjén lévő KISZ-klubról is.
A menet ezt követően a Zóna étterem és a Tiszti Klub felé vette az irányt. Ez utóbbiról, vagyis a „Hemóról” Gróznerné Németi Piroska szubjektíven nyilatkozott, mert – mint mondta – épp ez volt a törzshelye, és nagyon sok emlék köti ide. Sajnálja, hogy az épület kihasználatlan, és hogy az állaga évről évre romlik. Egykor ugyanis gyönyörű lépcsőház és csillár fogadta a betérőt. A vendéglátóegység pedig szintén megfelelt a korszak, na és a fiatalok elvárásainak. Boxos elrendezésű volt, így el lehetett bújni a kíváncsi tekintetek elől; és mindig jó zene szólt.
A séta az Ady utcán át a Zsinagóga, majd a Dísz tér felé folytatódott. Itt szóba került a Csipkeház építése, illetve az a tény, hogy emiatt számos korabeli épület lebontásra került a Kossuth utcán. Többek között az eredeti Nefelejcs cukrászda is. A hely annyira kedvelt volt a zalaegerszegiek körében, hogy a Csipkeházban is nyílt egy Nefelejcs bisztró, majd önkiszolgáló étterem, ám ez a „Nefi” már köszönő viszonyban sem volt az igazival.
Az idegenvezető mesélt a Tulipán presszóról is, ahol gyakran „összefújta a szemetet a szél”. A Hemó mellett a hetvenes években ugyanis ez volt az egyik legkedveltebb szórakozóhely a városban. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy a város ifjúsága itt találkozott. És ha már szórakozóhelyekről van szó, akkor fontos megemlíteni néhányat azok közül a zenekarok és zenészek közül, akik a vendéglátóhelyeken gondoskodtak a jó hangulatról. A séta során a Tunyogi testvéreket, Krecsár Pétert, Hotát, a Helios együttest és a Lorenzó zenekart is megemlítette az idegenvezető, mint a város kultúr- és gasztrotörténetének fontos szereplőit.
Új főszerkesztő a pannon tükör élén
n Az egyesület megújult, de az önazonosság megmaradt – fogalmazott Bubics Tünde, a Pannon Írók Egyesületének elnökségi tagja a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb számának bemutatóján. A kulturális folyóirat idei második lapszámát immár új főszerkesztő, Kaj Ádám író, rendező állította össze.
– pet –
A lapot kiadó egyesület elnöke dr. Cséby Géza író, költő (Keszthely), az
elnökség zalaegerszegi tagja Bubics Tünde költő, tanár, a nagykanizsai pedig
Kardos Ferenc költő, a kanizsai könyvtár igazgatóhelyettese lett. Bubics Tünde
elmondta: az egyesület teljes egyetértésben szavazta meg Kaj Ádámot új
főszerkesztőnek, aki Péntek Imrét váltja a poszton. A József Attila-díjas költő
mandátuma 12 év után járt le. Elhangzott: a megújulás időnként szükséges, s
remélik, hogy az értékek megtartásán túl, sikerül nyitniuk is mind az olvasók,
mind a potenciális szerzők felé.
Kaj Ádám megköszönte a kitartó munkát minden eddigi főszerkesztőnek és
munkatársnak, hiszen – mint mondta – az elődök elmúlt huszonegy évnyi
tevékenysége által lett a Pannon Tükör az, ami: országosan ismert és elismert
kulturális folyóirat.
A lap rovatvezetői között régi és új arcokat egyaránt találunk: a versekért
Vörös István József Attila-díjas író, költő, a prózáért Somogyi Zoltán, a
tanulmányokért, kritikákért Szabó P. Katalin, a képzőművészetért dr. Kostyál
László, a színházi kritikákért Turbuly Lilla, a zenei írásokért pedig Király
László felel. Újdonságként műfordítás rovata is lesz a lapnak, melynek vezetője
Balazsek Dániel lett. A kéthavonta megjelenő Pannon Tükör munkáját társadalmi
szerkesztők is segítik: Balogh László, Gyimesi Endre és Hóbor Erzsébet
személyében.
A főszerkesztő tervei között többek között az szerepel, hogy még szorosabbra fűzi a maribori irodalmi szálakat, ezenkívül nyitna Graz és Csehország felé. Szeretné, ha a Pannon Tükör és a régió egyfajta irodalmi híd lenne a körülöttünk lévő szláv országok között. Hamarosan feléled tetszhalott állapotából a folyóirat honlapja is, ami ezután friss tartalmakkal jelentkezik. Az online változat főszerkesztője mostantól Tóth Imre költő lesz.
Az új lapszám bemutatóján többek között Karáth Anitától, Turbuly Lillától is
hallhatott a közönség új verseket, de Szabolcs Péter visszaemlékezéseiből
(Visszatekintés négy tételben – lejegyezte Pénzes Csaba) is megismerhettünk
részleteket. Az irodalmi délutánon Bellus Attila színművész működött közre.
Az est végén Kardos Ferenc hozzátette: szerencsére a Pannon Tükör működéséhez
megvan az a támogatás is, amivel jobb vizekre navigálhatják a lapot. Az új
főszerkesztő és elnökség pedig egy lehetőség egy új kezdésre.
